Back to top

A szakképzés új rendszere

A megújuló szakmai képzés struktúraváltozása azokra a fő problémákra ad választ, amelyek az eddig működő rendszert jellemezték. Az új struktúra alapelve: az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást, és a foglalkoztatók, a munkaerőpiac által elvárt kompetenciákat adjon.

Ezzel az ágazati alaptudással lehet a duális gyakorlati képzésben hatékonyan elsajátítani a speciális szakmai ismereteket. Az iskolából kikerülő fiatal szakemberek ezzel a biztos szakmai tudással és a folyamatos tanulás, továbbképzés, alkalmazkodás képességével lesznek képesek a felnőttképzés és a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani ismereteiket szakmai karrierjük során.

Az új iskolai rendszerű szakmai képzésben – így az agrárszakképzésben is – két iskolatípus került meghatározásra, kialakításra és meg­nevezésre.

Technikum

A gazdaság már régen megfogalmazott visszajelzését figyelembe véve és elfogadva, szakgimnázium helyett 2020. július 1-jével az agrárszakképzésben is a technikum került bevezetésre. Ez az iskolatípus régről ismert, elfogadott, sokak számára a minőségi szakmai képzést jelképezi, mintegy hívószó a szülők, diákok számára. A végzettek technikusok lesznek. A képzés egységes szervezése, dualitása és a (szakirányú) felsőoktatáshoz való erősebb kapcsolódása teszi vonzóvá.

A technikusképzés ötéves. Az első két év agrárágazati ismereteket adó képzése után a második ciklusban duális képzés folyik, vállalati duális képzőhelyen. A képzés időszakában az eddigi tanulószerződés átalakul munkaszerződéssé, amely a képzés alatt jövedelemhez juttatja a tanulót. A diák négy közismereti tárgyból tesz érettségi vizsgát, a technikusi szakképesítés szakmai vizsgája lesz egyben az ötödik érettségi tárgy. Így a 13. évi sikeres vizsga után két végzettséget, és egyben szakképzettséget igazoló bizonyítványt kap: érettségi bizonyítványt, valamint a technikusi végzettséget igazoló oklevelet.

Szakképző iskola

A korábbi szakiskola helyetti, nem igazán befogadott szakközépiskola helyébe a hároméves szakképző iskola lép.

Az első év agrárágazati ismereteket adó képzését követően két évben folyik duális képzés, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi végzettség (szakképzettség) megszerzésére. A képzés első szakaszában, a kilencedik évfolyam végén van átjárhatóság a szakképző iskola és a technikum között különbözeti vizsga nélkül, mivel mindkét iskolatípusban ágazati alapképzés történik. Az ágazati alapképzés a korábbi szintvizsga helyett ágazati alapvizsgával zárul, amivel egyszerű munkakörök betöltésére nyílik lehetőség.

A szakmai képzés lehetőséget biztosít a „csak” érettségizett, gimnáziumot végzett, valamint az egyetemi tanulmányaikat valamilyen okból feladó fiatalok részére is, erre szolgál a technikum kétéves képzése.

A gimnáziumban tanuló diákok számára is biztosítani kell a kilencedik évfolyam után az átjárhatóságot, ha valaki mégis a szakmatanulás mellett dönt. A munkaerőpiaci helyzet változása miatt számos érettségire épülő szakma felértékelődött, ezért a gimnáziumban zajló pályaorientáció során a kétéves technikusképzésnek is reális alternatívának kell lennie.

A tapasztalatok alapján sajnos a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű diákok között (és ilyenek nagy számban vannak az agrárszakképzésben) még mindig sokan vannak azok, akik a 16 éves tankötelezettségi korhatárt úgy érik el, hogy nem fejezik be az általános iskolát. Az iskolák nagy többsége nem rendelkezik eszköztárral és módszertannal a problémák megoldására. Ezeknek a fiataloknak meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy speciális képzési programban tanuljanak, és legalább egy részszakképesítéssel lépjenek ki a képzési rendszerből.

A szakmai képzés alaprendszere speciális funkciókkal egészül ki, ezek elsősorban a kompetenciahiányok csökkentését és a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklését célozzák. Ilyenek az orientációs év (kompetenciafejlesztő év lehetősége a szakképző iskolába való belépés előtt, annak feltételeként), a dobbantó program (alapkompetencia-fejlesztő év az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó vagy a rendszerből már kiesett 15–20 éves fiatalok, tanulási, illetve magatartási zavarokkal küzdők számára), valamint a műhelyiskola OKJ-s rész-szakképesítés kimenettel, ami az eddigi, alacsony hatékonysággal működő HÍD-programot váltja fel.

Fotó: Szarka Lajos

A duális képzési forma megerősítése

A technikumban és a szakképző iskolában is meghatározó a duális képzés. Ezt megerősíti a tanulószerződést felváltó munkaszerződés is, ami a képzésben részt vevő vállalkozások, cégek és a diákok szempontjából is fontos, pozitív változás.

A régihez képest a változás legfontosabb elemei:

– a duális képzésben munkaszerződés van;

– aki önhibáján kívül nem tud részt venni duális képzésben, az szakképzési ösztöndíjat kap.

Tehát az új rendszerben ösztöndíj vagy munkaszerződés van, minden tanuló valamilyen juttatáshoz, jövedelemhez jut.

Az új szakképzési struktúra lényege, hogy mindenki számára rugalmas tanulási utakat, átjárhatóságot biztosít. A tanulmányaikat gimnáziumban, technikumban vagy szakképző iskolában megkezdők is eljuthatnak a felsőoktatásba, illetve versenyképes alapfokú vagy érettségi végzettségre épülő szakmai képzettséggel (képesítéssel) léphetnek be a munkaerőpiacra.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Reziliencia az agráriumban - Ki marad a végén?

A generációváltás új szabályozása és az agrárium válságállósága volt a két kiemelt témája a negyedik alkalommal megrendezett Agribusiness Konferenciának december 6-án. Az ország legnagyobb agráriummal és agrárgazdasággal foglalkozó egyetemközi diákszervezete a szaktárca, valamint a banki és a termelő szektor jelentős képviselőit hívta meg a tanácskozásra.

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Elhunyt Dr. Jóri J. István

Másfél éve tartó, gyógyíthatatlan betegségben, 79 éves korában elhunyt Dr. Jóri J. István mezőgazdasági gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritus professzora.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.