Back to top

Gyakorlatilag "megrészegülnek" a méhek a napraforgó egyik betegségétől

Van egy olyan betegség, amely a napraforgót már öregedő, legyengült állapotában szokta elérni és megfelelő időjárási feltételek mellett akár még komolyabb termésveszteséget is okozhat - mellékhatásaként a mézelő méhekre is veszélyt jelenthet.

A napraforgó egy régi gazdászmondás szerint a burgonyával együtt a „legbetegebb” növényfajok közé tartozik. Ez a megállapítás az elmúlt évtizedben javarészt idejétmúlttá vált, mivel a jelenleg termesztésben lévő napraforgóhibridek túlnyomó többsége a legfontosabb napraforgó-betegségekkel (fehérpenészes szártő, szárközép- és tányérrothadás, alternáriás levél- és szárfoltosság...) szemben meglehetősen jó ellenálló képességgel rendelkezik. Ugyanakkor van egy olyan betegség, amely a napraforgót már öregedő, legyengült állapotában szokta elérni és megfelelő időjárási feltételek mellett akár még komolyabb termésveszteséget is okozhat. Ráadásul még egy járulékos kártétel is a számlájára írható, amelyet hazánkban kevésbé ismernek és így félreértések, pereskedések forrása is lehet.

1. kép: Rhizopuszos száraz tányérkorhadás

Ez a betegség a napraforgó rhizopuszos korhadása.

A betegségért több rhizopus-faj felelős, de döntően a Rhizopus arrhizus gomba okozza.

E gombafajok mindegyike kimondottan gyengültségi és sebparazita. Egészséges napraforgót gyakorlatilag képtelenek megfertőzni. Viszont az érés során, főleg annak második felében a napraforgónövények vitalitása már erősen lecsökken, fogékonyabbá válnak az effajta „hullarabló” kórokozók támadásával szemben. Ráadásul sebzés is bőségesen éri ilyenkor a növényeket. A rhizopuszos tányérrothadás a nevéből adódóan a tányért és a felső néhány levelet, pontosabban azok levélnyeleit szokta sújtani. E testrészeken az érés során rengeteg rovar fordul meg. A rágó szájszervű hernyóktól a szívó szájszervű poloskák seregéig mindegyik sok, fertőzésre alkalmas sebet, azaz fertőzési kaput képes nyitni a rhizopus-fajok számára.

Ha ez kevés lenne, a nyár végi, augusztusi hatalmas napközbeni hőingadozások a már öregedő növényi szövetekben gyakran okoznak élettani eredetű sérüléseket, repedéseket.

Ezek is kiváló fertőzési lehetőséget nyújtanak a sebparazita életmódú kórokozók számára.

A rhizopus-gombák fertőzése a növény víztartalmától és az időjárási tényezőktől függően okozhat nedves rothadást, vagy száraz korhadást is. Ez utóbbi nem okoz semmiféle kárt a termelőknek, sőt a termésből a víz gyorsabb leadása miatt némiképp hasznos is lehet. Ugyanakkor csapadékos, nedves időjárás esetén - mint amilyen az idei év is - szinte kizárólag nedves rothadás lép fel, amely esetlegesen komolyabb termésveszteség kialakulását is eredményezheti.

4. kép: Súlyos rhizopuszos tányérrothadás - rengeteg elpusztult rovar
A rhizopuszos rothadás során alapvetően alkoholos erjedés megy végbe a behatolt kórokozó tevékenységének következtében.

Ez az alkoholos erjedés akkor is végbemegy, ha a rhizopus-fertőzést követően igen gyakran különböző, az Erwinia genuszba tartozó baktériumok által okozott másodlagos fertőzés is fellép, sőt azt már fehérjebontó baktériumok támadása is követheti.

Függetlenül a szekunder és azt követő fertőzések következtében kialakuló szaghatásoktól, az ilyen fertőzött napraforgó-állományok bizony bűzlenek az alkoholtól. Ez leginkább habos, nyálkás, eleinte enyhén likőrillatú exudátum formájában jelenik meg a tányér fonákán, vagy a legfelső 2-3 levél nyelén. Mivel az alkoholos erjedés során szén-dioxid is keletkezik, ez préseli ki és teszi habos állagúvá az alkoholos oldatot, amely a növényi sejtek szénhidráttartalmának lebontása során keletkezett.

Az alkohol viszont nagyon sok rovar számára meglehetősen vonzó csalétek is egyben. Nem szabad csodálkozni tehát azon, hogy az ilyen rothadási folyamattal érintett napraforgó-állományokban drasztikusan megemelkedik a különböző, döntően jól repülő rovarcsoportok tagjainak mennyisége. A legyek, méhek, darazsak mind együtt hódolnak Bacchus oltáránál.

Ez a nyár végi mámor ugyanakkor veszélyes is lehet.

Nem csak békés, viráglátogató, beporzó szervezetek szürcsölik itt a cefrét, hanem kőkemény ragadozó rovarok is, mint pl. a különböző redősszárnyú darazsak is.

E fajok pedig sem józanul, sem pedig az alkoholmámor hatása alatt sem kegyelmeznek semmiféle egyéb rovarnak, ha éppen vitába keverednek velük, vagy egyszerűen csak táplálékra van szükségük.

2. kép: A mézelő méhek az alkoholos mámort keresik

Sajnálatos módon a mézelő méhek sem képesek kivonni magukat az ilyen alkoholos erjedés alatt álló napraforgótábla csábító hatása alól. Tömegesen jelennek meg az érintett napraforgó-állományokban. E hatás következménye először mindenképpen az, hogy a méhek egyre nagyobb hányada nem tér vissza a kaptárba. Gyakorlatilag annyira „részeg” lesz, hogy kint marad a napraforgótányérokon. Előbb-utóbb ezek az egyedek viszont biztosan elpusztulnak.

A méhészek ebben az időszakban észlelhetik azt, hogy a kaptárakban csökken a hordást végző dolgozók száma, a családok egyedszáma látványosan, esetleg drasztikus mértékben visszaesik.

Ugyanakkor jó tisztában lenni azzal, hogy a méheknek ez a pusztulása ebben az időszakban gyakorlatilag független minden növényvédelmi tevékenységtől és döntően egy teljesen természetes körülmények között létrejött alkoholos rovarcsapda hatásának tudható be.

3. kép: A veszedelmes ragadozó lódarázs is hódol az alkohol mámorának
Rhizopuszos rothadás ide vagy oda, a napraforgó érése idején nem éppen kellemes dolog a méhészek számára látni a családok létszámának váratlan és esetleg nagyarányú csökkenését. Ez ellen a méhészek nem igazán tudnak bármit is tenni, a napraforgó termesztésében érdekelt gazdálkodók viszont igen. Főleg az olyan nedves évjáratokban, mint amilyen az idei is, a termés mennyiségének és minőségének megóvása érdekében is fontos, hogy a megtermelt áru mielőbb a magtárakba kerüljön. A mai, modern napraforgóhibridek java része amolyan „zöld száron érő” növény, azaz a termés víztartalma már akkor drasztikusan lecsökken, amikor a növény szára és levélzete még zöld, vagy sárgászöld. Fontos akár napi rendszerességgel mérni a kaszatok víztartalmát, függetlenül a növény vizuális kinézetétől!

A mai napraforgóhibridek korábban arathatók, mint azt a korábbi genotípusok termesztése során a gazdálkodók megszokhatták.

Mivel a napraforgó aratásánál a kaszatok mellett jókora mennyiségű egyéb vegetatív növényi alkatrész (szár, levél, tányérdarabok) is bekerülnek az aratást végző gépbe, ezek nem igazán jó, ha magas nedvességtartalmúak. Ezt a problémát ugyanakkor a kémiai úton történő állományszárítással könnyedén ki lehet védeni. Bár a felhasználható készítmények száma, választéka csökken, de még mindig van lehetőség a kémiai deszikkálásra. Ez a kezelés gyorsan, drasztikusan csökkenti a tányér és szűkebb környezetének víztartalmát. A lecsökkent víztartalmú szövetekben a rhizopus-gombák fellépése már nem nedves, alkoholos rothadást idéz elő, hanem ártalmatlan száraz korhadás irányában indul el a lebontási folyamat.

A deszikkálás során ugyanakkor be kell tartani bizonyos szabályokat, amellyel a termés minőségét óvhatjuk meg.

Túlságosan magas, 30% feletti kaszat-víztartalom esetében a deszikkálás után a termés sok esetben durván elfertőződhet különböző szaprofág szervezetek által, amelyek a minőségre, főleg az olajtartalomra és a különböző savak, így az olajsav szintjének alakulására is káros hatással vannak.

Ugyanakkor a kémiai állományszárítás helyes időben végzett végrehajtásával a gazdálkodók nemcsak a termésük megóvásáért tehetnek hatékony lépéseket, hanem a környezetben élő méhcsaládok védelméért is.

Hertelendy Péter

növényorvos, Her–Ba Kft.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jól haladnak a vetési munkákkal a hazai földeken

Az április végén és május első felében uralkodó időjárási körülmények összességében kedveztek a tavaszi szántóföldi munkáknak Magyarországon. A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatt kialakult lemaradást - jelentette ki Facebook videójában Nagy István agrárminiszter.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Eső formájában érkezik a májusi arany

A jó májusi időhöz csapadék és meleg kell. Az elkezdődő csapadékos időszak országszerte hoz esőt, nagy valószínűséggel megáznak az állományok a jövő hét elejéig. Szükség is van a csapadékra, a talaj fölső rétege ugyanis nagy területen száraz, a frissen kelt kapás növények, és az őszi vetések is meghálálják majd. A fejlődésben egyébként 1-2 hetes lemaradás van a hideg tavaszi idő miatt.

Mozgásba hozza az öntözőrendszert

Az Alliance - a Yokohama Off-Highway Tires csoport tagja a forgó öntözőrendszerekhez alkalmas, új gumiabroncsot mutatott be Alliance 768 Value Plus néven.

Felvásárlás Ausztriában

Bővíti talajművelőgép-kínálatát a legnagyobb osztrák munkagépgyártó, a Pöttinger. Felvásárolta az alsó-ausztriai Stoitzendorfban működő Cross Farm Solution vállalatot, amely elsősorban vegyszereket kiváltó mechanikus gyomirtó berendezések – kultivátorok, küllőskapák, csillagkerekes forgókapák és rugósfogú gyomboronák – gyártásában szerzett magának elismerést és piaci részesedést.