Back to top

A szakképzés új rendszere

A megújuló szakmai képzés struktúraváltozása azokra a fő problémákra ad választ, amelyek az eddig működő rendszert jellemezték. Az új struktúra alapelve: az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást, és a foglalkoztatók, a munkaerőpiac által elvárt kompetenciákat adjon.

Ezzel az ágazati alaptudással lehet a duális gyakorlati képzésben hatékonyan elsajátítani a speciális szakmai ismereteket. Az iskolából kikerülő fiatal szakemberek ezzel a biztos szakmai tudással és a folyamatos tanulás, továbbképzés, alkalmazkodás képességével lesznek képesek a felnőttképzés és a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani ismereteiket szakmai karrierjük során.

Az új iskolai rendszerű szakmai képzésben – így az agrárszakképzésben is – két iskolatípus került meghatározásra, kialakításra és meg­nevezésre.

Technikum

A gazdaság már régen megfogalmazott visszajelzését figyelembe véve és elfogadva, szakgimnázium helyett 2020. július 1-jével az agrárszakképzésben is a technikum került bevezetésre. Ez az iskolatípus régről ismert, elfogadott, sokak számára a minőségi szakmai képzést jelképezi, mintegy hívószó a szülők, diákok számára. A végzettek technikusok lesznek. A képzés egységes szervezése, dualitása és a (szakirányú) felsőoktatáshoz való erősebb kapcsolódása teszi vonzóvá.

A technikusképzés ötéves. Az első két év agrárágazati ismereteket adó képzése után a második ciklusban duális képzés folyik, vállalati duális képzőhelyen. A képzés időszakában az eddigi tanulószerződés átalakul munkaszerződéssé, amely a képzés alatt jövedelemhez juttatja a tanulót. A diák négy közismereti tárgyból tesz érettségi vizsgát, a technikusi szakképesítés szakmai vizsgája lesz egyben az ötödik érettségi tárgy. Így a 13. évi sikeres vizsga után két végzettséget, és egyben szakképzettséget igazoló bizonyítványt kap: érettségi bizonyítványt, valamint a technikusi végzettséget igazoló oklevelet.

Szakképző iskola

A korábbi szakiskola helyetti, nem igazán befogadott szakközépiskola helyébe a hároméves szakképző iskola lép.

Az első év agrárágazati ismereteket adó képzését követően két évben folyik duális képzés, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi végzettség (szakképzettség) megszerzésére. A képzés első szakaszában, a kilencedik évfolyam végén van átjárhatóság a szakképző iskola és a technikum között különbözeti vizsga nélkül, mivel mindkét iskolatípusban ágazati alapképzés történik. Az ágazati alapképzés a korábbi szintvizsga helyett ágazati alapvizsgával zárul, amivel egyszerű munkakörök betöltésére nyílik lehetőség.

A szakmai képzés lehetőséget biztosít a „csak” érettségizett, gimnáziumot végzett, valamint az egyetemi tanulmányaikat valamilyen okból feladó fiatalok részére is, erre szolgál a technikum kétéves képzése.

A gimnáziumban tanuló diákok számára is biztosítani kell a kilencedik évfolyam után az átjárhatóságot, ha valaki mégis a szakmatanulás mellett dönt. A munkaerőpiaci helyzet változása miatt számos érettségire épülő szakma felértékelődött, ezért a gimnáziumban zajló pályaorientáció során a kétéves technikusképzésnek is reális alternatívának kell lennie.

A tapasztalatok alapján sajnos a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű diákok között (és ilyenek nagy számban vannak az agrárszakképzésben) még mindig sokan vannak azok, akik a 16 éves tankötelezettségi korhatárt úgy érik el, hogy nem fejezik be az általános iskolát. Az iskolák nagy többsége nem rendelkezik eszköztárral és módszertannal a problémák megoldására. Ezeknek a fiataloknak meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy speciális képzési programban tanuljanak, és legalább egy részszakképesítéssel lépjenek ki a képzési rendszerből.

A szakmai képzés alaprendszere speciális funkciókkal egészül ki, ezek elsősorban a kompetenciahiányok csökkentését és a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklését célozzák. Ilyenek az orientációs év (kompetenciafejlesztő év lehetősége a szakképző iskolába való belépés előtt, annak feltételeként), a dobbantó program (alapkompetencia-fejlesztő év az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó vagy a rendszerből már kiesett 15–20 éves fiatalok, tanulási, illetve magatartási zavarokkal küzdők számára), valamint a műhelyiskola OKJ-s rész-szakképesítés kimenettel, ami az eddigi, alacsony hatékonysággal működő HÍD-programot váltja fel.

Fotó: Szarka Lajos

A duális képzési forma megerősítése

A technikumban és a szakképző iskolában is meghatározó a duális képzés. Ezt megerősíti a tanulószerződést felváltó munkaszerződés is, ami a képzésben részt vevő vállalkozások, cégek és a diákok szempontjából is fontos, pozitív változás.

A régihez képest a változás legfontosabb elemei:

– a duális képzésben munkaszerződés van;

– aki önhibáján kívül nem tud részt venni duális képzésben, az szakképzési ösztöndíjat kap.

Tehát az új rendszerben ösztöndíj vagy munkaszerződés van, minden tanuló valamilyen juttatáshoz, jövedelemhez jut.

Az új szakképzési struktúra lényege, hogy mindenki számára rugalmas tanulási utakat, átjárhatóságot biztosít. A tanulmányaikat gimnáziumban, technikumban vagy szakképző iskolában megkezdők is eljuthatnak a felsőoktatásba, illetve versenyképes alapfokú vagy érettségi végzettségre épülő szakmai képzettséggel (képesítéssel) léphetnek be a munkaerőpiacra.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

Gödöllőn ismerte el a gazdák fejlődését és újításait a Digitális Agrárakadémia

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma digitális bemutató gazdaság tematikus versenyt hirdetett meg, lehetőséget biztosítva a gazdaságoknak arra, hogy sikereiket és tapasztalataikat bemutathassák. A Digitális Bemutató Gazdaság Díjakat 27 díjazott részére adták át a MATE gödöllői Szent István Campusán.

A meleg miatt több a mezőgazdaságot érintő tűz

Idén eddig már 10493 tűz keletkezett a szabadban, csaknem kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A leégett terület nagysága 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a 2021-ben leégett terület nagyságának. Csak júniusban 971 szabadtéri tűz keletkezett, ami tavaly júniushoz képest 9 százalékos emelkedést jelent.

Légi felderítés és növényvédelem: talán még idén felszállhatnak a kijuttató drónok

Erős szélben és változó légmozgás mellett is jól teljesítenek a mezőgazdasági monitoring drónok, növényvédelemre azonban ilyen időjárási viszonyok között nem ajánlott a használatuk. A dróntechnológiával, a jogszabályokkal és a biztonságos üzemeltetéssel foglalkozik a MyActionCam Kft. és Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozata.

A várakozások hajtják fel az árakat

Ha az információ érték, akkor a válsághelyzeti információ egyenesen aranyat ér. Mit lehet sejteni vagy várni a gabonaárakkal kapcsolatban? Erről is kérdeztük dr. Goda Pált, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatóját az MMG Direkt adásában.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.

Megválasztották a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei tisztségviselőit

2022. június 15-17. között rendezték meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei alakuló küldöttgyűléseit, ahol megválasztották a megyei tisztségviselőket.

A „váci mező” ünnepnapja

Az AM Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum (KMASzC) Táncsics Mihály Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumának Floch-pusztai tangazdaságában május 21-én tartották a XX. Regionális Mezőgazdasági Kiállítást, ami minden évben az iskola ünnepnapjának számít, de most különösen, hiszen két „vírusos év” után tudták végre újra megrendezni a bemutatót.

Indul a negyedik agrár startup inkubációs program

Idén szeptemberben negyedik alkalommal indul az agrár startupokat és nagyvállalatok összekötő NAK TechLab inkubációs program. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által életre hívott programba bekerült startupok nagyvállalatok segítségével fejleszthetik megoldásaikat, a szektor igényeinek megfelelően.

A generációk együttes ereje formálja a jövő gazdálkodását

Soha nem felejti el honnan jött, éppen ezért a mai napig vidéki gazdának vallja magát, akinek egész életútja során a vidék felvirágoztatása volt a célja. Ez most sincs másként, az Országgyűlés újraválasztott alelnökeként és a Magosz elnökeként továbbra is a vidék, a vidéki parasztság sorsa az élete, és akiknek a szolgálatában nap mint nap megalkuvás nélkül dolgozik.