Back to top

Beszéljünk a FAO-számról! - A kukorica tenyészideje

A kukorica az egyik legnagyobb formagazdagságú kultúránk, számos változata ismert. A sok-sok többi jellegzetességük mellett az éréshez szükséges időtartam hosszában is jelentősen különböznek egymástól a kukoricaféleségek. Van csak trópusokon termeszthető, és van a mérsékelt égöv északi országaiba is megfelelő tenyészidejű kukorica.

Az, hogy adott termőhelyen korainak vagy későinek számít-e egy hibrid, az mindenekelőtt a hőmérsékleti adottságok függvénye. Például egy Magyarországon középérésűnek számító hibrid tőlünk északra későinek, délebbre pedig korainak számít. A kukorica tenyészidejét a FAO-számmal jellemezzük. De mi is az a FAO-szám, és hogyan határozzuk meg, illetve milyen nehézségekkel találhatjuk szemben magunkat a használatakor?

Magyarországon korábban általánosan elfogadott volt a tenyészidő napokban való kifejezése.

Azonban a termőhely és az adott év időjárása jelentősen befolyásolja a kukorica éréséig eltelő napok számát, ezért egyre csökkent a napok számával jelölt tenyészidő információs értéke. A nemzetközi kapcsolatok bővülésével egyre nagyobb lett az igény a tenyészidő egységes értelmezésére, nem beszélve arról, hogy az európai országok egyre több tudást és tapasztalatot vettek át az USA kukoricatermesztési gyakorlatából. Ennek a tudásnak az átvételével az amerikai hibridek meghonosítása is megkezdődött Európában, és a hibridek honosításakor alapvető kérdéssé vált a tenyészidejük.

A FAO-szám alatt a hibridek egymáshoz viszonyított, adott helyen, adott időpontban mért adatai alapján számított tenyészidőt értjük

Sarkalatos kérdések

Annak érdekében, hogy a világ minden részén azonos módon legyen értelmezhető a kukorica tenyészideje, 1954-ben Rómában, a FAO VII. Kukoricakongresszusán kilenc éréscsoportba sorolták be a világon fellelhető, különböző tenyészidejű fajták és hibridek mindegyikét. A legkorábbi a 100-as, a legkésőbbi a 900-as éréscsoport lett. Minden egyes csoportban kijelöltek egy-egy hibridet, amelyekhez viszonyítva könnyen meghatározható az új hibridek tenyészideje. Ezt a tenyészidő-jelölést ne­vezték el FAO-számnak, amit a világ számos országában bevezettek.

Mivel az eredeti standard hibridek pár év elteltével kikerültek a termesztésből, új standardok meghatározására volt szükség, és ezeknek az új standardoknak a meghatározásáról már maguknak kellett döntenie az egyes országoknak.

A tenyészidő meghatározásnak sarkalatos kérdése, hogy melyik fenológiai fázis jelentse a tenyészidő végét. Az 1970-es évek előtt a tenyészidőt a virágzási idővel jellemezték, ami aránylag könnyen meghatározható volt. A tenyészidő virágzáshoz viszonyuló meghatározása azon a felfogáson alapult, hogy a virágzás ideje szorosan összefügg a szem érésének idejével, csakhogy az új hibridek megjelenésével ez az állítás már nem állta meg a helyét.

A tenyészidő meghatározásában mérföldkövet jelentett a hőösszegszámítás. Közismert, hogy a kukorica növekedésének és fejlődésének intenzitását alapvetően a hőmérséklet alakulása határozza meg. Világszerte számos tanulmány született a hőösszeg kiszámítására. Meghatározták, hogy adott termőhelyen mennyi az effektív hőösszeg, és hogy ez milyen tenyészidejű hibridek termesztését teszi lehetővé, és kiszámították azt is, hogy az egyes hibrideknek mekkora a hőösszegigénye a vetéstől a beérésig.

A tenyészidő végének jelölésére több elképzelés is született, ami új fogalmak bevezetésével is együtt járt. Korábban a tankönyvek az érés folyamatának leírásakor a tejes érés, a viaszérés és a teljes érés fogalmakat használták.

Ezek megállapításához született meg a körömpróba fogalma, amit ma is használunk, bár az érésmeghatározásban már csak közelítő módszernek tekinthetjük.

Pontosabb a körömpróbánál

Vizuálisan még egy módszer használható, amely pontosabb, mint a körömpróba. Magyarországon ezt nem használjuk, de az USA-ban gyakrabban találkozhatunk vele. Ha figyelmesen megnézzük a szem hátoldalát, a szem korona és csúcsi része között egy választóvonalat látunk. Az éréssel ez a vonal, a tejvonal a szem csúcsi része felé közelít, és a fiziológiai éréskor éri el a szem csúcsát.

A vizsgálatok továbbfejlesztésével to­vább bővült az éréshez kapcsolódó fogalmak tárháza, a fiziológiai és a kombájnolhatósági érettséggel.

A kukorica élettani (fiziológiai) érettségét a fekete réteg jelenti. A kutatások szerint ebben az időpontban fejeződik be a tápanyagok beépülése a szembe. A fekete réteg kialakulása hibridenként és termőhelyenként is változó lehet. Az amerikai irodalom szerint a fekete réteg kialakulásakor a kukorica szemnedvesség-tartalma 25–30 százalék között lehet. A farmerek értelemszerűen nem ezt az időpontot választják, hanem kivárják a szemnedvesség további csökkenését, addig, amíg a kukorica kombájnnal jól betakaríthatóvá válik, hogy a szárításra kevesebb energiát kelljen fordítani. Az általános felfogás szerint a fekete réteg kialakulását követően jellemzően a szem beszáradása, vízvesztése zajlik, napi 0,5 százalékos szemnedvesség-csökkenéssel kalkulálnak.

Cél az alacsony szemnedvesség

A tenyészidő meghatározásnak sarkalatos kérdése, hogy melyik fenológiai fázis jelentse a tenyészidő végét
Amerikában napjainkban is elsősorban a fiziológiai érettséghez, a fekete réteg kialakulásához szükséges hőösszeg kiszámítására alapozzák a tenyészidő meghatározását.

A fekete réteg meghatározása azonban nehézkes, mert a kukoricacsövön nem egyszerre alakul ki a fekete réteg, és az elfogadható pontosság érdekében nagyon sok mintát kell megvizsgálni. Magyarországon ezért a fekete réteggel keveset foglalkozunk a gyakorlatban, inkább csak egy-egy tudományos dolgozat vizsgálódásainak tárgya.

Magyarországon szakmai körökben egyre gyakrabban jellemzik a szem betakarításkori nedvességtartalmával az érés időpontját. Ezt a felfogást megerősítette a szem szárítására fordított energia árának emelkedése.

A cél az volt, hogy a kukorica minél alacsonyabb szemnedvességgel legyen betakarítható.

A nemesítés olyan új hibrideket jelentetett meg, amelyek más hibridekhez képest később virágoznak, de gyors vízleadásuk révén, a betakarításkori szemnedvesség alapján valójában korábbiak lettek. Az átlagosnál gyorsabb vízleadás azonban szárszilárdsági gondokat idézhet elő, ezért egyoldalúan a betakarításkori szemnedvességre alapozni a tenyészidő kiszámítását veszélyes lehet. Ebből adódóan a tenyészidő meghatározása még összetettebb feladattá vált. A világban kialakult versenyhelyzet, az objektív, mindenki által egyformán értelmezett fajtakísérletezés megkövetelte a tenyészidő pontos definiálását és mérését.

Pontosabb defínicióra van szükség

A Nébih kezdeményezésére komoly konzultáció előzte meg a ma Magyarországon hivatalosan elfogadott tenyész­idő-meghatározási módszert. Ez a metódus magába foglalja az 50 százalékos nővirágzást, a standard hibridek 25–20 százalékos szemnedvességénél mért adatokat és természetesen a betakarítás időpontjában mért szemnedvességet. A több év kísérleti eredményei alapján kiválasztott standardokhoz való viszonyitás adja meg az új fajták tenyészidejét, amit a FAO-számmal fejezünk ki.

Az új hibrid FAO-számát legalább 2 év több kísérleti helyről származó adatainak felhasználásával határozzák meg.

A Nébih ezzel a módszerrel dolgozik mind az állami elismerésre bejelentett fajtajelöltek, mind a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) által szervezett kísérletek kiértékelésében A számítási mód kiállta az utóbbi évek próbáját, megbízhatóan használható.

Magyarországon a termelők a termesztésre ajánlott kukoricahibridek FAO-számáról alapvetően két forrásból szerezhetnek információt. Az egyik a fajtatulajdonosok, illetve a forgalmazók promóciós anyaga, a másik a Nébih és a GOSZ kísérleti beszámolói.

Az EU bármely tagállamában regisztrált hibrid vetőmagja korlátozás nélkül forgalmazható a többi EU-tagállamban. Ezért ha egy hibrid előzetes magyarországi kísérlet és tenyészidő-meghatározás nélkül kerül piacra, könnyen előfordul, hogy ugyanaz a hibrid más és más FAO-számmal jelenik meg, ami értelemszerűen zavart jelent a hibrid megítélésében. Az eltérő FAO-számok megjelenése részint a FAO-szám meghatározásának módszertani eltéréséből, részint a környezeti hatások módosító hatásának következménye. Közismert általános tendenciák is érvényesülnek, például egyes országok hibridjeinél a FAO-szám rendszerint vagy magasabb, vagy alacsonyabb.

Meg kell ismételni, hogy a FAO-szám relatív fogalom. A FAO-szám alatt a hibridek egymáshoz viszonyított, adott helyen, adott időpontban mért adatai alapján számított tenyészidőt értjük.

Magyarországon a FAO-számmal kapcsolatban a Nébih és a GOSZ által kiadott eredmények alapján mindannyian biztonságosan tájékozódhatunk.

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Átmenetileg tovább hűl az idő

Az enyhe december után január második hetében végre beköszöntött a tél, és a mögöttünk álló héten éjszakánként már mindenütt fagypont alá csökkent a hőmérséklet, és többfelé havazott is. A fagyos időre nagy szüksége van az őszi vetéseknek a téli nyugalmi időszak beállásához, illetve jót tesz a hideg a növényvédelem valamint a rögös szántott talajok felaprózódásának szempontjából is.

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

Csak rosszabb ne legyen! - Válságkezelés a Vajdaságban

A csapadék ideális mennyiségének és eloszlásának köszönhetően, tavaly kiváló eredmények születtek a szántóföldi haszonnövény-termesztésben Szerbiában, és az ország egyetlen tartományában, a Vajdaságban. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a járvány miatt megugrottak az állami kiadások, ami a mezőgazdaságnak szánt támogatások kifizetésének elhúzódását és az erre fordított összeg csökkentését vonta maga után. A vajdasági gazdaságfejlesztési program azonban a nehézségek ellenére sikeres.

Emelkedő tőzsdei árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Új évi növényvédőszer-újdonságok

Az idén három új növényvédő szert vezet be a Syngenta. Az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig talaj­fertőtlenítő és teljes értékű startertrágya kombinációja. Utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibrid kukorica, illetve burgonya termesztéséhez ajánlják, hangzott el a cég online bemutatóján.

Kiugró mértékben nőtt tavaly a gazdák jövedelme Magyarországon

Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban. Tavaly az EU átlag 3,5 százalék volt. A jövedelemnél ugyan szerényebb mértékben – 4,1 százalékkal - de nőtt az agrárium kibocsátása is, miközben az uniós tagországok összességében -1,6 százalékos visszaesést könyvelhettek el.