Cseppentő Attila az 1990-es évektől gazdálkodik Ópusztaszeren. Induláskor egy ősi lófajta, az akhal teke tenyésztését tűzte ki célul. Elsősorban azért, mert e fajtának köze van a magyar őstörténethez.
Az akhal teke Közép-Ázsia, pontosabban Türkmenisztán területéről származik, és több mint kétezer éves múlttal bír. Nagy hatással volt az európai lótenyésztésre. Génjei jelen vannak az angol telivérben, de a belső-ázsiai vadlóban, a takiban is.
youtube://v/glRX8SbeVVw
Cseppentő Attila 25 éve tenyészti az akhal teke fajtát.
Egyrészt a lovak és a lovaglás mellett érdekelte az őseink világa és a sztyeppei élet. Mint mesélte az 1990-es években a Moszkvai Cirkusz egyik műsorszámában tűntek fel az akhal tekék, ezek a kisebb termetű, aranyfakó színű lovak. Rögtön lenyűgözte a látványuk!
Tisztában volt azzal, hogy
korábban hazánkban megkísérlték visszatenyészteni az ősi magyar lovat, amihez külföldről három akhal tekét hozattak be. Mindez az 1970-es években történt és nem koronázta siker e munkát.
„Engem viszont foglalkoztatott ez az Ázsiából származó ősi fajta. Ekkoriban bukkantam rá Musztafára, egy óarany színű, idős akhal teke apaállatra. Úgy csillogott a szőre a napsütésben, mintha aranyporral lett volna behintve. Őt látva nem volt nehéz eldönteni, hogy ez az a fajta, amivel foglalkozni akarok.”
1994-ben vásárolták meg az akkor 23 éves, idős mén, amelytől ezt követően még három évig kaptak csikókat. Utána következett a Karador nevű mén, amely Türkmenisztánból származott. Az is kalandos úton jutott el hozzájuk meséli a tenyésztő.
„Fiatalon egy orvoshoz került a Kaukázusba, aki Magyarországra hozatta tíz másik lóval együtt, hogy eladják őket Nyugat-Európába. Néhányat értékesítettek, de az ügylet nagyon elhúzódott, a lovak pedig nem jó tűrik a bezártságot. Emiatt Karador is nagyon lesoványodott. Amikor megérkezett a vevő érte Svájcból, és meglátta, elállt az üzlettől. Így a ló ára is jelentősen lecsökkent, aminek köszönhetően meg tudtuk vásárolni. Ezt követően a Musztafától származó kancákat fedeztettük vele. Hamarosan lett egy zömében magas félvér állományunk és kisebb egyedszámban tisztavérű is.”
Az ópusztaszeri gazdálkodó napjainkban a lótenyésztés mellett marhákat tart és a marhatereléstől a jurtatáborig, a rockfesztiváltól a saját fejlesztésű, készítésű nyergekig sokféle programot és terméket kínál.
A teljes cikk a Kistermelők Lapja novemberi számában olvasható!