Back to top

Tovább fertőz a sertéspestis

Október végén Szlovákia újabb régiójára terjedt át az afrikaisertéspestis-járvány, ezúttal az eperjesi járásban fertőz tovább a kór. Tavaly július óta az ország három régiójának nyolc járásában terjedt el a veszélyes megbetegedés.

Az országban ez ideig sertéspestisben 330 elhullott vaddisznót és 28 háztáji sertést tartanak nyilván. Az afrikai sertéspestis már második éve fertőzi a disznókat Szlovákiában, és a betegség felbukkanása óta eltelt 16 hónap folyamán az ország nyolc járásába jutott el. Tőketerebes, Nagymihály, Kassa-vidék, Kassa város, Rozsnyó, Rimaszombat és Varannó járások mellett legutóbb Eperjesben bukkantak a vírust hordozó állatra.

Október utolsó előtti napján a zólyomi nemzeti laboratórium öt elhullott vaddisznó tetemében mutatta ki a sertéspestist, az állatok Gerlatov és Žatkovce kataszterekből származtak.

Szlovákiában engedélyezték a vaddisznók intenzív vadászatát, amire felelősségteljesen reagáltak a vadászok. Az állatok vadászatával párhuzamosan az állat­egészségügyi és vadásztársasági alkalmazottak folyamatosan elemzik a helyzetet a kór terjedésének akadályozása érdekében. A zólyomi laboratóriumban fokozott figyelemmel vizsgálják a leadott mintákat.

A szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tavaly július 25-én jelentette be, hogy a tőketerebesi járás Örös községében afrikai sertéspestist diagnosztizáltak.

Egy ottani háztájiban mind a négy állatot likvidálták az állategészségügyi felügyelők, bár a fertőzést csak az egyik állatban mutatták ki, azonkívül a kór továbbterjedésének megelőzésére az összes sertést leölték a településen, összesen csaknem 30 állatot.

Ezt követően csaknem 1 évvel később ismét felütötte fejét a kór, ezúttal Ágcsernyőn, a szlovák–ukrán–magyar hármas határ csücskében fekvő, mintegy 400 lakosú kistelepülésen. Az Állami Állat­egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVSP) akkori tájékoztatása szerint két elpusztult sertésben mutatták ki az afrikai sertéspestist. A felügyelet a sajtó képviselőivel közölte, hogy abban a háztájiban két sertést tartottak. A betegség tünete az állatok testhőmérsékletének hirtelen emelkedése volt, felhagytak az evéssel, és nem sokkal később, alig 24 óra elteltével elpusztultak. A felügyelet munkatársai július 7-én vettek mintát az állatokból, ami igazolta a fertőzést.

Egy korábban elfogadott jogszabály értelmében valamennyi sertést regisztrálni kell

Szlovákiában tavaly augusztus 19-én jegyeztek fel legutóbb sertéspestises megbetegedést, azóta csak vaddisznóállományokat sújtott a kór.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében megszüntette Szlovákia egészének fertőzött besorolását. A fertőzött területek körül 3 kilométeres sugarú biztonsági övezetet jelöltek ki, ami kiterjedt a tőketerebesi járásbeli Ágcsernyő, Battyán, Bacska, Bély, és Kistárkány, valamint Tiszacsernyő kataszterére. A 10 kilométer sugarú megfigyelési övezetbe tartozott még Nagytárkány, Királyhelmec, Perbenyik, Dobra, Lelesz és Pólyán, továbbá a Nagymihályi járás területén Dobóruszka, Szirénfalva, Nagyszelmenc és Kaposkelecsény.

Az afrikai sertéspestises megbetegedés bejelentését követően az illetékesek azonnal felszólították valamennyi regisztrált gazdát, hogy 24 órán belül vágják le a sertéseiket. Szlovákiában a 2007-ben elfogadott állat­egészségügyi jogszabály értelmében, a regisztrált állatok után kárpótlás jár a gazdáknak. A kártérítés összege a leölt állat súlyától és piaci értékétől függ. Az állategészségügyi felügyelet már több alkalommal is jelezte, hogy számos korábbi felhívás és figyelmeztetés ellenére a gazdák egy része nem teljesíti az országban az állattartással kapcsolatos bejelentési kötelezettséget.

A hatályos előírás értelmében már az a gazdaság vagy háztáji is tenyészetnek számít, ahol akár egyetlen egyedet nevelnek, vagyis Szlovákiában minden sertést kötelező regisztrálni.

Szlovákián kívül még kedvezőtlenebbül alakult a sertéspestis terjedése, folyamatosan jelentenek be újabb megbetegedéseket. A környező országokban csaknem 10 ezer afrikai sertéspestises megbetegedést tartanak nyilván a vaddisznóállományokban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Varroa atka számlálás: monitoring (1. rész)

Az atkakezelés sikerének egyik fontos feltétele, hogy tisztába kerüljünk a termelő méhállományunk varroa fertőzöttségi szintjével és mérlegelhessük a kezelés szükségességét. Az az évi szaporítást (rajokat, műrajokat), amennyiben időben még fiasításmentesen kezeltük őket (pl. oxálsav-dihidrát oldattal), nem szükséges ellenőriznünk vagy az itt bemutatott kezelési módszereket alkalmaznunk velük.

Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően

Rendkívüli volumenben valósulnak meg fejlesztések a nemzeti parkokban, melyeknek köszönhetően idén tovább bővül az igazgatóságok kínálata és javul a természeti környezet állapota is. Számos bemutatóhely környezete szépül meg, emellett új kiállítások, tanösvények várják az érdeklődőket, valamint 3 új látogatóközpont is megnyitja kapuit idén.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

Szepsy István: a tokaji bor megújítója

A Magyar Bor Akadémiai tagság javaslatára, az „Életműdíj Bizottság”, 2020-ban az elmúlt több, mint fél évszázados borvidéki és saját pincészeti, Tokaj felemelkedéséért végzett munkájáért, a Magyar Bor Akadémia életműdíját Szepsy Istvánnak adományozta.

Bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár

Nagy István agrárminiszter és V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos június 22-én az agrártárca sajtótájékoztatón ismertette a Hungarikum Bizottság ülésének eredményeit, a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár bővülését.

Nagy pusztítást vittek véghez a tasmán ördögök egy ausztrál sziget madárvilágában

A BBC News beszámolója szerint a veszélyeztetett erszényes faj példányait 2012-ben telepítették le a Tasmániától keletre fekvő Maria-szigeten, hogy megvédjék őket a halálos daganatos betegségtől, amely miatt már szinte kipusztultak.

Nagy lehetőség előtt állnak a magyar gazdák

Történelmi léptékű vidékfejlesztési program nyújt finanszírozási segítséget a magyar agráriumnak – hangzott el a Budapest Bank online rendezvényén, ahol a jelenleg elérhető mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatásokról, valamint az agrárium digitalizációjáról volt szó.