0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az EU egyik legerősebb mezőgazdasági szereplőjeként kövezzük ki az utat

Az európai mezőgazdaság érték és szükséges annak védelme, mert az élelmiszerbiztonság így garantálható. Az ugyanis nem automatikus, amit természetesnek lehet venni. „Ha nincsenek gazdák, akkor nincs élelem és nincs jövő sem” – erre figyelmeztetett dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Newsweek Country Reportsnak adott interjújában.

A magyar mezőgazdaságról adott áttekintésében Feldman Zsolt kiemelte, hogy a magyar föld kb. 57 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll és azt, hogy kedvező éghajlatnak, a nagyon egészséges és termékeny talajadottságoknak, a GM-mentes termelésnek és a mezőgazdasági hagyományoknak köszönhetően Magyarország kiváló minőségű élelmiszer-termékeket állít elő.

Kiemelte. hogy a magyar mezőgazdasági termelés változatos, nem annyira specializált, mint más európai országoké.

Legfőbb erősségeinkként a gabona- és olajosmag-termelést, a zöldség- és gyümölcstermelést és -feldolgozást, a bort, valamint a baromfitermelést és -feldolgozást hangsúlyozta.

„Az elmúlt években Magyarország javított a feldolgozói képességein, ami azt jelenti, hogy – a korábbi évtizedekkel ellentétben – nemcsak az alapanyagokat exportálunk, hanem egyre nagyobb mértékben feldolgozzuk azokat. Egy másik fontos tényező, hogy mezőgazdasági ágazatunk nagyrészt a kis- és középvállalkozásokon alapszik”

– mondta Feldman Zsolt

A KAP-reformmal kapcsolatosan a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hangsúlyozta:

„Az Európai Zöld Megállapodás környezetvédelmi követelmények tekintetében nagyon ambíciózus. Fontos tisztázni, hogy ki fizeti ezért a számlát. Ezen a nyáron az Európai Tanács döntött a KAP költségvetéséről, és most az Európai Parlament egyetértését várjuk. A legnagyobb kihívás most azt kitalálni, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközökkel hogyan tudunk megfelelni a környezeti követelményeknek, ugyanakkor megtartani a termelési szintet és a gazdák jövedelmét. A KAP-reform eredményeként egy könnyen megvalósítható rendszerről tárgyalunk felesleges pénzügyi kockázatok nélkül. Szorosan együttműködünk más kelet-európai országokkal, akik elkötelezettek ezen elv mellett. A tagállamok egy erős és meglehetősen jelentős tömbje próbálja meg elérni ezeket a célokat. Az elkövetkező hónapok tárgyalásai során kiemelkedő kérdés lesz, hogy jelenleg nincs világos módszertan arra, hogyan kapcsolható ezekhez a zöld megállapodás és annak alstratégiái, a Biodiverzitás stratégia és a Termőföldtől az asztalig stratégia.

Magyarország az egész európai mezőgazdasági ágazattal együtt szilárdan és egyértelműen elkötelezett az éghajlatváltozás és a környezetromlás elleni küzdelem mellett.

E stratégiák mennyiségi céljai azonban irreálisak és szakmailag nincsenek alátámasztva. Ezenkívül releváns hatástanulmányok nélkül tették közzé őket, és jogi bizonytalanságot is jelentenek. Ezért a tárgyalások során ezen stratégiák és a KAP közötti kapcsolatra összpontosítjuk figyelmünket. Összefoglalva tehát a KAP reformja során kialakult magyar álláspont lényege: alacsonyabb adminisztratív teher, kevesebb pénzügyi kockázat és reális célokkal rendelkező támogatási rendszer.”

A mezőgazdasági befektetésekről, és a koronavírus járványnak erre gyakorolt hatásáról nyilatkozva Feldman Zsolt elmondta, hogy a magyar élelmiszergazdaság termelésének mintegy 45 százaléka exportpiacokra megy, főleg az EU-n belüli piacokra. 2010 és 2019 között a mezőgazdasági termelés volumene 31 százalékkal nőtt, ami messze meghaladta a tizenöt „régi” tagállam 6 százalékos növekedését.

A járvány által okozott helyzetben hozott intézkedések közül a következőket emelte ki: a szállítmányozás fenntartása, a vállalatok likviditásának megőrzése hiteltörlesztési moratóriummal, új, államilag finanszírozott hitelprogramokkal, és hagyományos mezőgazdasági támogatási intézkedésekkel.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem az élelmiszeripart is támogatja a tárca – a cél új beruházások megvalósítása, a kapacitásnövelés ösztönzése, új technológiák bevezetése, a hatékonyság növelése és a nehézségek átvészelése.

A modern technológiákkal kapcsolatosan Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy

2010 és 2019 között a magyar mezőgazdasági ágazat termelékenysége csaknem kétharmadával nőtt, elérte a 62 százalékot, ez pedig a hatodik legjobb teljesítményt jelentette a 28 tagállam között.

Kiemelte, hogy Magyarország valószínűleg az első olyan ország volt az EU-ban, amely stratégiát készített a mezőgazdaság digitalizálására, amelyben keretében a konkrét projekteket most készítik elő. „Kormányként az a feladatunk, hogy ezeket az új technológiákat mindenki számára elérhetővé tegyük. A fiatalabb generációk jobban ismerik a modern technológiákat, de néhányuknak nincs pénzügyi hátterük a használatukhoz. A jövőben a legfontosabb kérdés az új technológiák elérhetővé tétele a fiatal gazdák számára” – mondta.

Az innovációk területén a vidékfejlesztési programba beépített lehetőségre tért ki, miszerint a mezőgazdasági európai innovációs partnerség révén a különböző érdekelt csoportoknak, különösen a termelőknek és az erdészeknek lehetőségük van együttműködni a mezőgazdasági egyetemekkel és kutatóintézetekkel annak érdekében, hogy innovatívabbak legyenek azáltal, hogy új technológiákat alkalmaznak termelésükben és napi munka során

Az exportunkról szólva Feldman Zsolt kiemelte,

2010 és 2019 között a mezőgazdasági exportunk 60 százalékkal nőtt, elérve a 9,3 milliárd eurót és élelmiszertermékeink körülbelül 85 százaléka az Európai Unió más tagállamaiba kerül.

Az öt legnagyobb exportpartnerünk Németország, Románia, Olaszország, Ausztria és Lengyelország. Célunk pedig, hogy erősítsük a magas hozzáadott értékű termékeink arányát, terjeszkedjünk más piacokon és növeljük az EU-n kívüli más országokba irányuló exportot. A közelségük miatt a balkáni országok ígéretes lehetőséget jelentenek számunkra. Az Oroszországgal szembeni szankciók előtt ez az ország volt az egyik fő partnerünk. Természetesen Ázsiára is összpontosítunk.

Agroturizmus – a területtel kapcsolatban kiemelte a nemzeti parkjaink és védett területeink bevonását a turizmusba. „A jövőben a magyar turizmus egyik fő iránya ezeknek a védett területeknek a fenntartása és a fenntartható lehetőségek bemutatása lesz a turisták számára. Például megpróbáljuk összekapcsolni az idegenforgalmat a szőlőskertekkel és borvidékekkel – hangsúlyozta az államtitkár. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a legmagasabb minőségű magyar mezőgazdasági termékek népszerűsítésére is.”

Az interjú zárásaként Feldman Zsolt kiemelte, hogy Európában Magyarország az egyik legjobb feltételrendszerrel rendelkező ország a GM-mentes élelmiszerek előállításához, ezért várunk minden befektetőt, vállalatot és vállalkozást, akik segíteni akarnak ezen kivételes helyzet és lehetőség kiaknázásában.

Forrás: hungary.country-reports.net