Back to top

Mennyire káros a környezetre a borospalack?

Az indokolatlanul nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladék világszerte nagy fejtörést okoz a szakembereknek, és nincs ez másként a borospalackok esetében sem. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem kutatója részletesen feltárta, hogy miként lehetne csökkenteni a borospalackok használatából fakadó környezeti hatásokat.

Értékelte a palackozás teljes életciklusát az üveggyártástól kezdve a mosáson és töltésen át a címke és kapszula elhelyezéséig, illetve a visszagyűjtésen keresztül az újratöltésig.

A fogyasztók számára a borospalackok fizikai megjelenése közel olyan jelentőségű, mint a bor minősége.

Az üveghulladék elhelyezése nagy területet igényel
Hiába léteznek már műanyagpalackos, alumínium- vagy papírdobozos, bag-in-box kiszerelésű borok, ezekkel az alternatív csomagolóanyagokkal kapcsolatban még mindig sok az előítélet, így a kiszerelt termékek 95%-a a mai napig üvegpalackokba kerül. A borospalackok használatára azonban az anyag összes jó tulajdonsága ellenére rányomja a bélyegét az újrahasznosítás gondjaival való küzdelem.

Bár az üveg inert, közömbös anyag, lebomlási ideje beláthatatlanul hosszú, lerakása pedig nagy földterületeket foglal.

Az Eurostat adatai alapján 2016-ban a csomagolásból származó hulladék 19%-át az üveg tette ki Európában, gyűjtését és újrahasznosítását nem lehet figyelmen kívül hagyni, hangsúlyozza Bogóné Tóth Zsuzsánna.

Az életciklus-értékeléssel a borospalackok teljes életútja során számszerűsíteni lehet az egyes műveletek környezetre gyakorolt hatásait, a palackok keletkezésétől a hulladékká válásáig, funkciójában történő újrahasználatáig, vagy anyagában történő újrahasznosításáig. Az életciklus-értékelés egy adatbázis és jelen esetben egy nyílt forráskódú szoftver segítségével számszerűsíti a palackok által okozott környezetterhelést.

A SZIE kutatója az üveggyártás esetében nemzetközi adatokat, a további folyamatokhoz (mosás, öblítés, töltés, címkézés, zárás) pedig egy vezető magyar borászat részletes adatait használta fel és tízmillió üvegre végezte el a számítást.

A környezeti hatások közül vizsgálta a klímaváltozás, a savasodás, az édesvizek eutrofizációja, az ökotoxicitás, az ózonképződés, a földhasználat, az ásványi és a fosszilis készletek kimerülése, az ionizációs sugárzás és a vízfelhasználás terén bekövetkező hatásokat.

Különböző mennyiségű üvegtörmeléket használnak az új borospalackok gyártásához
A palack alapanyagának kitermelése szintén hat a környezetre, a terhelés az üveg újrahasznosításával csökkenthető. A kutatás szerint a különböző mértékű üvegtörmelék-felhasználással (0, 62,5, illetve 84,8% üvegtörmelék) 26-54%-os javulás érhető el. A vizsgált folyamatok közül az üveggyártás nagyságrendekkel nagyobb mértékben terheli a környezetet, mint a palackozási folyamatok összessége. Még az újrahasznosított üveget tartalmazó palackoknál is 297-358 európai polgár éves átlagos környezetterhelésével azonos mértékű a gyártás szén-dioxid-kibocsátása tízmillió palackra. A teljesen új, a világ üveggyártásából számított átlagot képviselő üvegtípusnál ez 746 európai polgár éves környezetterhelésével egyezik meg.

A környezeti hatáskategóriák tekintetében az üveg készítésének az éghajlatváltozásra gyakorolt hatása a legerősebb, amit sorrendben a savasodásra és az ásványi anyagok kimerülésére vonatkozó hatás követ.

Mindezeket döntő mértékben befolyásolják a gyártási régió földrajzi és éghajlati adottságai, valamint a gyártási technológia és az olvasztókemencék korszerűsége.

A mosás lúgfelhasználása, a fertőtlenítéshez használt kis koncentrációjú kénessav, és a szállításból adódó környezeti terhelés együttesen az üveggyártáshoz képest elenyésző mértékben terheli a környezetet, és a palackozás energiafelhasználása sem óriási.

A számítás azonban adatok hiányában nem tért ki a szennyvízkezelésre.

Amint az várható volt, a terhelést már az is jelentősen csökkenti, ha a visszagyűjtési arányt csupán 10%-kal növeljük. (A vizsgált borászat a palackok 80%-át visszagyűjti, ami egyedülálló Magyarországon, palackjai 50-60%-os arányban tartalmaznak újrahasznosított üveget és ötször töltenek meg egy palackot.)

Az egyutas, azaz egy használat után kidobott borospalackokhoz képest egyes hatáskategóriákban akár 80%-kal is csökkenthető a környezetterhelés.

Szintén kedvezően befolyásolja a környezetterhelés mértékét, ha csak eggyel is növeljük az újratöltések számát. Bár egyes szakirodalmak nagyobb újratöltési számmal is kalkulálnak, figyelembe kell venni az üveg kopását, esztétikai romlását.

A SZIE közleménye és a dolgozat alapján ismertette:

Horváth Csilla

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Banános dobozokban csempészik a kábítószert Európába - tavaly 48 tonna kokaint foglaltak le

Tavaly összesen 48 tonna kokaint találtak a vámosok a holland kikötőkben és reptereken. Ez a mennyiség az egy évvel korábbi rekordmennyiséget is túlszárnyalta.

Ha megcsordul a Vince…

Január 22-én, Vince-napján a borásztársadalmon valami furcsa izgatottság lesz úrrá. Ezt a napot hagyományosan termésjósló ünnepnapnak tartják.

Hiába a megállapodás az EU-val, jelentősen drágul Nagy-Britanniában a zöldség

A brexit miatt becslésük szerint 55 millió eurós pluszköltség terheli Nagy-Britannia frissáruforgalmát, áll a Freshfel Europe közleményében. Az Európai Unióval kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint a friss áruk továbbra is vám és kvóták nélkül kelhetnek át a csatornán, ami a uniós termelők helyzetét erősíti, de az adminisztráció és a várható ellenőrzések megdrágítják a szállítást.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

Gigantikus naperőmű épül Spanyolországban

A legnagyobb spanyol áramszolgáltató vállalat, az Iberdrola és a francia élelmiszeripari óriás, a Danone együttműködésének nyomán épülhet meg Európa legnagyobb naperőműve.

Alkoholok - A fogyasztók másképp gondolják

Minél jobban beleássa magát valaki az alkoholfogyasztással kapcsolatos statisztikai adatokba, annál jobban elbizonytalanodik. Abban viszonylag nagy az egyetértés, hogy az utóbbi évtizedekben enyhén csökken a hazai alkoholfogyasztás, és ez az irányzat nagyjából az egész kontinenst jellemzi. Érdekes kérdés, hogy az összes alkoholos italból milyen részarányt képviselnek az egyes italféleségek.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Akadozik a zöldségellátás

Az elmúlt hetekben Spanyolországnak rendkívüli téli időjárással kellett megküzdenie. A viharos időjárás szokatlan hideget hozott magával és sok hó esett az ország egyes területein. Ez több zöldségféle termesztését is megakadályozta, amelyekből most Európa-szerte hiány alakult ki.

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.