Back to top

Tovább fertőz a sertéspestis

Október végén Szlovákia újabb régiójára terjedt át az afrikaisertéspestis-járvány, ezúttal az eperjesi járásban fertőz tovább a kór. Tavaly július óta az ország három régiójának nyolc járásában terjedt el a veszélyes megbetegedés.

Az országban ez ideig sertéspestisben 330 elhullott vaddisznót és 28 háztáji sertést tartanak nyilván. Az afrikai sertéspestis már második éve fertőzi a disznókat Szlovákiában, és a betegség felbukkanása óta eltelt 16 hónap folyamán az ország nyolc járásába jutott el. Tőketerebes, Nagymihály, Kassa-vidék, Kassa város, Rozsnyó, Rimaszombat és Varannó járások mellett legutóbb Eperjesben bukkantak a vírust hordozó állatra.

Október utolsó előtti napján a zólyomi nemzeti laboratórium öt elhullott vaddisznó tetemében mutatta ki a sertéspestist, az állatok Gerlatov és Žatkovce kataszterekből származtak.

Szlovákiában engedélyezték a vaddisznók intenzív vadászatát, amire felelősségteljesen reagáltak a vadászok. Az állatok vadászatával párhuzamosan az állat­egészségügyi és vadásztársasági alkalmazottak folyamatosan elemzik a helyzetet a kór terjedésének akadályozása érdekében. A zólyomi laboratóriumban fokozott figyelemmel vizsgálják a leadott mintákat.

A szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tavaly július 25-én jelentette be, hogy a tőketerebesi járás Örös községében afrikai sertéspestist diagnosztizáltak.

Egy ottani háztájiban mind a négy állatot likvidálták az állategészségügyi felügyelők, bár a fertőzést csak az egyik állatban mutatták ki, azonkívül a kór továbbterjedésének megelőzésére az összes sertést leölték a településen, összesen csaknem 30 állatot.

Ezt követően csaknem 1 évvel később ismét felütötte fejét a kór, ezúttal Ágcsernyőn, a szlovák–ukrán–magyar hármas határ csücskében fekvő, mintegy 400 lakosú kistelepülésen. Az Állami Állat­egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVSP) akkori tájékoztatása szerint két elpusztult sertésben mutatták ki az afrikai sertéspestist. A felügyelet a sajtó képviselőivel közölte, hogy abban a háztájiban két sertést tartottak. A betegség tünete az állatok testhőmérsékletének hirtelen emelkedése volt, felhagytak az evéssel, és nem sokkal később, alig 24 óra elteltével elpusztultak. A felügyelet munkatársai július 7-én vettek mintát az állatokból, ami igazolta a fertőzést.

Egy korábban elfogadott jogszabály értelmében valamennyi sertést regisztrálni kell

Szlovákiában tavaly augusztus 19-én jegyeztek fel legutóbb sertéspestises megbetegedést, azóta csak vaddisznóállományokat sújtott a kór.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében megszüntette Szlovákia egészének fertőzött besorolását. A fertőzött területek körül 3 kilométeres sugarú biztonsági övezetet jelöltek ki, ami kiterjedt a tőketerebesi járásbeli Ágcsernyő, Battyán, Bacska, Bély, és Kistárkány, valamint Tiszacsernyő kataszterére. A 10 kilométer sugarú megfigyelési övezetbe tartozott még Nagytárkány, Királyhelmec, Perbenyik, Dobra, Lelesz és Pólyán, továbbá a Nagymihályi járás területén Dobóruszka, Szirénfalva, Nagyszelmenc és Kaposkelecsény.

Az afrikai sertéspestises megbetegedés bejelentését követően az illetékesek azonnal felszólították valamennyi regisztrált gazdát, hogy 24 órán belül vágják le a sertéseiket. Szlovákiában a 2007-ben elfogadott állat­egészségügyi jogszabály értelmében, a regisztrált állatok után kárpótlás jár a gazdáknak. A kártérítés összege a leölt állat súlyától és piaci értékétől függ. Az állategészségügyi felügyelet már több alkalommal is jelezte, hogy számos korábbi felhívás és figyelmeztetés ellenére a gazdák egy része nem teljesíti az országban az állattartással kapcsolatos bejelentési kötelezettséget.

A hatályos előírás értelmében már az a gazdaság vagy háztáji is tenyészetnek számít, ahol akár egyetlen egyedet nevelnek, vagyis Szlovákiában minden sertést kötelező regisztrálni.

Szlovákián kívül még kedvezőtlenebbül alakult a sertéspestis terjedése, folyamatosan jelentenek be újabb megbetegedéseket. A környező országokban csaknem 10 ezer afrikai sertéspestises megbetegedést tartanak nyilván a vaddisznóállományokban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.

A társadalom alapja az agrárium

A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást - jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.

Átadták a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot

Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évtizedben több mint húsz milliárd forintnyi turisztikai fejlesztést hajtottak végre, és további húsz milliárd forintnyi program előkészítése, megvalósítása zajlik - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára szombaton a Zempléni-hegységben található Rostallón, ahol átadták az Északerdő Zrt. kezelésében lévő Ökotudatos Nevelési Központot (RÖNK).

Földpiac: a történelmi esély

Bár a törvény nem szabott határidőt az ukrán állampolgárok földhöz jutását illetően, a szakértők egyértelműen állítják, hogy a még szabad földterületek rövid időn belül gazdára találnak. Ukrajnában néhány hét múlva, július 1-jén megnyitják a földpiacot, amitől várhatóan felgyorsulnak az események.

Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) – az Agrárminisztérium és szakmai szervezetek közreműködésével – fórumsorozatot tart a magán erdészeti szektor szereplői számára. Az „Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét” című országos rendezvénysorozat első állomása 2021. június 22-én, az utolsó július 1-jén lesz.

Dióolaj zöld dióból

Június második felében végre elérkezik a zöld dió szedésének az ideje. Megéri kísérletezni vele, mert a zsenge termés igazán különleges és ínycsiklandó finomságokhoz használható.

Szentjánosbogár-rajzás és csillagfényes esti túrák várnak a DINPI-ben

Szent Iván éj közeledtével számos különleges programot kínál a látogatóknak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A következő napokban többek között a szentjánosbogarak varázslatos világa, a nyári égbolt különleges fényei, valamint az éjszakai erdő egyedülálló hangulata várja a természetben kikapcsolódni vágyókat.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

A digitalizáció a mezőgazdaság zöld átállásának kulcsa

A mezőgazdaság egyik legkomolyabb kihívása a generációváltás. Miután a gazdálkodás komoly és hosszútávú elköteleződést igényel, a fiatalok számára a legmodernebb technológiákat bemutatva vonzóvá kell tenni a mezőgazdasági szakmát - mondta a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát (ECPA) beharangozó sajtótájékoztatón Juhász Anikó.

A Brexit után tovább szigorítja "állatjóléti" törvényét Nagy-Britannia

Nagy-Britannia közölte, hogy a Brexit utáni jóléti terv részeként betiltja a vágásra és hízlalásra szánt élő állatok exportját, megfontolja a libamáj kereskedelem engedélyezését és hivatalosan is érző lényként ismeri el a gerinces állatokat.