Back to top

A legszebb szarvasmarhafajta?

Daruszínű bikák, pirók színű borjak, extenzív tartás – ez jellemzi a magyar szürkemarha fajtát. S ugyan aligha találhatunk nála impozánsabb jószágot, ám a húskihozatal és a tejhaszon tekintetében nem tudott versenyképes lenni. A magyar tarka, a holstein fríz, és a brit húsmarhák a 18. század végétől egyre inkább kiszorították a tenyésztésből. Viszont van, amiben verhetetlen!

Fotó: BNE
Napjaink pusztai élővilága minden bizonnyal nem ilyenné alakult volna, ha egykoron nem legelik hatalmas gulyákban a szürkemarhák. Egyedi ahogyan tépi a füvet, és egyedi azáltal is, hogy a legridegebb telek se kényszerítik istállóba, továbbá megvalósítható vele a környezetkímélő gazdálkodás.

A hazai alföldi táj manapság szinte elképzelhetetlen szürkemarhák nélkül, holott az 1960-as évekre kihalás szélére került ez a fajta. Akkoriban szinte titokban dolgoztak néhányan  a megmentésükön – dr. Bodó Imre agrárszakember vezetésével –, és mindössze 200 körüli egyedszámból sikerült a mai több tízezresre fejleszteni a fajtát.

E folyamathoz elengedhetetlen volt, hogy a nemzeti parkok igazgatóságai feladatul kapják a szürkemarha génmegőrzését. Közben az is bebizonyosodott, hogy az extenzíven tartott szürkemarhák a természetvédelmet hatékonyan szolgálják, sőt jobban bevethetők, mint a gépek az invazív növények ellen. Igy van ez a Dráva mentén is, ahol Szaporcán az Ős-Dráva Látogatóközpontban meg is nézhetjük e jószágokat.

MMG - A legszebb szarvasmarhafajta a szürkemarha

 

A 18-19. századig a magyar szarvasmarha-állomány legnagyobb hányadát a magyar szürke szarvasmarha tette ki. Fontos exportcikk volt, lábon hajtották a hatalmas gulyákat a nyugati országokba. Az viszont máig nem tisztázott, hogy mikor, és hogyan került e fajta a Kárpát-medencébe.

Kubinyi Ferenc paleontológus, aki az első történeti állattani munkát adta ki 1856-ban, úgy vélte, hogy a honfoglaló magyarokkal érkezhetett.

Népszerű vélekedéssé vált ez, amelyet erősítettek a Feszty-körkép (a 19. század végén készült) szürkemarha fogatokat tartalmazó részei is.

Fotó: BNE
A régészek azonban nem találtak a 14. századi előtt leletek között olyan csontmaradványokat idehaza, amelyek a maihoz hasonló szürkemarhák jelenétét bizonyítanák. A korábbi leletekből alacsonyabb és kisszarvú marhák csontjai kerültek elő.

Van olyan feltételezés is, mely szerint a kunokkal érkeztek a szürkemarhák ősei a Kárpát-medencébe, és a már itt lévőkkel keresztezve alakították ki a fajtát.

Egy másik magyarázat szerint a kora középkorban még e vidéken is fellelhető őstulkok lehettek a fajta ősei, amelyeket domesztikáltak.

Ám bármilyen származása is van e jószágnak bizonyos, hogy a hazai táj jellegzetességeként a szürke marha turista látványosságul is szolgál.

A jövőben pedig a természetvédelmi hasznosításon túl, fontos a megőrzése: a lehető legjobb példa arra, hogy miért van szükség a biodiverzitás megőrzésére.

Hiszen napjaink égető problémája a globális felmelegedés átformálja az élővilágot: és miközben számos növény- és állatfaj a klímaváltozás okán kipusztul egy-egy élőhelyről, nagyon nagy szükség van olyan fajokra, amelyek a gyengébb legelőket is képesek jól hasznosítani, és igénytelenségükben köszönhetően extenzíven is jól tarthatók.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.