Back to top

Gyakorlatilag "megrészegülnek" a méhek a napraforgó egyik betegségétől

Van egy olyan betegség, amely a napraforgót már öregedő, legyengült állapotában szokta elérni és megfelelő időjárási feltételek mellett akár még komolyabb termésveszteséget is okozhat - mellékhatásaként a mézelő méhekre is veszélyt jelenthet.

A napraforgó egy régi gazdászmondás szerint a burgonyával együtt a „legbetegebb” növényfajok közé tartozik. Ez a megállapítás az elmúlt évtizedben javarészt idejétmúlttá vált, mivel a jelenleg termesztésben lévő napraforgóhibridek túlnyomó többsége a legfontosabb napraforgó-betegségekkel (fehérpenészes szártő, szárközép- és tányérrothadás, alternáriás levél- és szárfoltosság...) szemben meglehetősen jó ellenálló képességgel rendelkezik. Ugyanakkor van egy olyan betegség, amely a napraforgót már öregedő, legyengült állapotában szokta elérni és megfelelő időjárási feltételek mellett akár még komolyabb termésveszteséget is okozhat. Ráadásul még egy járulékos kártétel is a számlájára írható, amelyet hazánkban kevésbé ismernek és így félreértések, pereskedések forrása is lehet.

1. kép: Rhizopuszos száraz tányérkorhadás

Ez a betegség a napraforgó rhizopuszos korhadása.

A betegségért több rhizopus-faj felelős, de döntően a Rhizopus arrhizus gomba okozza.

E gombafajok mindegyike kimondottan gyengültségi és sebparazita. Egészséges napraforgót gyakorlatilag képtelenek megfertőzni. Viszont az érés során, főleg annak második felében a napraforgónövények vitalitása már erősen lecsökken, fogékonyabbá válnak az effajta „hullarabló” kórokozók támadásával szemben. Ráadásul sebzés is bőségesen éri ilyenkor a növényeket. A rhizopuszos tányérrothadás a nevéből adódóan a tányért és a felső néhány levelet, pontosabban azok levélnyeleit szokta sújtani. E testrészeken az érés során rengeteg rovar fordul meg. A rágó szájszervű hernyóktól a szívó szájszervű poloskák seregéig mindegyik sok, fertőzésre alkalmas sebet, azaz fertőzési kaput képes nyitni a rhizopus-fajok számára.

Ha ez kevés lenne, a nyár végi, augusztusi hatalmas napközbeni hőingadozások a már öregedő növényi szövetekben gyakran okoznak élettani eredetű sérüléseket, repedéseket.

Ezek is kiváló fertőzési lehetőséget nyújtanak a sebparazita életmódú kórokozók számára.

A rhizopus-gombák fertőzése a növény víztartalmától és az időjárási tényezőktől függően okozhat nedves rothadást, vagy száraz korhadást is. Ez utóbbi nem okoz semmiféle kárt a termelőknek, sőt a termésből a víz gyorsabb leadása miatt némiképp hasznos is lehet. Ugyanakkor csapadékos, nedves időjárás esetén - mint amilyen az idei év is - szinte kizárólag nedves rothadás lép fel, amely esetlegesen komolyabb termésveszteség kialakulását is eredményezheti.

4. kép: Súlyos rhizopuszos tányérrothadás - rengeteg elpusztult rovar
A rhizopuszos rothadás során alapvetően alkoholos erjedés megy végbe a behatolt kórokozó tevékenységének következtében.

Ez az alkoholos erjedés akkor is végbemegy, ha a rhizopus-fertőzést követően igen gyakran különböző, az Erwinia genuszba tartozó baktériumok által okozott másodlagos fertőzés is fellép, sőt azt már fehérjebontó baktériumok támadása is követheti.

Függetlenül a szekunder és azt követő fertőzések következtében kialakuló szaghatásoktól, az ilyen fertőzött napraforgó-állományok bizony bűzlenek az alkoholtól. Ez leginkább habos, nyálkás, eleinte enyhén likőrillatú exudátum formájában jelenik meg a tányér fonákán, vagy a legfelső 2-3 levél nyelén. Mivel az alkoholos erjedés során szén-dioxid is keletkezik, ez préseli ki és teszi habos állagúvá az alkoholos oldatot, amely a növényi sejtek szénhidráttartalmának lebontása során keletkezett.

Az alkohol viszont nagyon sok rovar számára meglehetősen vonzó csalétek is egyben. Nem szabad csodálkozni tehát azon, hogy az ilyen rothadási folyamattal érintett napraforgó-állományokban drasztikusan megemelkedik a különböző, döntően jól repülő rovarcsoportok tagjainak mennyisége. A legyek, méhek, darazsak mind együtt hódolnak Bacchus oltáránál.

Ez a nyár végi mámor ugyanakkor veszélyes is lehet.

Nem csak békés, viráglátogató, beporzó szervezetek szürcsölik itt a cefrét, hanem kőkemény ragadozó rovarok is, mint pl. a különböző redősszárnyú darazsak is.

E fajok pedig sem józanul, sem pedig az alkoholmámor hatása alatt sem kegyelmeznek semmiféle egyéb rovarnak, ha éppen vitába keverednek velük, vagy egyszerűen csak táplálékra van szükségük.

2. kép: A mézelő méhek az alkoholos mámort keresik

Sajnálatos módon a mézelő méhek sem képesek kivonni magukat az ilyen alkoholos erjedés alatt álló napraforgótábla csábító hatása alól. Tömegesen jelennek meg az érintett napraforgó-állományokban. E hatás következménye először mindenképpen az, hogy a méhek egyre nagyobb hányada nem tér vissza a kaptárba. Gyakorlatilag annyira „részeg” lesz, hogy kint marad a napraforgótányérokon. Előbb-utóbb ezek az egyedek viszont biztosan elpusztulnak.

A méhészek ebben az időszakban észlelhetik azt, hogy a kaptárakban csökken a hordást végző dolgozók száma, a családok egyedszáma látványosan, esetleg drasztikus mértékben visszaesik.

Ugyanakkor jó tisztában lenni azzal, hogy a méheknek ez a pusztulása ebben az időszakban gyakorlatilag független minden növényvédelmi tevékenységtől és döntően egy teljesen természetes körülmények között létrejött alkoholos rovarcsapda hatásának tudható be.

3. kép: A veszedelmes ragadozó lódarázs is hódol az alkohol mámorának
Rhizopuszos rothadás ide vagy oda, a napraforgó érése idején nem éppen kellemes dolog a méhészek számára látni a családok létszámának váratlan és esetleg nagyarányú csökkenését. Ez ellen a méhészek nem igazán tudnak bármit is tenni, a napraforgó termesztésében érdekelt gazdálkodók viszont igen. Főleg az olyan nedves évjáratokban, mint amilyen az idei is, a termés mennyiségének és minőségének megóvása érdekében is fontos, hogy a megtermelt áru mielőbb a magtárakba kerüljön. A mai, modern napraforgóhibridek java része amolyan „zöld száron érő” növény, azaz a termés víztartalma már akkor drasztikusan lecsökken, amikor a növény szára és levélzete még zöld, vagy sárgászöld. Fontos akár napi rendszerességgel mérni a kaszatok víztartalmát, függetlenül a növény vizuális kinézetétől!

A mai napraforgóhibridek korábban arathatók, mint azt a korábbi genotípusok termesztése során a gazdálkodók megszokhatták.

Mivel a napraforgó aratásánál a kaszatok mellett jókora mennyiségű egyéb vegetatív növényi alkatrész (szár, levél, tányérdarabok) is bekerülnek az aratást végző gépbe, ezek nem igazán jó, ha magas nedvességtartalmúak. Ezt a problémát ugyanakkor a kémiai úton történő állományszárítással könnyedén ki lehet védeni. Bár a felhasználható készítmények száma, választéka csökken, de még mindig van lehetőség a kémiai deszikkálásra. Ez a kezelés gyorsan, drasztikusan csökkenti a tányér és szűkebb környezetének víztartalmát. A lecsökkent víztartalmú szövetekben a rhizopus-gombák fellépése már nem nedves, alkoholos rothadást idéz elő, hanem ártalmatlan száraz korhadás irányában indul el a lebontási folyamat.

A deszikkálás során ugyanakkor be kell tartani bizonyos szabályokat, amellyel a termés minőségét óvhatjuk meg.

Túlságosan magas, 30% feletti kaszat-víztartalom esetében a deszikkálás után a termés sok esetben durván elfertőződhet különböző szaprofág szervezetek által, amelyek a minőségre, főleg az olajtartalomra és a különböző savak, így az olajsav szintjének alakulására is káros hatással vannak.

Ugyanakkor a kémiai állományszárítás helyes időben végzett végrehajtásával a gazdálkodók nemcsak a termésük megóvásáért tehetnek hatékony lépéseket, hanem a környezetben élő méhcsaládok védelméért is.

Hertelendy Péter

növényorvos, Her–Ba Kft.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Varroa atka számlálás: monitoring (1. rész)

Az atkakezelés sikerének egyik fontos feltétele, hogy tisztába kerüljünk a termelő méhállományunk varroa fertőzöttségi szintjével és mérlegelhessük a kezelés szükségességét. Az az évi szaporítást (rajokat, műrajokat), amennyiben időben még fiasításmentesen kezeltük őket (pl. oxálsav-dihidrát oldattal), nem szükséges ellenőriznünk vagy az itt bemutatott kezelési módszereket alkalmaznunk velük.

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

Hazánkban is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus

A paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, jelentős veszteséget okozó, veszélyes károsító. 2018 óta Európa számos országában teret hódított, és idén egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél is igazolta a jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Az emberek vidéken maradását segíti a dohánytermesztés

A dohánytermesztést érintő piaci változások és támogatások, a növényvédőszer-kivonások, valamint a MADOSZ-on belül nemrégiben lezajlott tisztújítás kapcsán ültünk asztalhoz Kenyeres Sándorral, a MADOSZ elnökével.

Mit tud a len?

Az olajlen szerény haszonnövény, amiben nagyon sokáig csak ipari alapanyagot láttak és főként a festékgyártásban használták impregnáló anyagként. A korszerű táplálkozásban azonban újszerű szerepet kapott, mivel rendkívül magas a szervezetünk számára pótolhatatlan Omega3 zsírsavtartalma.

Precízió és digitalizáció a szántóföldi gazdálkodásban

Az elmúlt évtizedben a KITE Zrt. elébe ment mindannak, ami a következő évtized után az Európai Unióban a gazdákra vár. Június 1-jén Nádudvaron, 3-án Dalmandon, 9-én pedig Mezőfalván rendhagyó bemutatón vázolták, hogy a több oldalról szorongatott mezőgazdálkodásnak szerintük mi jelenti a kiutat.

Földpiac: a történelmi esély

Bár a törvény nem szabott határidőt az ukrán állampolgárok földhöz jutását illetően, a szakértők egyértelműen állítják, hogy a még szabad földterületek rövid időn belül gazdára találnak. Ukrajnában néhány hét múlva, július 1-jén megnyitják a földpiacot, amitől várhatóan felgyorsulnak az események.

Egyesíti az előnyöket

Az amerikai pot in pot (konténer a konténerben) faiskolai termesztési rendszer egyesíti a szabadföldi és a konténeres termesztés előnyeit. A módszer lényege, hogy két konténer süllyesztenek a talajba, az egyik az úgynevezett állandó, a másik pedig a növényt tartalmazó termesztőcserép.