Az avar elégetésével azonban nemcsak üvegházhatású szén-dioxid keletkezik, hanem a levegőben szálló por mennyisége is jelentősen megnő. Az egészen apró szállópor-szemcsék aztán lerakódnak a ruhán, a bőrön, a tüdőben. Bekerülnek a véráramba és így a belső szervekbe is, hosszú távon komoly betegségeket idézve elő. Egy-egy száraz növénykupac elfüstölésével nemcsak bosszúságot okozunk a szomszédoknak, hanem a saját magunk, a családunk és az egész lakókörnyezetünk egészségét is károsítjuk. Érdemes tehát meggondolni, hogy megéri-e füstölögni.
Komoly változás jön
A környezetvédelmi szabályok január 1-jétől változnak, jövő év elejétől
Aki ezt a szabályt megszegi, komoly bírságra számíthat. Adódik a kérdés, hogy mit kezdjen az ember a kertjében hétről hétre keletkező, éves szinten akár több köbméter mennyiséget is meghaladó zöldhulladékkal. Az egyik megoldás a komposztálás lehet. Aki nem akar a komposztálással vesződni, egyszerűen elszállítathatja a keletkező zöldhulladékát. A legtöbb hulladékszállító cég évek óta elviszi a zöldhulladékot, amelyet aztán újrahasznosít.
Mit tegyek, ha a szomszéd füstöl a kertjében?
Ha valaki a tiltás ellenére is éget, akkor első lépésként érdemes személyesen megbeszélni a problémát. Ha ez nem jár sikerrel és a szomszéd továbbra is illegálisan tüzet gyújt, bejelentést lehet tenni az illetékes kormányhivatal járási, Budapesten kerületi hivatalában, ahol a panaszt a környezetvédelmi hatóság kivizsgálja. Érdemes lefotózni, vagy videózni az esetet, és így jelezni.
Mit kezdjek a beteg növényi részekkel?
Vannak olyan növényeket érintő betegségek, amelyek változatlanul indokolttá teszik az elhalt, beteg részek elégetését. Az erre vonatkozó szabályozásban nincs változás.
Ehhez azonban égetés előtt engedélyt kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól, vagyis a kormányhivatal megfelelő osztályától. Ha megvan az engedély, az égetés előtt jelezni kell a katasztrófavédelem részére, hogy mikor kívánjuk elégetni a beteg növényi részeket.