Back to top

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

A zenei művek közül Wolfgang Amadeus Mozart utolsó operájának, az 1791. szeptember 30-án Bécsben bemutatott Varázsfuvolának a legérdekesebb a kapcsolata Selmechez. Mozart és az opera szövegkönyvírói is szabadkőművesek voltak, akik korábban a bécsi páholyban megismerkedtek a selmeci akadémián tanított udvari tanácsosokkal, és nagy tisztelettel voltak irántuk.

Professzorokról mintázta

M.S. mester: Vizitáció (Magyar Nemzeti Galéria)
A darab öreg pap alakját Nikolaus Jacquinről, a kémiai oktatás első selmeci tanáráról mintázták, akinek (és zenerajongó családjának) Mozart 19 korábbi művét ajánlotta. Sarastrót Born Ignác, a fémek kinyerését szolgáló amalgamációs eljárás kidolgozója ihlette, aki egyébként Bécsben külön páholyt is alakított, s akinek Mozart a Die Mauerfreunde című kantátáját dedikálta.

Tamino herceg alakjának valóságos ihletőjéről eltér a zenetörténészek véleménye, egyesek Ruprecht Antalt, a Born-féle módszer továbbfejlesztőjét, mások Müller Ferencet, a tellúr egyik felfedezőjét sejtik benne.

Az viszont nem képezi vita tárgyát, hogy a kiállhatatlan jellemű Monostatost arról a Martin Heinrich Klaproth berlini professzorról formálták, aki az említett selmeci professzorok nagy ellenségének számított, s élete során sokszor, de többnyire megalapozatlanul támadta őket. Érdekességképpen megemlítendő, hogy az 1985-ben Clevelandben színpadra állított Varázsfuvolában, melyet ifjabb Dohnányi Ernő vezényelt, a szereplők többsége – selmeci hangulatot kölcsönzendő – grubenben és waldenben, az akadémisták egyenruhájában állt színre.

A klasszicista zenei formákat kompozícióiba beépítő híres zeneszerzőt, Johannes Brahmsot a boroszlói egyetem díszdoktorává fogadta. Ezt megköszönve, diákdalok felhasználásával megírta az Akadémiai ünnepi nyitány című tíz és félperces művét.

Az ősbemutatóra 1881. január 4-én Boroszlóban került sor, a mű azonban a mulatós diákdalok felcsendülése miatt megütközést váltott ki, amely csak később csitult el.

E műben a selmeci akadémián is énekelt diáknóták közül felcsendül a Kohász himnusz kezdő dallama, a Balekkeresztelő nóta, s befejező kompozícióként a mindenki által ismert Gaudeamus igitur.

Táblaképek a templomból

A titokzatos M. S. mester ránk maradt kevés alkotása közül a leghíresebb éppen Selmechez kötődik. Nyolc nagyméretű, egyenként 180×120 centiméteres passióképe díszítette azt a szárnyas oltárt, amelyet 1506-ban szenteltek fel az Óvár Miasszonyunk templomában. Sajnos a közelgő török veszedelem miatt az oltárszekrényt 1541-ben szét kellett bontani, s a táblaképek megkezdték hányattatott sorsukat. Hollétük évszázadokon keresztül ismeretlen volt. 1876 májusában gróf Károlyi Lajos palotájában főúri és egyházi gyűjtemények tárgyaiból seregszemlét tartottak, a bevételt az akkor pusztító árvíz károsultjainak ajánlották fel.

A Selmecbánya melletti szentantali Koháry–Coburg kastélyból az oltár öt képét küldték erre a kiállításra, de akkor a szakemberek körében nem keltettek feltűnést.

Csontváry Kosztka Tivadar: Selmecbánya látképe (1902)
Egyedül Simor János hercegprímás figyelt fel a képekre – akinek egyházmegyéjéhez tartozott Szentantal is –, melyekből négy képet megszerzett (Krisztus az olajfák hegyén, Keresztvitel, Kálvária, Feltámadás) a frissen alapított esztergomi képtár, egyet (Jézus születése) pedig a szentantali plébániatemplom számára. Ezek jelenleg az esztergomi Keresztény Múzeumban, illetve a szentantali templomban láthatók.

Szegény Náczkók, valóban szánalmas alakok! A rossz kigőzölgés és a bányaélet miatt betegesek, véznák és halaványok. Már úgy születtek. – A Náczkó három évig szopik, hat éves korában pipázik és hét éves korában megindul járni, tizenhat éves korában megházasodik és új Náczkókat nemz, huszonnyolcz éves korában meghal végelgyengülésben és a kalapácsát, kötényét és lámpáját ráhagyja Náczkóira. Az arany nyomorékokká teszi az embereket. Selmeczen könnyebb száz mázsa aranyat találni, mint egy újonczot – a ki a katona-mértéket megüsse.

Mikszáth Kálmán (1890): Tavaszi rügyek. Elbeszélések az ifjúságnak. – Révai Testvérek, Budapest.

A Vizitáció címet viselő táblakép erősen rongálódott állapotban a Selmec közeli Tópatak templomának padlásáról került elő. 1902-ben a Szépművészeti Múzeum megvásárolta, restauráltatta, ma a Magyar Nemzeti Galériában tanulmányozhatjuk az alkotáson M. S. mester kiváló kolorista technikáját. Lille-ben, egy magángyűjteményben bukkant fel, odakerülésének körülményei és pontos időpontja ismeretlen. A szárnyas oltár nyolcadik képe (Angyali üdvözlet) sajnos elkallódott, így nem sok esély van arra, hogy ezt a híres középkori alkotást helyreállított formában, teljes egészében csodálhassuk.

Selmec művészi ábrázolását láthatjuk Csontváry Kosztka Tivadar (ahogy ő magát nevezte, a világ legnagyobb napút festője) Selmecbánya látképe című, 1902-ben készült plein-air festményén.

A művész rövid ideig patikus volt az ún. Felső gyógyszertárban, akkor örökítette meg a Paradicsom-hegy oldalából azt a látképet, ami azóta se nagyon változott. Ugyan Csontváry sajátos lényének pszichopatológiás megnyilvánulásai ebből a képéből hiányoznak, emiatt nem is tartják a legnagyobb alkotásai között számon, nekünk az egyik leghitelesebb és legkedvesebb ábrázolása az ősi bányavárosnak.

Petőfi, Mikszáth, Kosáryné

Az evangélikus líceum leghíresebb, bár ott egy évet sem kibíró diákja kétség kívül Petőfi Sándor. Érthető módon éppen a magyar irodalom tanárával, az akkor ébredő szlovák nemzeti mozgalom hívével, Daniel Gabriel Licharddal került összetűzésbe, aki aztán 1839-ben „szekundába ponálta” Petőfit, s erre ő télvíz idején gyalogosan Pestre szökött.

Rövid selmeci tartózkodása alatt három verset írt, történetét Mikszáth Kálmán, aki még ismerte Lichardot is, megírta A Petőfi-legenda Selmecen című novellájában.

Kosáryné Réz Lola: A vén város

A régi város már csak álom,
de mindig látom. Egyre látom.

A szívem hozzá visszadobban
Mindegyre jobban. Egyre jobban.

Évek telnek: csak jobban fájhat,
Gyógyíthatatlan ez a bánat.

A föld üzenget értem, látom,
Túl éveken és túl határon.

Várnak reám az agg hegyek
S az erdők a város felett.

Testemet: otthon megnyugodni,
Lelkemet: otthon kóborolni.

Gallyszedő gyermeket vezetni,
Szegény bányásznak aranyat lelni.

Istenem, engedj ott pihennem,
Máshol lidérc a láng szívemben.

Apáim mécse ott világít, –
Kis bányamécse, – mindhalálig.

(Új Idők, 1933)

Érdekes, hogy Petőfi szállásadója, Szurina János kamarai hajdú, nemcsak selmeci tartózkodása alatt, hanem már nagy költővé válása után is csak lenézően szólt róla, s mindvégig savanyúképűként emlékezett reá.

Mikszáth 1863-ban iratkozott be az evangélikus líceumba, mert a rimaszombati iskola, ahová korábban járt, csak algimnázium volt, s ott nem lehetett érettségi vizsgát tenni. A hetedik osztályt kétszer járta, s így három évig tartózkodott Selmecen. De az érettségi vizsgákon is akadtak gondjai, 1866-ban mathézisből megbukott, végül aztán a javítóvizsgán átment. Petőfihez hasonlóan, ő is tagja volt a hosszú ideig működő líceumi önképzőkörnek. Selmeci tartózkodása alatt hét verset írt, melyekkel díjakat is nyert. Később nyolc selmeci vonatkozású novellát köszönhetünk neki, az 1874 és 1893 között keletkezett művek nagyszerűen leírják, hogy a Selmecen töltött három év mély nyomot hagyott Mikszáth életében.

A legmisztikusabb Selmechez kötődő legenda kétség kívül Rössel Borbála élettörténete.

A dúsgazdag leányzó kicsapongó életét, sajátos vesztét többen, többféleképpen megörökítették, ezek közül a legkiválóbb szépirodalmi alkotás gróf Zichy Gézáé. A leányvári boszorkány című költői beszélyét 1881-ben vetette papírra, az Athenaeum által megjelenített igényes kivitelű kötetet unokatestvére, gróf Zichy Mihály művészi grafikái illusztrálják.

Zichy Mihály címlap grafikája A leányvári boszorkány c. műhöz

A selmeci vonatkozású művek tekintetében legtermékenyebb szerző az áttelepülést irányító rektor, Réz Géza leánya, Kosáryné Réz Lola. A diákváros különös vonzereje rajta keresztül is jól megmutatkozik.

Amíg Selmecen élt, mindvégig a nagyvárosba vágyott, a divatházak, színházak, társasági élet világába. S amikor a sors 26 éves korában elszakította tőle szülővárosát, és a fővárosban megkapta azt, amit negyed évszázadon át óhajtott, ellentétes fordulatot vettek érzelmei, s életének további 65 évére már a folytonos visszavágyódás volt jellemző. 21 regénye játszódik részben vagy egészben Selmecen, a századforduló helyi társadalmának és városképének legjobb ábrázolásait neki köszönhetjük. Ő is és mi is pedig azt köszönjük, hogy Selmecet örökre a szívünkbe zárhatjuk!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fiatalok szemléletmódja lehet a vállalatok jövője

Az alma materből kikerülő frissdiplomások agráriumban való elhelyezkedése nem kis kihívás elé állítják a fiatalokat. A cégek többsége elvárja a több éves szakmai tapasztalatot és idegennyelv-ismeretet, ugyanakkor a mai világ megköveteli az ifjúság új szemlélet- és gondolkodásmódját, amit a vállalatok a piaci versenyképességben tudnának kamatoztatni.

Irány az agrár! – A felsőoktatás szerepe az innovációban

A felsőoktatás innovációban betöltött szerepéről szervez online beszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, NAK TechLab programja keretében.

A Nagykunsági szilvapálinka uniós oltalmat kapott

Az Európai Bizottság május 3-ai döntésével a „Nagykunsági szilvapálinka” védett elnevezés lett az Európai Unióba.

Az agrárszekcióval kezdődött

Az agrártudományi szekcióval kezdődött március 29-én a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), és május 19-én, a kémiai és vegyipari szekcióval zárul. A diákok tudományos seregszemléjét a járvány miatt, most először, mind a 16 szekcióban online rendezik meg.

Készülnek a virágüzletek az anyák napjára

Május első vasárnapja hagyományosan az anyák napja, aznap és az azt megelőző pár napban jelentősen megugrik a virágárusok forgalma. A vevők leginkább a tavaszias-nyárias színű vágott virágokból álló vegyes, nagyobb értékű csokrokat, valamint a cserepes virágokat keresik. Az átlagos vásárlás összege 3000-5000 forint közé tehető.

Innováció földön-égen

Innovációs ötletversenyen mérték össze kreativitásukat a diákok a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Innovációs Központja szervezésében Innovázió 1.0 néven. Az NKFIH „Egyetemi ÖKO” projektjéből finanszírozott versenyre összesen mintegy 40 hallgató illetve csapat jelentkezett, akik első körben tavaly október 12. és november 30. között mutatkozhattak be.

Föld Napja: a 10 legjobb dal, melyek közelebb visznek a természethez

Ha van valami, ami az elmúlt évek során világossá vált, akkor az az, hogy az életünket fenyegető éghajlatváltozás időszakát éljük: a szélsőséges időjárás, a tengerszint emelkedése és a légszennyezés mind hozzájárulnak az állatok kihalásához és a saját jövőnk veszélyeztetéséhez.

Kicsit tradicionális, kicsit innovatív - Pályakezdés a hazai agráriumban

Milyen lehetőségei vannak egy fiatalnak a mai magyar mezőgazdaságban? A szakmai gyakorlat vagy az elméleti tudás a fontosabb? A generációváltás generációk közötti ellentétekkel is jár? Az MMG Direkt e heti adásában a MATE hallgatóit kérdeztük, hogyan látják a pályakezdők helyzetét. A beszélgetést már az MMG Gazdahang podcast csatornánkon is meghallgathatja.

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.