Back to top

Főigazgatók véleménye

Az öt agrárszakképzési centrum főigazgatója nyilatkozik a centrumok lértehozásáról és az új iskolarendszerről.

Simonné Szerdai Zsuzsanna
Simonné Szerdai Zsuzsanna
A korábbi DASZK vezetője, Simonné Szerdai Zsuzsanna, a Déli Agrár­szakképzési Centrum főigazgatója mondhatni helyzeti előnyben volt. Egy korábbi központ vezetőjeként talán jobban átlátja a centrumosodással kapcsolatos teendőket, előnyöket.

„A 12 iskolát összefogó, négy megye (Tolna, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun) területére kiterjedő centrum egyik legfontosabb feladata az egységes struktúra, az egy nyelven beszélés kialakítása.

Fontos, hogy az oktatók (és a tanulók is) a pozitívumokat, a lehetőséget lássák a centrumban.

A centrumnak és iskoláinak a négy megye agráriumának fejlesztéséhez kell hozzájárulnia képzéseivel, tehát a piaci igényeket kell kielégítenie. Az ágazati képzőközpontok és ágazati vizsgaközpontok kialakításánál a centrumoknak kezdeményező és koordináló szerepet kell vállalniuk. A közös érdekek mentén kell megszervezni ezeket, a duális képzés szükségességének figyelembevételével.”

Az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója, Horváth József korábban a Szegedi Tudományegyetem hódmezővásárhelyi mezőgazdasági karának dékánja volt. Nagy fontosságot tulajdonít a centrum és az egyetem szorosabb kapcsolatának, együttműködésének.

„Az újfajta oktatási rendszer, az »orientációs képzés«, az erre való felkészülés egyfajta kihívás az agrárszakképzés számára; új rendszerben, új tartalommal kell felkészíteni a tanulókat a jövő mezőgazdaságában, termelésében való helytállásra. A centrumhoz tartozó 10 iskola négy megyére (Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Békés, Csongrád-Csanád) kiterjedően nagy földrajzi területet foglal magába, oktatott szakjai – akárcsak a legtöbb centrumnál – szakmailag lefedik a teljes agrárgazdaságot. Centrumspecifikus, hogy a területen három korábbi AM-fenntartású iskola (Cegléd, Karcag, Törökszentmiklós mezőgazdasági iskolái) egyházi fenntartásba került; ezekben szintén mezőgazdasági képzések folynak, velük is tartani kell a kapcsolatot.

A szakmai vonalon kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a precíziós mezőgazdaság, gazdálkodás oktatására, a drónpilóta-képzési programra, valamint az öntözésfejlesztésre, a vízgazdálkodásra; utóbbinál különös tekintettel a területen levő nagy kertészeti cégekre, egyesülésekre (szentesi DélKerTÉSZ, Árpád-Agrár Zrt.), ezeknek a duális képzésbe való bevonására.

A Szegedi Tudományegyetemmel való, már kialakult jó kapcsolatrendszerre alapozva tudásközpont kialakításában, abban való aktív részvételben gondolkozunk.”

Hoczek László fő­igazgatónak, a Kis­­alföldi Agrárszakképzési Centrum vezetőjének ha­­tá­rozott elképzelései vannak a centrum feladatait illetően.

Hoczek László
Hoczek László
„A 12 iskolát tömörítő, öt megye területét lefedő (Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém) centrum iskolái az agrárágazat teljes spektrumát képviselik. Különlegesség a faipari, a rendészeti és a sportképzés. Figyelembe kell vennünk, hogy az Észak-Dunántúl erősen iparosodott térség, ahol jelentős szerepet játszik az élelmiszeripar (különösen az erjedésipar és a tejipar). Ugyancsak erősek a szolgáltató ágazatok, mint a vadászat, a parképítés, a virágkertészet; az ezekre való képzést erősíteni szeretnénk.

A végzett szakembereknek piacuk is van, keresik őket; a duális partnerek folyamatosan igényt támasztanak az iskola végzős diákjai iránt.

Tudomásul kell venni, hogy kimenetorientált képzést kell folytatni – azt kell képezni, amit a gazdaság igényel, de csak úgy, hogyha a gazdaság beszáll az oktatásba. Ki kell alakítani a kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatot az erdészképzés terén Sopronnal, a virágkertész-, illetve virágkötőképzés terén Szombathellyel, élelmiszeripari vonalon pedig Székesfehérvárral. A tejfeldolgozás ágazati képzési központja a centrum lehet, itt kell megerősíteni. A képzési területen a tömegigények kielégítése mellett az ökotudatos gazdálkodás (magas értékű termék előállítása) igényeit is ki kell elégíteni. Felvállalt cél a kimaradt Zala megye meghódítása, onnan is szeretnénk bevonni a fiatalokat az agrárképzésbe. A centrumnak összehangoló, stratégiateremtő feladata is van.”

Lévai Imre főigazgató, az Északi Agrárszakképzési Centrum vezetője szerint az új helyzetet szokni kell, a centrum működését, az együttműködést a centrum iskoláival most kell kialakítani.

Lévai Imre
Lévai Imre
„A centrumhoz tartozó 11 iskola négy megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) található, elég nagy az eltérés az iskolák között. A különböző, többszöri fenntartóváltozások különbözőképpen hatottak az iskolákra, a technikai háttérben is vannak különbségek és eltérő földrajzi körülmények között dolgoznak.

Folyamatos egyeztetésre van szükség, a centrum egységes működésének, eljárásainak kialakításához idő kell.

Nagy kihívás itt is a duális képzés általánossá tétele, az ágazati képzőközpont kialakításának megoldása, az, hogy a vállalati partnerek lehetőségként éljék meg az oktatásba való bekapcsolódást. A minél kevesebb pad, és minél több gyakorlat elvét szeretnénk megvalósítani. Ki kell vinni a tanulót olyan helyekre, ahol olyan eszközökkel, technikákkal dolgozhat (tanulhat), amivel a valós életben találkozni fog. A 21. század információdömpingjében való szelektálni tudásra is meg kell tanítani a diákokat, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nevelésre.

Fontos azt elérni, hogy a tanuló büszke legyen arra, hogy itt végzett, ismerje fel, hogy milyen lehetőségek nyílnak meg előtte az agráriumban – ehhez újszerű gondolatként szeretnénk megtalálni azt a tanulót, aki a centrum arca lehet.

A centrumon belül egy letisztulási folyamat is elindult; szeretnénk a képzésben az iskolák közötti – még fellelhető – párhuzamosságokat megszüntetni, minden iskolánál a helyi specialitások figyelembevételével, beépítésével kialakítani a képzéseket.”

A Közép-magyarországi Agrárszakképzési Cent­rum vezetője, Molnár Zoltán főigazgató a budapesti központból irányítja a centrumhoz tartozó 11 iskola működését, amelyek két megye (Pest, Nógrád) és Budapest területén helyezkednek el.

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán
„Szerencsésnek ítélhető az elhelyezkedésünk a beiskolázás szempontjából, hiszen nagy a lakosság száma, és a képzések, szakok megoszlása is viszonylag kialakult, kevéssé található párhuzamosság. Ennek köszönhetően a mezőgazdasági képzések főleg a Pest, illetve Nógrád megyei iskolákban, az élelmiszeripari szakok Budapesten és vonzáskörzetében találhatók – a nagykőrösi iskola kivételével. A centrum iskolái, illetve szakjai – az átgondolt kialakításnak is köszönhetően – itt is lefedik az agrárszakképzés teljes területét. Nagyon jó a kollégiumi elhelyezési lehetőség, minden azt igénylő diák elhelyezése megoldott. Az élelmiszeripari szakma szerencsés helyzetben van, mind a 18 szakma megmaradt.

Fontos a centrum kezdeményező szerepe az ágazati képzőközpontok kialakításában, célunk, hogy a létrehozandó akkreditált vizsgaközpont a centrum legyen.

Az iskolák és a centrum között már eddig is jó kapcsolat alakult ki. Ez annak köszönhető, hogy az iskolák nem tag-, hanem önálló iskolaként működnek a centrumon belül (ahogy a többi centrumnál is – a szerk.). A centrum leveszi a gazdálkodással és adminisztrációval kapcsolatos feladatok túlnyomó részét az iskolák válláról, ugyanakkor a kötelező bevételen túl a megtermelt pénzt az iskola visszakapja, saját maga által elhatározott fejlesztésekre fordíthatja. Fontos, hogy a centrum és az iskolák közötti feladatmegosztás korrekt, mindenki számára elfogadható és előremutató legyen.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bérmunka súlya a német mezőgazdaságban

A BLU, vagyis a Német Bérmunkavállalók Szövetsége jelenti a családi gazdaságok jövőjét – legalábbis ez hangzott el a szövetség közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján Hannoverben.

A duális képzés nehézségei

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díszkertész alosztálya legutóbb az új szakképzési rendszer kapcsán ülésezett. A véleményalkotó eszmecserén az új szakképzési rendszer megálmodói, az annak keretében oktató intézmények vezetői, valamint az új képzésből kikerülő szakemberekre számító vállalatok képviselői egyaránt jelen voltak.

Tizenhároméves csúcson a búza ára

A termelők örülnek neki, hogy rekordot dönt a búza ára – de mi lesz a fogyasztókkal? A szerb kormány a maga módján próbálja kezelni a helyzetet. Idén a legjobban termő és a legjobb minőséget adó haszonnövények egyike volt a búza Szerbiában, a többi kalászos gabonafélével és az olajrepcével együtt. A tavaszi vetésű haszonnövények kivétel nélkül kevesebbet termettek a vártnál.

Srí Lanka visszatáncolt az ország egészét lefedő biogazdálkodástól

Srí Lanka szerdán visszatáncolt attól hogy, hogy az első olyan ország legyen, amely teljesen átáll a biogazdálkodásra, és eltörli a vegyi műtrágyák használatának és behozatalának tilalmát, miután a gazdák hónapokon át tartó tömeges tiltakozásai és az élelmiszerár-infláció egyaránt megugrott.

Üzleti és mezőgazdasági ismereteket tanulnak a gazdálkodó hölgyek

Elindult a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat által kezdeményezett és a Magyar Női Unió szervezésében megvalósuló „TalentA Magyarorország-2021 Oktatási és támogatási program”, amely 24 női gazdálkodónak nyújt lehetőséget vezetői készségeik, üzleti és mezgazdasági ismereteik fejlesztésére.

Újabb megyékben jelent meg a madárinfluenza: 34 ezer állatot ölnek le

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfiállományokban szerdán - közölte a Nébih az MTI-vel.

Újabb hazai kereskedelmi lánc vállalta, hogy csak magyar frisshúsokat árul

A Lidl Magyarország állandó kínálatában szereplő baromfi és sertés frisshúsok 100%-a magyar beszállítóktól érkezik, amely amellett, hogy magas minőséget és biztonságot jelent a vásárlók számára, a magyar termelők és a hazai gazdaság támogatása szempontjából is fontos tényező. A széles szortimentben a standard termékkínálaton túl a prémium minőséget képviselő termékek egyaránt elérhetőek.

Karácsonyra is válasszuk a hazai termékeket

Gyártók és kereskedelmi láncok összefogásával karácsonyi kampány indul annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a hazai áruk vásárlására. A Magyar Termék védjegyhasználók akciójában az érdeklődők dönthetik el, hogy melyik szervezet kapja meg a támogató cégek adományait.

Felemás növekedés a piacon, hiányoznak az új eszközök

Növekedett a magyar lízingpiac az idén: a harmadik negyedév végén a finanszírozott összeg 512 milliárd forintra emelkedett, azaz 14,5 százalékkal nőtt. A bővülés azonban elsősorban az eszközök, köztük a járművek drágulásával magyarázható, az új szerződések száma ugyanis mindössze 1 százalékkal emelkedett - közölte a Magyar Lízingszövetség.

A Fülöp-szigeteken is megállják a helyüket a magyar nemesítésű zöldségfajták

Több Fülöp-szigeteki kutatóhellyel és felsőoktatási intézménnyel is szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). Az együttműködések keretében főként magyar vetőmagok felhasználását, közös rizsnemesítést, képzési és oktatási programok kialakítását és a helyi kistermelők nemzetközi piacra segítését támogatja a MATE.