Back to top

A szakképzés új rendszere

A megújuló szakmai képzés struktúraváltozása azokra a fő problémákra ad választ, amelyek az eddig működő rendszert jellemezték. Az új struktúra alapelve: az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást, és a foglalkoztatók, a munkaerőpiac által elvárt kompetenciákat adjon.

Ezzel az ágazati alaptudással lehet a duális gyakorlati képzésben hatékonyan elsajátítani a speciális szakmai ismereteket. Az iskolából kikerülő fiatal szakemberek ezzel a biztos szakmai tudással és a folyamatos tanulás, továbbképzés, alkalmazkodás képességével lesznek képesek a felnőttképzés és a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani ismereteiket szakmai karrierjük során.

Az új iskolai rendszerű szakmai képzésben – így az agrárszakképzésben is – két iskolatípus került meghatározásra, kialakításra és meg­nevezésre.

Technikum

A gazdaság már régen megfogalmazott visszajelzését figyelembe véve és elfogadva, szakgimnázium helyett 2020. július 1-jével az agrárszakképzésben is a technikum került bevezetésre. Ez az iskolatípus régről ismert, elfogadott, sokak számára a minőségi szakmai képzést jelképezi, mintegy hívószó a szülők, diákok számára. A végzettek technikusok lesznek. A képzés egységes szervezése, dualitása és a (szakirányú) felsőoktatáshoz való erősebb kapcsolódása teszi vonzóvá.

A technikusképzés ötéves. Az első két év agrárágazati ismereteket adó képzése után a második ciklusban duális képzés folyik, vállalati duális képzőhelyen. A képzés időszakában az eddigi tanulószerződés átalakul munkaszerződéssé, amely a képzés alatt jövedelemhez juttatja a tanulót. A diák négy közismereti tárgyból tesz érettségi vizsgát, a technikusi szakképesítés szakmai vizsgája lesz egyben az ötödik érettségi tárgy. Így a 13. évi sikeres vizsga után két végzettséget, és egyben szakképzettséget igazoló bizonyítványt kap: érettségi bizonyítványt, valamint a technikusi végzettséget igazoló oklevelet.

Szakképző iskola

A korábbi szakiskola helyetti, nem igazán befogadott szakközépiskola helyébe a hároméves szakképző iskola lép.

Az első év agrárágazati ismereteket adó képzését követően két évben folyik duális képzés, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi végzettség (szakképzettség) megszerzésére. A képzés első szakaszában, a kilencedik évfolyam végén van átjárhatóság a szakképző iskola és a technikum között különbözeti vizsga nélkül, mivel mindkét iskolatípusban ágazati alapképzés történik. Az ágazati alapképzés a korábbi szintvizsga helyett ágazati alapvizsgával zárul, amivel egyszerű munkakörök betöltésére nyílik lehetőség.

A szakmai képzés lehetőséget biztosít a „csak” érettségizett, gimnáziumot végzett, valamint az egyetemi tanulmányaikat valamilyen okból feladó fiatalok részére is, erre szolgál a technikum kétéves képzése.

A gimnáziumban tanuló diákok számára is biztosítani kell a kilencedik évfolyam után az átjárhatóságot, ha valaki mégis a szakmatanulás mellett dönt. A munkaerőpiaci helyzet változása miatt számos érettségire épülő szakma felértékelődött, ezért a gimnáziumban zajló pályaorientáció során a kétéves technikusképzésnek is reális alternatívának kell lennie.

A tapasztalatok alapján sajnos a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű diákok között (és ilyenek nagy számban vannak az agrárszakképzésben) még mindig sokan vannak azok, akik a 16 éves tankötelezettségi korhatárt úgy érik el, hogy nem fejezik be az általános iskolát. Az iskolák nagy többsége nem rendelkezik eszköztárral és módszertannal a problémák megoldására. Ezeknek a fiataloknak meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy speciális képzési programban tanuljanak, és legalább egy részszakképesítéssel lépjenek ki a képzési rendszerből.

A szakmai képzés alaprendszere speciális funkciókkal egészül ki, ezek elsősorban a kompetenciahiányok csökkentését és a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklését célozzák. Ilyenek az orientációs év (kompetenciafejlesztő év lehetősége a szakképző iskolába való belépés előtt, annak feltételeként), a dobbantó program (alapkompetencia-fejlesztő év az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó vagy a rendszerből már kiesett 15–20 éves fiatalok, tanulási, illetve magatartási zavarokkal küzdők számára), valamint a műhelyiskola OKJ-s rész-szakképesítés kimenettel, ami az eddigi, alacsony hatékonysággal működő HÍD-programot váltja fel.

Fotó: Szarka Lajos

A duális képzési forma megerősítése

A technikumban és a szakképző iskolában is meghatározó a duális képzés. Ezt megerősíti a tanulószerződést felváltó munkaszerződés is, ami a képzésben részt vevő vállalkozások, cégek és a diákok szempontjából is fontos, pozitív változás.

A régihez képest a változás legfontosabb elemei:

– a duális képzésben munkaszerződés van;

– aki önhibáján kívül nem tud részt venni duális képzésben, az szakképzési ösztöndíjat kap.

Tehát az új rendszerben ösztöndíj vagy munkaszerződés van, minden tanuló valamilyen juttatáshoz, jövedelemhez jut.

Az új szakképzési struktúra lényege, hogy mindenki számára rugalmas tanulási utakat, átjárhatóságot biztosít. A tanulmányaikat gimnáziumban, technikumban vagy szakképző iskolában megkezdők is eljuthatnak a felsőoktatásba, illetve versenyképes alapfokú vagy érettségi végzettségre épülő szakmai képzettséggel (képesítéssel) léphetnek be a munkaerőpiacra.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csökken a számla végösszege

A brit kormány új támogatási formát jelentett be a mezőgazdasági vállalkozások számára: az úgynevezett Energy Bill Relief Scheme lényege, hogy a gazdálkodók a nagykereskedelmi gáz- és villamosenergia-árakból kedvezményt kapnak, ezzel télen nagyjából felére csökken a számláik végösszege.

Új típusú válság és recesszió várható jövőre a magyar gazdaságban

A hazai gazdaság zsugorodását várja 2023-ra szokásos őszi elemzésében az Atradius hitelbiztosító. A tanulmány szerint az idei évben még pozitív lesz a magyar GDP, de jövőre recesszióval számolnak az elemzők.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Gazdafórum a Szigeti Farmon: terítéken a zöldítés

A Kalocsa melletti Szigeti Farmon tartott gazdafórum fő témái a közös agrárpolitika változásai voltak, élükön a zöld alapszabályokat (Zöld Felépítmény) tartalmazó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG), és az új elemként induló, önkéntes agro-ökológiai programokkal (AÖP). A szeptember végi tanácskozásra mintegy 90 helyi és dél-alföldi termelő érkezett.

Együttműködési megállapodás a MATE és az Alföldi Tej Kft. között

Stratégiai partneri megállapodást írt alá a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem és az Alföldi Tej Kft. A felek az oktatás, a kutatás, az innováció és a társadalmi szerepvállalás területén korábban is meglévő együttműködésüket akarják megerősíteni, illetve bővíteni.

Vasárnap kóstolóval ünneplik a kávé világnapját

Kávékóstolóval, latte art bajnoksággal, kávégép-bemutatóval és szakmai beszélgetésekkel ünnepli a kávé világnapját vasárnap a budapesti Akvárium Klubban A Kávé Napja elnevezésű rendezvény.

Oktatási és kutatási magyar-üzbég együttműködés

A Taskenti Állami Agráregyetemmel korábban megkötött együttműködést erősítette meg Aziz Botirovich Voitov üzbég mezőgazdasági miniszter, és Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora a KÁN Egyetemi napokon, Kaposváron..

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.