Back to top

Az öntözés és a vízügyi szabályozás lehetőségei

Az idei esztendő tavasza volt az egyik legszárazabb évszak az utóbbi 120 évben. Április 1–29. között országos átlagban csupán 8,8 milliméter csapadék hullott, ami az ilyenkor szokásos átlag­érték 20 százalékát is alig éri el.

Komoly aggodalomra ad okot az is, hogy az ezredforduló óta egyre gyakrabban és egyre szélsőségesebben jelentkezett az aszály, hiszen 2009-ben, 2015-ben és 2018-ban is rendkívül száraz tavaszunk volt. A jelenlegi számítások alapján a 21. század végére a Kárpát-medence átlaghőmérséklete akár 3,5 fokkal is emelkedhet, úgy, hogy a nyári hónapok egyre intenzívebb felmelegedése várható, míg a csapadék eloszlása még a mainál is szélsőségesebbé válhat.

Tehát a probléma ismert: évente súlyos százmilliárdokkal csökkenti a gazdák bevételét az aszály, és amikor végre megérkezik a csapadék, akkor nem tudjuk megtartani. Az eredmény lesújtó, hisz az aszály ellenére évente három Balatonnyival több víz folyik ki határainkon, mint amennyi hozzánk érkezik.

Fordulópont az öntözésfejlesztésben

Mára elmondható, hogy öntözéses gazdálkodás nélkül nem képzelhető el hazánkban a kertészet, a vetőmagtermesztés, a hibrid- és csemegekukorica-termesztés sem, a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége pedig radikálisan elmarad az öntözött területekétől.

Ennek ellenére, a hivatalosan öntözött terület a KSH adatai szerint 2017-ben nagyjából 109 ezer hektár volt, ami mezőgazdasági földjeink csupán 1,5 százalékát jelenti.

Ennek okai sokrétűek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018-as felmérése alapján a gazdák többsége a magas beruházási költségek miatt nem öntözött eddig, de a megkérdezett termelők közel negyedét például az engedélyezési folyamat bonyolultsága tántorította el az öntözés megvalósításától.

Az utóbbi időszak végre fordulópontot hozott az öntözés hazai fejlesztésében, hiszen régóta várt intézkedésekre került sor gyors egymásutánban. Az Országgyűlés elfogadta az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt, majd kihirdették a végrehajtási rendeletét is, ezek célja, hogy az öntözést még mindig akadályozó tényezőket megszüntesse. A pályázati lehetőségek bővítése mellett nem kevesebb, mint 170 milliárd forintot biztosított a kormány a következő 10 év fejlesztéseire, mind a vízkereslet, mind a vízkínálat fejlesztésére. Ez az összeg elsősorban az állami művek rekonstrukcióját, a nem állami művek kataszterének teljes körűvé tételét, a víztározási kapacitás növelését és a gazdák adminisztratív terheinek csökkentését szolgálja. Cikkünkben a szabályozás legfontosabb eredményeit foglaljuk össze.

Az öntözés szolgalma

Új elem a szabályozásban az úgynevezett öntözési szolgalom lehetősége, ami egyértelműen az öntözési beruházások biztonságát szolgálja. Az öntözési szolgalom tulajdonképpen annyit jelent, hogy amennyiben nincs elérhető felszíni víz a területünk mellett, úgy a szomszédos vagy akár távolabbi ingatlanokon is átvezethetjük öntözőberendezésünket, végső soron a szomszédos tulajdonos vagy földhasználó engedélye nélkül.

Az érintett területen természetesen továbbra is garanciális szabályok védik a rendeltetésszerű földhasználatot, de mostantól sokkal erősebb eszközei lesznek az öntözést megvalósító gazdálkodónak.

Emellett fontos, hogy kizárólag vonalas vízilétesítmény lehet a szolgalom alapja, kút fúrására továbbra sincs lehetőség a szomszéd tulajdonos engedélye nélkül.

A szolgalom alapításának menete a felek közötti egyeztetéssel kezdődik, amit az öntözési beruházást megvalósító gazdának – a törvény szövege szerint: a szolgalom alapítójának – kell kezdeményeznie az érintett terület tulajdonosainál és használóinál. Amennyiben a felek megegyeznek az átvezetés módjáról és költségeiről, úgy a vízügyi hatóság – vagyis a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság – hagyja jóvá a szolgalom alapítását és intézkedik annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről.

A törvény fontos újítása, hogy akkor is van lehetőség szolgalom bejegyzésére, ha a felek nem tudnak egymással megállapodni.

Erre akkor kerülhet sor, ha a kérelmező alátámasztja, hogy a tulajdonosok vagy használók által javasolt nyomvonal műszakilag megvalósíthatatlan vagy aránytalanul nagy költséggel járna.

Szólni kell a többi garanciális szabályról is, amivel a jogalkotó a szolgáló ingatlan további rendeltetésszerű használatát kívánja biztosítani:

– az öntözőművet kizárólag az ingatlan határvonalán lehet átvezetni, ettől eltérni csak egyhangú megállapodással lehet;

– szőlő, kert, gyümölcsös vagy erdő művelési ágú ingatlanon csak egyhangú megállapodás esetén lehet átvezetni bármilyen vízilétesítményt;

– a szolgáló telek tulajdonosának a szolgalom alapításakor egyszeri kártalanítást, míg az igénybevétel után évente ismétlődő kártalanítást kell fizetni az úgynevezett taposási kár rendezésére;

– az érintett tulajdonosok kérhetik, hogy ők is becsatlakozhassanak az öntözéses rendszerbe.

Előhaszonbérleti jog öntözéses gazdálkodóknak

Szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén előkelő, a volt haszonbérlővel egyenrangú előhaszonbérleti jog illeti meg azt a földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, aki vagy amely öntözésfejlesztési beruházást valósít meg az adott területen. A jogosultság feltétele, hogy a beruházás legalább a föld 50 százalékának öntözését tegye lehetővé, és hogy a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább a felében még értékkel bírjon. Fontos, hogy az előhaszonbérleti jog gyakorlásakor – a „volt haszonbérlő” státusszal ellentétben – nem feltétel a helyben lakás.

Öntözési közösségek

A törvény új jogintézményként bevezette az úgynevezett öntözési közösségeket. Ennek célja, hogy több gazda közösen valósítson meg öntözési beruházást, és hogy a kiépítése után együtt is üzemeltessék.

Ezért cserébe, mint korábban írtuk, az adminisztráció leegyszerűsítésére és jelentős támogatásra (lásd a következő bekezdésben) tarthatnak igényt.

Öntözési közösség lehet a legalább két mezőgazdasági termelő részvételével alapított gazdasági társaság, szövetkezet vagy termelői csoport, amely szántóföldi növénytermesztés esetén minimum 100, zöldség-gyümölcs termesztés esetén pedig minimum 10 hektár öntözését vállalja. Fontos, hogy az egyszerűsített eljárást csak az agrárminiszter által elismert öntözési közösségek vehetik igénybe.

Jelentős újítás, hogy az öntözési közösségek jogosultak lesznek az öntözési körzeten belül található harmadlagos művek üzemeltetésére, ami az állami főművek és a gazdálkodói tulajdonban lévő vízilétesítmények közötti összekötő infrastruktúrát jelenti.

Hogyan történik és mi szükséges az elismeréshez? A gazdasági társaság, szövetkezet vagy termelői csoport az öntözési igazgatási szervhez nyújthatja be az elismerésére vonatkozó kérelmet, és a kérelem szakmai vizsgálatát követően a miniszter dönt az öntözési közösségként való elismerésről.

A 302/2020. kormányrendelet 2. számú melléklete részletesen felsorolja a szükséges dokumentumokat: be kell szerezni például a vízügyi igazgatóság előzetes állásfoglalását, és meg kell adni a tervezett beruházás főbb paramétereit is.

Emiatt van kiemelt jelentősége a korábban leírt adminisztrációs eljárásnak, hiszen az NFK az öntözési közösségeknek hivatalból beszerzi a szakhatósági állásfoglalásokat és a szükséges hozzájárulásokat is. Leegyszerűsítve a folyamatot, az engedélyek birtokában azonnal kérelmezhető a vízjogi engedély, ami alapján megkezdődhet az öntözőmű kiépítése is.

A törvény elfogadásával szinte egy időben, 2019. július 1-jével létrehozták az Agrárminisztérium öntözési igazgatási szervét a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) szervezetén belül, amelynek elsődleges feladata a gazdák segítése az engedélyezési eljárás leegyszerűsítése érdekében. Kiemelt feladata emellett, hogy meghatározza a gazdaságosan ellátható öntözési körzeteket és az öntözési közösségek mérethatékony területét, megszervezze az öntözési szaktanácsadást, illetve szakmai támogatást nyújtson az öntözési közösségeknek.

Fontos újítása a jogszabálynak, hogy az NFK által a gazdáknak készített úgynevezett környezeti körzeti terv a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül, így ezekre már nem kell külön engedélyt kérnie a beruházó gazdáknak.

Szintén jelentős segítség a termelőknek, hogy az NFK akár a teljes vízjogi engedélyezési folyamat során eljárhat a gazdák képviseletében, ezzel sok időt és energiát megtakarítva a gazdáknak.

Pályázati források

Az öntözésfejlesztési beruházásokhoz jelenleg is igénybe tudunk venni pályázati forrásokat a Vidékfejlesztési Program keretében, de még ebben az évben újabb pályázatot is meghirdetnek.

• A jelenleg is nyitott, VP 2–4.14–16. számú pályázat öntözőberendezések, tározók létesítését támogatja, erre maximum 2 milliárd forint támogatás igényelhető. A pályázaton nemcsak öntözési közösségek, hanem bármely mezőgazdasági termelő indulhat, a benyújtási határidő pedig 2021. júniusa.

• Hamarosan meghirdetik azt a kizárólag öntözési közösségeknek szóló pályázatot, amiből a vízitervek elkészítésétől a hatósági díjakon át az öntözőberendezés fenntartásáig finanszírozhatók öntözési projektek, ráadásul 90 százalékos támogatási intenzitással. Fontos megjegyezni, hogy ebből a forrásból a dokumentáció és már elkészült öntözőművek fenntartása finanszírozható, ám új beruházás megvalósítását nem teszi lehetővé.

Fotó: Gál Enikő

Az imént leírtakból látható, hogy az öntözési közösségek mindkét pályázatot igénybe vehetik a beruházási-működtetési projekt teljes körű finanszírozására, de öntözési közösségen kívüli gazdáknak is rendelkezésére állnak pályázati források.

Végezetül fontos megemlíteni, hogy az uniós előírások miatt pályázati pénzből kizárólag jó állapotú víztesten lehet öntözési beruházást megvalósítani.

Közös érdek

Az utóbbi években végzett munkának köszönhetően immár rendszerszintű változásokról számolhatunk be az öntözés fejlesztésében, emellett komoly pénzügyi forrásokat sikerült bevonni az ágazat fejlesztésébe, és végre sikerült leépíteni a bürokratikus előírások jelentős részét.

Nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi előírások miatt nem lehet nullára csökkenteni az öntözni kívánó gazdák adminisztrációs terheit, de a kormány részéről komoly támogatás mutatkozik a létfontosságúvá váló öntözés bővítéséhez és az ennek megfelelő szabályozás kialakításához. Ez közös érdekünk, és ebben stabil partnerként számíthatunk a szakmai szervezetek mellett a teljes magyar gazdatársadalomra is.

Dr. Cseh Tibor András

szakmai titkár

Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A BASF a fenntartható mezőgazdaság érdekében tovább erősíti innovációs csatornáját

A BASF tovább erősíti a fenntartható mezőgazdasági innovációkat célzó kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeit, amivel segíti a gazdálkodókat abban, hogy megbirkózzanak a környezeti és gazdasági kihívásokkal, továbbá megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek iránti igényének.

Újabb növényvédőszer-hatóanyagot vonnak ki: nincs többé mankoceb

Nagyon széles körben elterjedt növényvédőszer-hatóanyagtól kell búcsút venni, miután Európa-szerte visszavonták a mankoceb engedélyét. A legkésőbb július 4-ig hazánkba érkezett készleteket október 4-ig lehet értékesíteni és jövő január 4-ig felhasználni.

Faápolási munkák a Sóstói-erdőben

A NYÍRERDŐ Zrt Nyíregyházi Erdészetének munkatársai március első felében a parkerdő leglátogatottabb részein faápolást és száraz ágnyesést hajtanak végre. A tornapálya környékén és a legforgalmasabb utak mentén élő idős tölgy- és akácfákon sok helyen észleltek balesetveszélyes, száraz ágakat, melyeket még a fészkelési időszak kezdete előtt szeretnének eltávolítani.

Gyenge dollár, erős mezőgazdasági exportpiac?

Az amerikai dollár jelentősen gyengült 2020 márciusa óta, és várhatóan további defláció tapasztalható 2021-ben is. A gyengébb dollár általában versenyképesebbé teszi az amerikai mezőgazdasági termékeket a globális exportpiacon. A globális exportverseny és a devizaárfolyamok változása miatt azonban ez nem minden árut érint egyformán.

Enni a jövőben is kell

A világ népesedésének folyamatos növekedése próbatétel elé állítja a mezőgazdaságot. A legfontosabb célok az elérhető, elegendő és jó minőségű élelmiszerek fenntartható előállítása, valamint a termelékenység növekedése.

Frutti és Veggi kalandjai Európai Friss Csapat néven folytatódnak

Idén újabb hároméves periódusát kezdi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) francia- belga szakmai szervezetekkel együttműködésben megvalósuló, zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő uniós kampánya. Frutti és Veggi kalandjai Európai Friss Csapat néven folytatódnak, hogy még többen fedezhessék fel a friss zöldségek és gyümölcsök ízének erejét.

A magyar gazdákat támadja az Európai Zöld Párt

Újabb támadást intézett a magyar gazdák ellen az Európai Zöld Párt a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági rendszerét bíráló 82 oldalas jelentésével – közölte Nagy István agrárminiszter.

Gyümölcs ágazat: a termesztők többsége fejlesztést tervez

Tavaly év végén intézett körkérdést gyümölcstermesztő tagjaihoz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) arról, hogy mennyire kívánják fejleszteni a gazdálkodásukat, terveznek-e ültetvénytelepítést vagy -korszerűsítést. A kérdőívre 580-an válaszoltak, ami jóval nagyobb érdeklődést mutatott, mint amire a szervezet számított.

Öntözési melléklet a Kertészet és Szőlészet 9. számában

Március 8. idén nem csupán a nőnap miatt fontos dátum. Március 8-tól adhatják be ugyanis támogatási kérelmüket az elismert öntözési közösségek. A kertészet és Szőlészet hetilapban mind a két témáról olvashatnak.

Az érkező hűvös időjárása gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását

Csaknem két hete nem esett számottevő csapadék hazánkban, így keleten is sokat javult a belvízhelyzet, bár még mindig vannak olyan táblák, ahol áll a víz. A múlt heti 20 fokos meleg napok a déli országrészben megindították a korán virágzó gyümölcsfák rügyeit, így az e heti mínuszok már fagykárt is okozhattak.