Back to top

Futurisztikus almatermesztés: újítások versenye a digitális Interpoma kiállításon

A november 19-20-án sorra kerülő digitális Interpoma kiállításaon, az Interpoma Connects-en startupok versenyét is megrendezik, hogy kiválasszák az almatermesztés,- tárolás, -kereskedelem, -feldolgozás legelőremutatóbb újításait. November 20-án délután 4-6-ig mutatkozik be a sok jelentkezőből kiválasztott 13 startup az online zsűri előtt. A nyertes ingyen vehet részt a következő Interpómán.

A bemutatkozók nagy része valamilyen digitális módszert kínál a jobb termés vagy a környezet védelme céljából.

Fotó: Xfarm
Az olasz Xfarm az ellátási lánc átláthatóságát kívánja javítani digitális módszerekkel. Termesztők és kereskedők egyaránt használhatják az okostelefonos alkalmazást, ami kezeli a termesztéstechnológiát, döntéstámogató rendszert és a precíziós gazdálkodást segítő rendszert is tartalmaz. Moduláris felépítésű, bárhonnan hozzáférhető, könnyen kezelhető alkalmazás, ami 13 alapvető funkciót tartalmaz. További 18 funkcióval, 30 szenzorral lehet kiegészíteni, valamint a legfejlettebb változat a termékek nyomon követésére is alkalmas, illetve a traktorba szerelt irányítópanelen is megjelennek az információi.

Kidolgozták a gabonafélék, a szőlő, a zöldségek, a gyümölcsök, az ipari gyümölcsök, valamint a kávé és a rizs termesztéséhez optimalizált Xfarm változatokat.

Az Agranimo német cég a friss termékek termelőinek és forgalmazóinak nyújt segítséget, valós időben szolgáltat adatokat a mikroklímáról és a talajról. Szakértőik segítségével és a helyszínről gyűjtött adatokból tanácsot adnak az öntözéshez, növényvédelemhez és termésbecslést végeznek. A rendszer meteorológiai szenzorokból, időjárás-előrejelzésből, műholdas és drónfelvételek elemzéséből áll össze, így a lehető legtöbb ismeret birtokában lehet dönteni a feladatokról. Az Agranimo rendszerével javítható a gazdaságok hatékonysága és könnyebben tudnak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.

Távcsapdát (SpyFly) fejlesztett az olasz Agrorobotica, ami valós időben, távolból továbbítja a feromoncsapdák fogáseredményeit. A csapdák saját napelemről nyerik az energiát, és amellett, hogy odacsalják, megfogják és azonosítják a kártevőket, meteorológiai adatokat is gyűjtenek. A két adatsor összevetéséből pontosabb képet lehet kapni a kártevők viselkedéséről.

Hasonló eszközt készít a szlovéniai Efos cég, Trapview néven.

Dél-Tirolban indult vállalkozás az öntözésre szakosodott Odis, amely elemmel működő talajszenzorokat fejlesztett ki a víztartalom nyomon követésére. A mérési eredmények mobiltelefonról érhetők el, és az adatok alapján szabályozható az öntözés.

Fotó: Pixabay
A South Agro olasz startup, biostimulátorokat fejlesztett tengerialga-kivonat alapon, amikkel javítható a növények stresszérzékenysége. A Földközi-tengerben élő vörös és barna moszatok termesztését is megkezdték, egyelőre kísérleti jelleggel. Termékeik biotermesztésben is használhatók, segítségükkel kevesebb növényvédelmi kezelésre és tápanyag-utánpótlásra van szükség.

A spanyol BrioAgro 24 órás monitorozó rendszert fejlesztett ki a termesztésben legfontosabb körülmények nyomon követésére. Az adatok segítségével vezérlik az öntözést.

Az Agrin csapata mezőgazdászokból, mérnökökből, vegyészekből és biológusokból áll, akik a a mezőgazdaság és az ipar fenntarthatóságáért dolgoznak.

Köztudott, hogy a talaj és a talajvíz szennyezésének egyik forrása, hogy helytelenül tisztítják a permetezőgépeket és traktorokat. Az olasz cég fenntartható megoldást dolgozott ki erre a problémára.

Mobilapplikációt fejlesztett az osztrák Pixofarm is, amivel - számos alma lefotózása után - meg lehet állapítani a gyümölcsök számát, méretét, és termés-előrejelzés készíthető, beleértve a várható méretkategóriákat is. Ez a rendszer nagy segítséget ad a szüret szervezéséhez.

A Drezdai Műszaki Egyetem cége, a Senorics tömeges mérésre alkalmas spektrofotometriás optikai szenzorok fejlesztésére és gyártására szakosodott. Módszereiket a mezőgazdaságban is lehet használni, például az alma optimális érettségének és szüreti idejének megállapítására.

A komposztálódás hőjét használja energiatermelésre az olasz BioLogik Systems. A két éve alakult társaság a gyümölcsösökben, erdőgazdaságban vagy szőlőben keletkező fahulladékot használja. Egyszerű technológiájuk a körkörös gazdaságot szolgálja, hiszen többféleképpen hasznosítja a mellékterméket.

Számításuk szerint 2 ha szőlőből vagy 5 ha gyümölcsösből származik 15 tonna hasznosítható nyesedék, amiből 2 köbméter komposzt mellett 32 ezer kWh hőenergia nyerhető.

A kanadai Semios teljes körű növény- és fagyvédelmi segítséget kínál a termesztőknek, valamint optimalizálja az öntözést. A fa koronájában elhelyezett szenzorok, különböző feromoncsapdák, kameracsapdák és meteorológiai állomások segítségével valós időben lehet nyomon követni a történéseket és gyors beavatkozásra van lehetőség.

Szerbiából jelentkezett a versenyre a Fresh Agriculture Technologies mesterséges intelligencián alapuló mobilalkalmazást fejlesztett, MapMyApple néven, amit kistermelők használhatnak a kártevők és kórokozók előrejelzésére. Hét napjuk van a permetezésre. Az applikáció már előrhető a Geogle Play és az Apple store kínálatában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Interpoma

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Az első karbonsemleges paradicsom

Az Azura francia-marokkói vegyesvállalat közzétette fenntartható fejlődésről szóló jelentését. Ebben nem más szerepel, mint hogy a csoport egyebek közt szén-dioxid-semleges paradicsommal lép a piacra. Azt tervezik, hogy a vállalás népszerűsítésére erős kommunikációs kampányt indítanak. Márciustól a kereskedelembe kerülő összes terméken feltüntetik az erre utaló logót.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Borbolya, az ismeretlen ismerős.

Szinte minden parkban találkozunk vele, ám sokan nem tudják, hogy a borbolya termése vitamindús csemege is lehet. Néhány országban - elsősorban a Közel-Keleten - gyakran fogyasztott termék, Európában kevésbé ismert gyümölcs.

Étel-itallal monitoron át ismerkedni nem ideális, de jól sikerült

A többi év eleji nagy szakkiállításhoz hasonlóan online eseményként zajlott le a biovilág legnagyobb találkozója, a nürnbergi vásárközpont által szervezett Biofach is. Majdnem 14 ezren követték az igen színesre összeállított programok valamelyikét, és a szervezők is elégedettek, de azért mindenki várja már a jövő februári élő találkozást.

Késnek a banánszállítmányok

Az Atlanti-óceánon tomboló viharok, illetve a világjárvány miatti logisztikai fennakadások miatt akadozik a banánkereskedelem – számolt be róla a fruchthandel.de portál.

Márciusban igényelhető támogatás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez

Az Agrárminisztérium korábbi évekhez hasonlóan idén is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvények megvédéséhez. A 240 millió forint éves keretösszegű támogatás március 1. és március 31. között kérelmezhető.