Back to top

A Szakképzési és Innovációs Tanács, valamint az agrárszakképzési centrumok kialakítása

Annak érdekében, hogy a párbeszédnek, az együttgondolkodásnak formális kerete is legyen, az ITM 2018. szeptemberében létrehozta a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT), valamint a szakképzés átalakítása során az ITM-hez tartozó szakképző iskolák már 2013/14-től szakképzési centrumokba tömörültek.

Szakképzési és Innovációs Tanács

A tanács tagjai azoknak a szervezeteknek a képviselői, amelyek közvetlen érintettjei, részesei a szakképzési rendszer működésének.

A szakmai képzésért felelős minisztériumok az érintett szakmák, a SZIT és a megyei foglalkoztatási paktumok hátterével hozzák meg a szakmapolitikai döntéseket. A SZIT tagja egy fő az Agrárminisztérium képviseletében, egy fő pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében.

Agrárszakképzési centrumok

Az agrárszakképzést összefogó Agrár Szakképző Iskolák Hálózata (ASZIH) az agrártárca felügyelete és fenntartása alatt önálló iskolákból álló laza szervezetben működött 2013-tól, először 59, majd – néhány iskola pótlólagos átvételével – 61 feladatellátási helyen.

Az ITM-hez tartozó iskolák centrumokba tömörülésével megnőttek számukra a pályázati lehetőségek, könnyebben jutottak fejlesztési forrásokhoz, a költségvetési pénzek elaprózódása megszűnt, és a konkurenciaharc is értelmét vesztette.

Az AM középtávú szakképzési stratégiája – a Szakképzés 4.0-ra, annak irányelveire ráépülve – már megfogalmazta a centrumokba tömörülés javaslatát, szükségszerűségét. Többszöri nekifutás, egyeztetések után az AM elfogadta az öt agrárszakképzési centrum megalakítását, létrehozását.

A centrumok 2020. július 1-jével megalakultak; az új alapító okiratok elkészültek, kiadásra kerültek, a centrumvezetők (főigazgató, kancellár) megbízása megtörtént.

Az AM, illetve felelős részlegének, az Agrárszakképzési Főosztálynak megfeszített munkáját jól érzékelteti, hogy ugyan előzetes előkészítések, munkaanyagok ismeretében, de szűk néhány hónap alatt kellett egyszerre három nagy horderejű feladatot, munkát elvégeznie:

– az OKJ átalakítását, ezzel együtt az új agrárszakmák meghatározását;

– a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt) alá tartozó pedagógusok átsorolását a munka törvénykönyve alá tartozó oktató kategóriába (ezzel lehetőség nyílt a béralkura, fizetésemelésekre, azzal együtt, hogy a pedagógusoknak járó kedvezmények zömmel továbbra is megmaradtak);

– az Agrárszakképzési Centrumok optimális kialakítását, úgy, hogy a centrumok mérete nagyjából azonos legyen, és a „centrumosodás” lehetőleg ne osszon meg megyéket.

A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény a szakképzési centrum jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amely önálló költségvetéssel nem rendelkezik, és kizárólag a kormány rendeletében meghatározott jogok és kötelezettségek alanya lehet.

A centrumok élén főigazgató és kancellár áll. A főigazgató felel a centrum részeként működő szakképző intézmények szakképzési alapfeladatainak ellátásáért, a kancellár pedig a centrum törvényes és szakszerű működéséért, a gazdálkodás, a menedzsment a fő feladata.

A megújult agrárszakképzésben az AM fenntartásában jelenleg öt agrárszakképzési centrum keretén belül 58 intézményben, iskolában – technikumi és szakképző iskolai képzésben – 29 különböző szakma (12 szakmairányban) oktatására nyílik lehetőség.

A szakképzési centrumok létrehozásával az (iskola)rendszer jelentős lépést tett a szervezeti működés minőségének emelése érdekében. Ez a központosított munkaszervezet ellátja a speciális szakmai tudást igénylő feladatokat: a gazdálkodást, a munkáltatói feladatokat, lebonyolítja a közbeszerzéseket, menedzseli a pályázati folyamatokat. A centrum vezetése egységes rendszerként kezeli a hozzá tartozó iskolák képzési struktúráját, az egyes iskolák egyéni érdekein felülemelkedve tud a kihasználtsággal és költséghatékonysággal kapcsolatos döntéseket hozni. A kancellári rendszer bevezetésével ez a menedzsmentszemlélet várhatóan tovább javul.

Ágazati képzőközpontok

A Szakképzés 4.0 irányelvei szerint a kis- és középvállalkozások (kkv szektor) szerepvállalásának erősítése érdekében racionalizálni kell a duális képzéssel kapcsolatos adminisztrációs terheket. A szakképzési centrumok meglévő tanműhelyeire, infrastruktúrájára és eszközeire alapozva létre kell hozni a kkv-k együttműködésére alapozott ágazati képzőközpontok rendszerét. Az ÁKK olyan, több kkv által létrehozott nonprofit gazdálkodó szervezet, amelynek tagja lehet a szakképzési centrum is; a szakképzési centrum kezdeményező is lehet ÁKK létrehozásában.

Az irányelvekre alapozva, annak lényegét figyelembe véve, az agrárszakképzés területén is – különösen ott, ahol nagyvállalat (pl. Axiál, Bonafarm stb.) duális képzésben való szerepvállalására nincs lehetőség – ágazati képzőközpontokba tömörülve képzelhető el a hatékony, modern eszközökre, gépekre, berendezésekre alapozott gyakorlati oktatás.

Saját tanműhellyel, oktatóbázissal rendelkező nagyvállalatoknál (gazdaságoknál), vállalati képzőközpontokban szervezhető meg a gyakorlati képzés. Ahol felsőoktatási intézmény (egyetem) is részt vesz a gyakorlati (duális) képzésben, ott tudásközpontok alakulhatnak ki.

Duális képzőhely, illetve képzőközpont az és ott lehet, ahol a szakirányú oktatás folytatásának feltételei biztosítottak, meghatározott végzettséggel, szakképzettséggel, gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat, az oktatáshoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik, előírt minőségirányítási rendszert működtet. A duális képzőhely (képzőközpont) elismerését és nyilvántartását az ágazati gazdasági kamara (jelen esetben a NAK) végzi, illetve vezeti.

A 21. századi szakképző iskola

Az agrárszakképzés fejlesztése szer­vesen illeszkedik a „21. századi szakképző iskola” fejlesztési programhoz, amely egy középtávú, országos hatású, tíz évre tervezett program, és célja az állami fenntartásban működő szakképző iskolák megújítása.

A 21. század agrárszakképzésének megújulása, az agrárképzés hazai nagy rendszerébe való szerves beilleszkedése, a folyamatosan változó gazdaság, termelés – nemzetközi trendekkel összehangolt – igényeinek figyelembevételével a jövő versenyképes agrár-, illetve élelmiszergazdaságának a záloga.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ legnagyobb beltéri gazdasága épül Abu Dhabiban

Az emírségi és holland együttműködés nyomán épülő üzem fontos szerepet tölt be abban a stratégiai tervben, melynek egyik fő célja, hogy az Egyesült Arab Emírségek világelsővé váljon az innovatív élelmiszer-termelési technológiák alkalmazásában.

Megtízszereződött a Záhonyba érkező ázsiai konténervonatok száma tavaly

Kiugró mértékben, 2019-hez képest csaknem tízszeresére növekedett a záhonyi átrakó körzeten keresztül Magyarországra érkező kínai konténervonatok száma - írja a Magyar Nemzet hétfői számában.

A gazdák megélhetése a tét - történelmi méretű tüntetés Indiában

Az indiai kormány újra tárgyalásokat folytat az Új-Delhiben állomásozó több tízezer tüntetőből álló tömeg vezetőivel. Majd 2 hónapja tartanak a tüntetések Új-Delhiben, miután a kormány a gazdák megélhetését veszélyeztető új agrártörvényeket fogadott el.

Banános dobozokban csempészik a kábítószert Európába - tavaly 48 tonna kokaint foglaltak le

Tavaly összesen 48 tonna kokaint találtak a vámosok a holland kikötőkben és reptereken. Ez a mennyiség az egy évvel korábbi rekordmennyiséget is túlszárnyalta.

Urban jungle - Házhoz szállítják a dísznövényeket

Urban jungle, urban gardening, plantlove, plantparents… csupán néhány új kifejezés, amelyek, még ha nem is kerültek át a köznyelvbe, az újdonságokra nyitott fiatalabb nemzedék által előszeretettel alkalmazott címkék lettek a Facebookon és az Instagramon. Az utóbbi években érzékelhetően megnőtt a növények, különösen a szobanövények népszerűsége.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Sorozat a szülőföldjüket elhagyó legkiválóbb magyarokról a Kossuth rádióban

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.