A német hírügynökség anyagára alapozva az agrarheute.com agrárhírportál arról számol be, hogy
és állítólag az ottani hűtőházban, átrakodás közben fertőzött meg egy dolgozót a csomagoláson jelen lévő koronavírus. (A Világgazdaság cikke nyomán a magyarmezogazdasag.hu is beszámolt az esetről, ebben a cikkben egyelőre még csak arról, hogy fagyasztott importcikk okozhatott koronavírus-fertőződést az észak-kínai Tiencsinben.)
Több fertőzöttről nem szól a kínai állami Global Times híre, viszont nyolc kontaktszemély karanténba került, és az egész városban készültséget rendeltek el, szigorú ellenőrzések zajlanak. (Kínában már gyakorlatilag „koronamentes” világot élnek, viszont alkalmanként itt-ott felbukkan egy kisebb góc, olyankor totálisan lenullázák a közösségi életet és tömegesen tesztelnek.)
az importtilalmat azonnal bevezette a kínai fél, amint a német–lengyel határ német oldalán előkerült az első afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznótetem. Hajón ugyanakkor négy-hat hétig is tarthat, mire egy, már úton lévő szállítmány megérkezik. Az sem világos, hogy melyik vágóhídról érkezett a kérdéses szállítmány.
A német szövetségi agrárminisztérium megbízásából a Friedrich-Loeffler Intézet már korábban vizsgálta különböző állatfajok koronavírus-fogékonyságát, és megállapította, hogy a klasszikus gazdasági haszonállatok nem fertőződnek, tehát embereknek sem adhatják tovább a vírust.
Ahogy a kutyák és a macskák sem jelentenek ilyen veszélyt az emberre.
A kockázatelemzésre szakosodott intézet (Bundesinstitut für Risikobewertung, BfR) vizsgálatai pedig azt támasztották alá, hogy még egyetlen koronavírus-fertőzésnek sem volt okozója húsfélék elfogyasztása, vagy a vírussal szennyezett felületű húsáruval való érintkezés, mindenesetre meglehet, hogy a sötét, fagypont alatti hőfokú környezetben fertőzőképes marad a csomagoláson a vírus, állítják. Az intézet szóvivője, Jürgen Thier-Kundke úgy fogalmazott, hogy
hogy a nevezett szállítmány volt a vírus hordozója, idézte az agrarheute.com.