Back to top

A hazai agrárszakképzés átalakításának alappillérei

A hazai agrárszakképzés átalakításának szükségessége már a rendszerváltás után nem sokkal megfogalmazódott. A mezőgazdaság (élelmiszergazdaság) teljes átalakulása, a nagy állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnése, illetve átszervezése részvénytársaságokká, korlátolt felelősségű társaságokká és egyéb vállalkozási formákká megtörtént a rendszerváltozás után.

A családi gazdaságok, kkv-k fokozatos kialakulása szükségszerűen és egyre sürgetőbben vetették fel, követelték meg a nagyüzemi gazdálkodáshoz igazított hazai agrárszak­oktatás (szakképzés és felsőoktatás) átalakítását. 

Ez azonban nem egyszerű folyamat, az oktatás rendszerébe, iskolahálózatába való belenyúlás mindig hosszabb tervezést, előrelátást és előkészítést igényel.

Fiatalok életéről, jövőjéről, a munkaerőpiacon való érvényesüléséről kell egyben dönteni, így csak nagyon megfontoltan, a teljes magyar szakképzés átalakulási folyamatába ágyazottan szabad nekilátni.

Az utóbbi évtizedben bekövetkezett ugrásszerű technológiai-technikai változások megsürgették ennek a feladatnak a végrehajtását, amely az utóbbi időben felgyorsult. Ehhez alapvetően hozzájárult a negyedik ipari forradalom, a digitalizáció robbanásszerű előretörése, a robotika, robotizáció küszöbön álló belépése, ami természetesen a mezőgazdaságot és élelmiszeripart is érinti.

A magyarországi szakképzés átalakításával, a piac igényeihez való igazításával kapcsolatosan az elmúlt évtizedekben számos elképzelés, variáció született, de tulajdonképpen mindegyik csak toldozgatta-foldozgatta a régit, nem hozott igazi áttörést sem oktatáspolitikai, sem szakmai vonatkozásban.

A régi, valamikor jól bevált szakmunkás- és technikusképzést próbálták megújítani: szakiskolai képzés, szakközépiskolai képzés, legutóbb szakgimnáziumi képzés bevezetésével – utóbbinak sem hagyománya, sem társadalmi szintű elfogadottsága nem volt.

Elismerve, hogy mindegyik kísérlet a jobbítás, az átláthatóság és átjárhatóság biztosításának szándékával és a versenyképesség igényével lépett fel, egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Időközben, 2011-ben új szakképzési törvény is született, majd többszöri (2016, 2018) módosítás után a ma érvényes „új Szkt” (2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről) alapján 2019-ben gyorsultak fel a munkálatok. Ekkor alakult ki olyan struktúra és konszenzusos elképzelés, szakmai munkaanyag, melynek kapcsán megszülettek a döntések, amelyek a szakképzés és intézményrendszere, ezen belül az agrár­szakképzés és intézményrendszere 2020. évi átalakulásához vezettek.

A jogszabály preambuluma szerint a törvényalkotás alapvető célja a tudatos szakma-, illetve képesítésválasztás elősegítése, a szakképzés 21. századi követelményekhez igazított magas színvonalának biztosítása és a tudásalapú gyakorlati tanulásra, a digitális tudás fejlesztésére, a kreatív és széles látókörű gondolkodásra, továbbá a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességére oktató, a szakképzés és a gazdasági szféra közötti szorosabb együttműködés erősítésére alapozó szakképzési rendszer kialakítása.

A törvény alapján szükséges intézkedéseket meghozták, a végrehajtandó feladatokat megoldották, a stratégiát kialakították, a szakképzés, ezen belül az agrárszakképzés átalakítása 2020. július 1-jétől elindult.

A törvény meghatározta, hogy a szakképzés feladata a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére való felkészítés, és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése, valamint, hogy a szakképzés és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő szerves részei. A jogszabály szakképzési alapfeladatként a szakképző intézmény alapító okiratában meghatározott technikumi szakmai oktatást és szakképző iskolai szakmai oktatást határozta meg.

A hazai szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az új szakképzési törvény alapján elkészítette 2019-ben a Szakképzés 4.0 munkaanyagot. „A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című előterjesztés, szakmai anyag az alapja az agrárszakképzés átalakításának is.

Az agrárszakképzésért felelős agrárminiszter, az Agrárminisztérium (AM) – intézményfenntartóként is – az ITM anyagára alapozva elkészítette stratégiáját „Agrárszakképzés a 21. században. Az Agrárminisztérium középtávú szakképzési stratégiája a Szakképzés 4.0 irányelvei alapján 2020–2030” címen. Mindezekre – és az agrárszakképzés bevált hagyományaira – alapozva indult meg 2019–2020-ban a konkrét munka, a programok, szabályzatok stb. kidolgozása, és folyik jelenleg is a finomhangolás.

Az élelmiszerellátást biztosítani kell a szántóföldtől az asztalig
Az élelmiszerellátást biztosítani kell a szántóföldtől az asztalig
Fotó: pixabay.com

Alapvetések, fő célok

A célok megvalósításához, a reális elvárások megfogalmazásához először is meg kellett állapítani a jelenlegi, illetve eddig működött szakképzési és felnőttképzési rendszer kulcsproblémáit, kihívásait.

Ezek a következők:

– hiányoznak a duális képzéshez szükséges ágazati kompetenciák;

– a képzés kínálatvezérelt, és nem képes a piac gyorsan változó igényeit nyomon követni;

– a már beindult duális képzésben nem vesznek részt megfelelő számban a vállalkozások (agrár- élelmiszeripari kis- és középvállalatok);

– a duális képzésben részt vevő diá­kok száma elmarad az európai átlagtól;

– a szakképzés infrastruktúrája és felszereltsége (különösen a tangazdaságoké, tanüzemeké) a fejlesztések ellenére mára nagyrészt leromlott, nem jelent valós, vonzó alternatívát a pályaválasztó diákok (és szüleik) számára;

– magas a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya;

– a szakmai képzés struktúrája nem elég rugalmas, működése nem hatékony;

– a középfokú szakmai képzésnek nem működik a kapcsolata a felsőoktatással az elvárt szinten (ezért is választják sokan az általános gimnáziumot);

– a szakmai tárgyakat oktatók közül kevesen vesznek részt vállalati (gazdasági) helyszíni továbbképzéseken, így tudásuk nem képes követni megfelelően a rapid technológiai fejlődést;

– az eddig működő felnőttoktatás és felnőttképzés nem kínált kellően rugalmas tanulási lehetőséget, nem kifejezetten a gazdaság igényeire fókuszált, hatékonysága nem volt megfelelő;

– az agrárszakképzés intézményrendszere, az Agrár-Szakképző Isko­lák Hálózata (ASZIH) – bár le­fedi az ország területét – szétaprózott, az iskolák sokszor egymás versenytársai, nem alakult ki a centrumokba tömörülés, ami az ITM-hez tartozó intézményeknél már korábban megtörtént.

A feladatokat, azt, hogy milyen szakképzésnek és felnőttképzésnek kell működnie 2030-ban, illetve már azt megelőzően, mindezek ismeretében jelölték ki. A cél, a vízió a következő: minden munkaképes magyar állampolgár számára biztosítani legalább egy, a gazdaság igényein alapuló, a gyorsan változó munkaerőpiacon elhelyezkedést lehetővé tevő, modern szaktudást nyújtó szakképesítést, és megalapozni a folyamatos továbbképzéshez szükséges igények és készségek kialakulását.

A Szakképzés 4.0 alapértékeiként fogalmazódott meg a karriert kínáló, duális, átlátható és átjárható, megtartó szakképzés.

Ezek egyben alapkövetelményként jelentkeznek az agrárszakképzésben is, megvalósulásuk során az agrárgazdaság (mezőgazdaság, kertészet, erdészet, élelmiszeripar) sajátosságainak figyelembevételével.

A szakmai képzés három pillére (az a három terület, amelyeknek átalakítása a legnagyobb mértékben hozzájárul az érdemi változásokhoz) a következő:

– vonzó környezet: olyan minőségű tanügyi, kollégiumi és egyéb épületek, oktatókabinetek, tanműhelyek/tangazdaságok, sport- és szabadidős terek kialakítása, amelyek vonzó alternatívát jelentenek a pályaválasztó fiataloknak;

– vonzó karrierlehetőség: rugalmas, kiszámítható karrierlehetőség meg­alapozása a megújult szakmai képzés során. A szakképző iskolai és a technikumi képzés közötti átjárhatóság biztosítása, valamint, hogy a technikum befejezésekor a diákoknak versenyképes végzettséget, szakképzettséget, a gazdaság által elvárt tudást kell kapniuk, ami biztos egzisztenciát és versenyképes jövedelmet nyújt (a technikus szakmai vizsgát követően a diákok szakmai vizsgájuk eredményétől függően jelentős többletpontszámot kapnak, ami alapján egyenes út vezet az elsősorban szakirányú felsőoktatásba);

– naprakész tudású oktatók: kiemelt jelentősége van annak, hogy az elméleti és gyakorlati szakmai oktatók tudása naprakész legyen, képesek legyenek követni az ágazat technológiájának (digitalizáció, robotika, precíziós gazdálkodás stb.) fejlődését.

A szakképzett munkaerőre egyre inkább szükség lesz, különösen az automatizált termelés (precíziós mezőgazdaság) és szolgáltatás tervezéséhez, kiépítéséhez, működtetéséhez és karbantartásához.

A szakképzésnek és a felnőttképzésnek, de a felsőoktatásnak is erre kell elsősorban felkészítenie. Magasabb szintű képzést, és a jelenlegihez képest mindenképpen mást, új elemeket, módszertant kell adnia, az itt végzettek így nyújthatnak nagyobb hozzáadott értékű tevékenységet.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Négy helyszínen száz film a gödöllői természetvédelmi fesztiválon

Május 27-től 29-ig rendezik meg a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, amelyen ebben az évben négy helyszínen száz filmet nézhetnek meg a nézők. Az ingyenes fesztivál helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély és parkja, a kínálatot számos családi és kulturális program színesíti.

Tizennyolctól negyvenig – fiatal gazdák ma

A magyar agrárium generációváltásának a sikere volna az alapja annak, hogy hazánk élelmiszerellátása a következő évtizedekben is biztosítva legyen. A nehéz folyamatot számos támogatás és szabályozási eszköz segíti, sőt, ösztönzi.

Hét középiskola diákjainak tudatos pályaválasztását segíti a MATE Pest megyében

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött hét - aszódi, gödöllői, isaszegi és péceli - középiskolával, a diákok tudatos pályaválasztása és továbbtanulásuk elősegítése érdekében.

Megvan a miniszterek névsora

Orbán Viktor miniszterelnök a köztársasági elnök felkérésének eleget téve lefolytatta konzultációit a kormányalakításról, és megállapodott leendő kormányának minisztereivel a következő négy év közös munkájáról - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken.

Együttműködési megállapodás a minőségi képzések szolgálatában

Együttműködési megállapodást írt alá május 12-én a Magyar Agrár- és Élettudomány Egyetem (MATE), valamint a Mellow Mood Hotels szállodacsoport a budapesti Párisi Udvar Hotelben. A megállapodás célja, hogy a koronavírus-hullámok után a turizmus-vendéglátásban, így a Mellow Mood-nál is megjelenő szakemberhiányt az egyetem új képzéséről kikerült fiatal, szakképzett munkaerővel pótolják.

Egyre több ukrán gabona utazik keresztül Magyarországon

A többszörösére növekedett áprilisban a Rail Cargo Logistics - Hungaria szervezésében vasúton továbbított ukrán gabona magyarországi tranzitforgalma az elmúlt év azonos időszakához képest - tájékoztatott a vállalat szerdán.

Jubilál a Pápai Expo és Agrárpiknik

Idén jubilál, 25. alkalommal kerül megrendezésre a Pápai Expo és Agrárpiknik, május 13-14-én. A nagyszabású esemény – melynek főszervezője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – programjában most is kiemelt hangsúllyal jelenik meg a pályaorientáció és a generációváltás.

Hétfőig célszerű igényelni az idei az agrárbiztosítási díjtámogatást

Azok a gazdálkodók, akik Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben ezt külön igénylik, akár 70 százalékát is visszakaphatják idén befizetett agrárbiztosításai díjaiknak. A szankciómentes igénylésre idén a hétvégére tekintettel május 15 helyett május 16-ig van lehetőség, ezt követően késedelmi szankcióként a támogatási összeg minden munkanapnyi késedelem után egy százalékkal csökken.

Már csak egy hétig adhatók be szankciómentesen az egységes kérelmek

2022. május 8-ig 111.676 egységes kérelmet adtak be a gazdálkodók, ennek több mint 76 százalékát, 85.415 darabot a kamarai falugazdászok segítségével. A kérelmek 2022. május 16-ig nyújthatók be szankciómentesen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kéri a termelőket, hogy ne hagyják az utolsó pillanatokra az ezzel kapcsolatos ügyintézést.

Ökológiai gazdálkodásnak is jelentős szerep jut az új Közös Agrárpolitikában

Az ökológiai gazdálkodás témában megtartott éves ágazati szakmai napon a jelenlévők áttekintették a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit és kihívásait. A fókuszban ezúttal az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) című stratégiai dokumentum állt.