Back to top

Az EU egyik legerősebb mezőgazdasági szereplőjeként kövezzük ki az utat

Az európai mezőgazdaság érték és szükséges annak védelme, mert az élelmiszerbiztonság így garantálható. Az ugyanis nem automatikus, amit természetesnek lehet venni. „Ha nincsenek gazdák, akkor nincs élelem és nincs jövő sem” – erre figyelmeztetett dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Newsweek Country Reportsnak adott interjújában.

A magyar mezőgazdaságról adott áttekintésében Feldman Zsolt kiemelte, hogy a magyar föld kb. 57 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll és azt, hogy kedvező éghajlatnak, a nagyon egészséges és termékeny talajadottságoknak, a GM-mentes termelésnek és a mezőgazdasági hagyományoknak köszönhetően Magyarország kiváló minőségű élelmiszer-termékeket állít elő.

Kiemelte. hogy a magyar mezőgazdasági termelés változatos, nem annyira specializált, mint más európai országoké.

Legfőbb erősségeinkként a gabona- és olajosmag-termelést, a zöldség- és gyümölcstermelést és -feldolgozást, a bort, valamint a baromfitermelést és -feldolgozást hangsúlyozta.

Mesterséges megvilágítású üvegház
Fotó: Csatlós Norbert

„Az elmúlt években Magyarország javított a feldolgozói képességein, ami azt jelenti, hogy - a korábbi évtizedekkel ellentétben - nemcsak az alapanyagokat exportálunk, hanem egyre nagyobb mértékben feldolgozzuk azokat. Egy másik fontos tényező, hogy mezőgazdasági ágazatunk nagyrészt a kis- és középvállalkozásokon alapszik”

– mondta Feldman Zsolt

A KAP-reformmal kapcsolatosan a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hangsúlyozta:

Európai Tanács
Fotó: multimedia.europarl.europa.eu
„Az Európai Zöld Megállapodás környezetvédelmi követelmények tekintetében nagyon ambíciózus. Fontos tisztázni, hogy ki fizeti ezért a számlát. Ezen a nyáron az Európai Tanács döntött a KAP költségvetéséről, és most az Európai Parlament egyetértését várjuk. A legnagyobb kihívás most azt kitalálni, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközökkel hogyan tudunk megfelelni a környezeti követelményeknek, ugyanakkor megtartani a termelési szintet és a gazdák jövedelmét. A KAP-reform eredményeként egy könnyen megvalósítható rendszerről tárgyalunk felesleges pénzügyi kockázatok nélkül. Szorosan együttműködünk más kelet-európai országokkal, akik elkötelezettek ezen elv mellett. A tagállamok egy erős és meglehetősen jelentős tömbje próbálja meg elérni ezeket a célokat. Az elkövetkező hónapok tárgyalásai során kiemelkedő kérdés lesz, hogy jelenleg nincs világos módszertan arra, hogyan kapcsolható ezekhez a zöld megállapodás és annak alstratégiái, a Biodiverzitás stratégia és a Termőföldtől az asztalig stratégia.

Magyarország az egész európai mezőgazdasági ágazattal együtt szilárdan és egyértelműen elkötelezett az éghajlatváltozás és a környezetromlás elleni küzdelem mellett.

E stratégiák mennyiségi céljai azonban irreálisak és szakmailag nincsenek alátámasztva. Ezenkívül releváns hatástanulmányok nélkül tették közzé őket, és jogi bizonytalanságot is jelentenek. Ezért a tárgyalások során ezen stratégiák és a KAP közötti kapcsolatra összpontosítjuk figyelmünket. Összefoglalva tehát a KAP reformja során kialakult magyar álláspont lényege: alacsonyabb adminisztratív teher, kevesebb pénzügyi kockázat és reális célokkal rendelkező támogatási rendszer.”

Magyar baromfihús
Fotó: mmg archív
A mezőgazdasági befektetésekről, és a koronavírus járványnak erre gyakorolt hatásáról nyilatkozva Feldman Zsolt elmondta, hogy a magyar élelmiszergazdaság termelésének mintegy 45 százaléka exportpiacokra megy, főleg az EU-n belüli piacokra. 2010 és 2019 között a mezőgazdasági termelés volumene 31 százalékkal nőtt, ami messze meghaladta a tizenöt „régi” tagállam 6 százalékos növekedését.

A járvány által okozott helyzetben hozott intézkedések közül a következőket emelte ki: a szállítmányozás fenntartása, a vállalatok likviditásának megőrzése hiteltörlesztési moratóriummal, új, államilag finanszírozott hitelprogramokkal, és hagyományos mezőgazdasági támogatási intézkedésekkel.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem az élelmiszeripart is támogatja a tárca – a cél új beruházások megvalósítása, a kapacitásnövelés ösztönzése, új technológiák bevezetése, a hatékonyság növelése és a nehézségek átvészelése.

Fotó: pixabay.com
A modern technológiákkal kapcsolatosan Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy

2010 és 2019 között a magyar mezőgazdasági ágazat termelékenysége csaknem kétharmadával nőtt, elérte a 62 százalékot, ez pedig a hatodik legjobb teljesítményt jelentette a 28 tagállam között.

Kiemelte, hogy Magyarország valószínűleg az első olyan ország volt az EU-ban, amely stratégiát készített a mezőgazdaság digitalizálására, amelyben keretében a konkrét projekteket most készítik elő. „Kormányként az a feladatunk, hogy ezeket az új technológiákat mindenki számára elérhetővé tegyük. A fiatalabb generációk jobban ismerik a modern technológiákat, de néhányuknak nincs pénzügyi hátterük a használatukhoz. A jövőben a legfontosabb kérdés az új technológiák elérhetővé tétele a fiatal gazdák számára” – mondta.

Állattenyésztési genetikai laboratórium
Fotó: Csatlós Norbert
Az innovációk területén a vidékfejlesztési programba beépített lehetőségre tért ki, miszerint a mezőgazdasági európai innovációs partnerség révén a különböző érdekelt csoportoknak, különösen a termelőknek és az erdészeknek lehetőségük van együttműködni a mezőgazdasági egyetemekkel és kutatóintézetekkel annak érdekében, hogy innovatívabbak legyenek azáltal, hogy új technológiákat alkalmaznak termelésükben és napi munka során

Az exportunkról szólva Feldman Zsolt kiemelte,

2010 és 2019 között a mezőgazdasági exportunk 60 százalékkal nőtt, elérve a 9,3 milliárd eurót és élelmiszertermékeink körülbelül 85 százaléka az Európai Unió más tagállamaiba kerül.

Az öt legnagyobb exportpartnerünk Németország, Románia, Olaszország, Ausztria és Lengyelország. Célunk pedig, hogy erősítsük a magas hozzáadott értékű termékeink arányát, terjeszkedjünk más piacokon és növeljük az EU-n kívüli más országokba irányuló exportot. A közelségük miatt a balkáni országok ígéretes lehetőséget jelentenek számunkra. Az Oroszországgal szembeni szankciók előtt ez az ország volt az egyik fő partnerünk. Természetesen Ázsiára is összpontosítunk.

Borvidék
Fotó: Csatlós Norbert

Agroturizmus – a területtel kapcsolatban kiemelte a nemzeti parkjaink és védett területeink bevonását a turizmusba. „A jövőben a magyar turizmus egyik fő iránya ezeknek a védett területeknek a fenntartása és a fenntartható lehetőségek bemutatása lesz a turisták számára. Például megpróbáljuk összekapcsolni az idegenforgalmat a szőlőskertekkel és borvidékekkel – hangsúlyozta az államtitkár. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a legmagasabb minőségű magyar mezőgazdasági termékek népszerűsítésére is.”

Az interjú zárásaként Feldman Zsolt kiemelte, hogy Európában Magyarország az egyik legjobb feltételrendszerrel rendelkező ország a GM-mentes élelmiszerek előállításához, ezért várunk minden befektetőt, vállalatot és vállalkozást, akik segíteni akarnak ezen kivételes helyzet és lehetőség kiaknázásában.

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
hungary.country-reports.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően

Rendkívüli volumenben valósulnak meg fejlesztések a nemzeti parkokban, melyeknek köszönhetően idén tovább bővül az igazgatóságok kínálata és javul a természeti környezet állapota is. Számos bemutatóhely környezete szépül meg, emellett új kiállítások, tanösvények várják az érdeklődőket, valamint 3 új látogatóközpont is megnyitja kapuit idén.

Műanyag szívószál helyett

Az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát 2021-ben betiltják Európában, úgyhogy helyettesítő anyagokat keresnek a kiváltásukra.

Szepsy István: a tokaji bor megújítója

A Magyar Bor Akadémiai tagság javaslatára, az „Életműdíj Bizottság”, 2020-ban az elmúlt több, mint fél évszázados borvidéki és saját pincészeti, Tokaj felemelkedéséért végzett munkájáért, a Magyar Bor Akadémia életműdíját Szepsy Istvánnak adományozta.

Bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár

Nagy István agrárminiszter és V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos június 22-én az agrártárca sajtótájékoztatón ismertette a Hungarikum Bizottság ülésének eredményeit, a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár bővülését.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Nagy lehetőség előtt állnak a magyar gazdák

Történelmi léptékű vidékfejlesztési program nyújt finanszírozási segítséget a magyar agráriumnak – hangzott el a Budapest Bank online rendezvényén, ahol a jelenleg elérhető mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatásokról, valamint az agrárium digitalizációjáról volt szó.

A társadalom alapja az agrárium

A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást - jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.

Átadták a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot

Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évtizedben több mint húsz milliárd forintnyi turisztikai fejlesztést hajtottak végre, és további húsz milliárd forintnyi program előkészítése, megvalósítása zajlik - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára szombaton a Zempléni-hegységben található Rostallón, ahol átadták az Északerdő Zrt. kezelésében lévő Ökotudatos Nevelési Központot (RÖNK).

Precízió és digitalizáció a szántóföldi gazdálkodásban

Az elmúlt évtizedben a KITE Zrt. elébe ment mindannak, ami a következő évtized után az Európai Unióban a gazdákra vár. Június 1-jén Nádudvaron, 3-án Dalmandon, 9-én pedig Mezőfalván rendhagyó bemutatón vázolták, hogy a több oldalról szorongatott mezőgazdálkodásnak szerintük mi jelenti a kiutat.