Back to top

A legszebb szarvasmarhafajta?

Daruszínű bikák, pirók színű borjak, extenzív tartás – ez jellemzi a magyar szürkemarha fajtát. S ugyan aligha találhatunk nála impozánsabb jószágot, ám a húskihozatal és a tejhaszon tekintetében nem tudott versenyképes lenni. A magyar tarka, a holstein fríz, és a brit húsmarhák a 18. század végétől egyre inkább kiszorították a tenyésztésből. Viszont van, amiben verhetetlen!

Fotó: BNE
Napjaink pusztai élővilága minden bizonnyal nem ilyenné alakult volna, ha egykoron nem legelik hatalmas gulyákban a szürkemarhák. Egyedi ahogyan tépi a füvet, és egyedi azáltal is, hogy a legridegebb telek se kényszerítik istállóba, továbbá megvalósítható vele a környezetkímélő gazdálkodás.

A hazai alföldi táj manapság szinte elképzelhetetlen szürkemarhák nélkül, holott az 1960-as évekre kihalás szélére került ez a fajta. Akkoriban szinte titokban dolgoztak néhányan  a megmentésükön – dr. Bodó Imre agrárszakember vezetésével –, és mindössze 200 körüli egyedszámból sikerült a mai több tízezresre fejleszteni a fajtát.

E folyamathoz elengedhetetlen volt, hogy a nemzeti parkok igazgatóságai feladatul kapják a szürkemarha génmegőrzését. Közben az is bebizonyosodott, hogy az extenzíven tartott szürkemarhák a természetvédelmet hatékonyan szolgálják, sőt jobban bevethetők, mint a gépek az invazív növények ellen. Igy van ez a Dráva mentén is, ahol Szaporcán az Ős-Dráva Látogatóközpontban meg is nézhetjük e jószágokat.

MMG - A legszebb szarvasmarhafajta a szürkemarha

 

A 18-19. századig a magyar szarvasmarha-állomány legnagyobb hányadát a magyar szürke szarvasmarha tette ki. Fontos exportcikk volt, lábon hajtották a hatalmas gulyákat a nyugati országokba. Az viszont máig nem tisztázott, hogy mikor, és hogyan került e fajta a Kárpát-medencébe.

Kubinyi Ferenc paleontológus, aki az első történeti állattani munkát adta ki 1856-ban, úgy vélte, hogy a honfoglaló magyarokkal érkezhetett.

Népszerű vélekedéssé vált ez, amelyet erősítettek a Feszty-körkép (a 19. század végén készült) szürkemarha fogatokat tartalmazó részei is.

Fotó: BNE
A régészek azonban nem találtak a 14. századi előtt leletek között olyan csontmaradványokat idehaza, amelyek a maihoz hasonló szürkemarhák jelenétét bizonyítanák. A korábbi leletekből alacsonyabb és kisszarvú marhák csontjai kerültek elő.

Van olyan feltételezés is, mely szerint a kunokkal érkeztek a szürkemarhák ősei a Kárpát-medencébe, és a már itt lévőkkel keresztezve alakították ki a fajtát.

Egy másik magyarázat szerint a kora középkorban még e vidéken is fellelhető őstulkok lehettek a fajta ősei, amelyeket domesztikáltak.

Ám bármilyen származása is van e jószágnak bizonyos, hogy a hazai táj jellegzetességeként a szürke marha turista látványosságul is szolgál.

A jövőben pedig a természetvédelmi hasznosításon túl, fontos a megőrzése: a lehető legjobb példa arra, hogy miért van szükség a biodiverzitás megőrzésére.

Hiszen napjaink égető problémája a globális felmelegedés átformálja az élővilágot: és miközben számos növény- és állatfaj a klímaváltozás okán kipusztul egy-egy élőhelyről, nagyon nagy szükség van olyan fajokra, amelyek a gyengébb legelőket is képesek jól hasznosítani, és igénytelenségükben köszönhetően extenzíven is jól tarthatók.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szlovákia: elrugaszkodást az agrárpiacon!

Egyik napról a másikra ránk törő időjárási szélsőségek, növekvő termelési költségek, csökkenő felvásárlási árak, és mindezekhez még a koronavírus-járvány. Pedig eddig is sok egyéb teher nehezedett a szlovákiai agrártermelők vállára. Vajon mennyire jók az idei kilátásaik? Mi az esélye a szlovákiai agrárpiac elrugaszkodásának?

A Facebook-on árulják az amazóniai esőerdőt

Igaz, nem egy tételben, csak részleteiben, de árulják. A BBC újságírói felfedezték, hogy a Facebook Marketplace szolgáltatásán illegálisan árulnak védett esőerdőket Brazíliában. Néhány ajánlat műholdas fényképekkel és GPS-koordinátákkal rendelkezik. Az őslakosok a Facebook-nál reklamáltak.

Malajziában is kitört az afrikai sertéspestisjárvány

Malajzia 3000 vaddisznó és házisertés megsemmisítését tervezi, miután február közepén a borneói szigeten, Sabah államban afrikai sertéspestisjárvány tört ki.

Macskáink örömmel elfogadják az ételt ellenségeinktől is?

Egy kutatás bebizonyította, hogy a macskák egyáltalán nem preferálják jobban azt a személyt, aki pozitívan viszonyul a gazdájukhoz, mint azt, aki negatívan viselkedik velük szemben.

Megérkezett az első fekete gólya

Tegnap megérkezett Afrikából az első fekete gólya a Gemenc erdeibe. A fokozottan védett madár először elfoglalta fészkét, ezután mintegy fél óráig takarította azt, majd vélhetően élelem után indult. A madár nincs meggyűrűzve, de az erdőgazdaság osztályvezetője szerint ez a példány tavaly is Gemencen tartózkodott, általában ugyanazok a párok használják a fészkeket.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

A vadászható vadfajok az erdők fáihoz és más élőlényeihez hasonlóan a természeti tőke részei és az erdei ökoszisztémára gyakorolt hatásukat a gazdálkodási módszerek nagyban befolyásolják. Az oly sok természetjáró számára élményteli perceket szerző őzek, gímszarvasok, vaddisznók és más vadfajok élete szoros összefüggésben van az erdők fejlődésével, jólétével és fennmaradásával.

Győr-Moson-Sopron megyét is elérte az ASP miatti korlátozás

Az elmúlt hetekben újabb területen, ezúttal Dunaalmás külterületén elhullottan talált hat vaddisznó mintájában mutatta ki az ASP vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Innovatív megoldások a kiváló minőségű sertéshús előállításáért

Magas biológiai értékű sertéshús előállítására csaknem kétmilliárd forintos uniós és hazai támogatásból négyéves projektet zárt le a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében - közölték a konzorcium tagjai kedden az MTI-vel.

Hortobágyi idill: így telnek az 50 évvel ezelőtt élt bikák utódainak mindennapjai

Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Hortobágyi Nonprofit Kft. állattartó telepein, melyek egyik legnagyobbján, a kungyörgyi telepen tettünk látogatást. Itt, a téli szálláshelyen közel 1000 állat éli mindennapjait, köztük azok a borjak is, melyek a cég történelmi jelentőségű, tenyésztési vonalak megújítását célzó kezdeményezése nyomán jöttek világra.