Back to top

Ön használna szennyvízből és konyhai hulladékból nyert műtrágyát?

Ezt a kérdést teszi most fel a németországi gazdálkodóknak egy kutatócsoport, ugyanis már régebb óta foglalkoznak a téma megvalósíthatóságán, és most jutottak abba a szakaszba, hogy felmérjék, milyen lenne a termék fogadtatása.

A képzési és kutatási minisztérium által is támogatott, több egyetem és kutatóintézet részvételével elstartolt RUN projekt (Rural Urban Nutrient Partnership) célkitűzése, hogy megtalálja a módját,

Szennyvíztisztító. A kutatók tervei szerint bezárulhatna a tápanyagkörforgás köre a városok és a mezőgazdasági földek között
Fotó: Michal Jarmoluk / Pixabay

miként lehet a konyhai szerves hulladékból, illetve a háztartási szennyvízből biztonságos és hatékony műtrágyát készíteni mezőgazdasági felhasználásra.

Ahogy még tavaly beszámolt róla a Top Agrar online kiadása, Heidelberg városában terveztek egy nagyléptékű kísérletet, azt vizsgálva, hogy városi környezetből hogyan lehet minél rövidebb úton visszajuttatni a tápanyagot a mezőgazdaságba.

Először a tápelem-visszanyerés módszereit tesztelték laborkörülmények között, a projekt későbbi szakaszában pedig azt nézik, miként tudják a növények mindezt hasznosítani.

Ezenkívül fontos feladatnak tartják azt is felmérni, hogy a gazdálkodók miként fogadnák az ilyen termékeket.

Most tartanak ebben a fázisban, az agri-experts.de oldalon tölthetik ki a kérdőívet a gazdálkodók és oszthatják meg a kutatók által „design-műtrágyának” nevezett termékekhez való viszonyulásukat (a kutatók hangsúlyozzák, hogy a háztartási szennyvízből és szelektíven begyűjtött konyhai szerves hulladékból gyártott termékek folyékony és szilárd formában kerülnének forgalomba, és a kijuttatásuk is megoldható lenne a szokásos műtrágyákhoz használt gépekkel).

Az általános oldalról indulva – jó vagy rossz ötletnek tartja-e a dolgot, mennyire tájékozott a válaszadó a tápanyagkörforgás témakörében – olyan kérdésekig jut el a kérdőív, hogy rizikósnak tartaná-e az ilyen termékeket,

szívesen kipróbálná-e, vagy inkább a klasszikusakra esküszik, mennyire fogadnák el a környezetében élők/gazdálkodók, valamint a vevői, ha így döntene,

és hogy mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy idővel magától értetődő lesz ez az alternatíva. Arra is rákérdeznek a kutatók, hogy ha kipróbálná, akkor milyen növénykultúrákban, milyen formulációt tartana praktikusnak, és komplex vagy mono műtrágyákat részesítene előnyben.

A legérdekesebb rész pedig az, amelyben hat elméleti szituációt vázolnak fel a kutatók, és be kell jelölni, melyik terméket választanánk az adott információk birtokában. Mind a hat szituációban három műtrágya szerepel, két „design” és egy klasszikus, és mindegyiknek vannak előnyei, illetve hátrányai: amíg az egyik feltételezett termék nehézfémtartalma bőven a határérték alatt van, addig a másiké éppen csak, amíg az egyiknek a tápelem-összetétele fix, addig a másiké választható, amíg az egyik megbízhatóan kapható mindig, addig a másiknál előfordulhatnak ellátási gondok, és persze amíg az egyik drága, addig a másiknak akár 100 euróval is olcsóbb lehet tonnája.

Ezeket az elméletben elképzelt tulajdonságokat mindenféle kombinációkban kiosztották a „design” és a klasszikus termékekre, és el kell dönteni, melyik helyzetben melyiket vásárolnánk.

A kutatók várják a gazdálkodók válaszait; hosszú távú cél, hogy a fejlesztendő termékek segítségével be lehessen zárni a tápanyag-körforgás körét a városi és mezőgazdasági térségek között – írják az agri-experts.de oldalon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Műanyag szívószál helyett

Az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát 2021-ben betiltják Európában, úgyhogy helyettesítő anyagokat keresnek a kiváltásukra.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Mindig zsenge a karalábé

Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Nagy lehetőség előtt állnak a magyar gazdák

Történelmi léptékű vidékfejlesztési program nyújt finanszírozási segítséget a magyar agráriumnak – hangzott el a Budapest Bank online rendezvényén, ahol a jelenleg elérhető mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatásokról, valamint az agrárium digitalizációjáról volt szó.

Tartós hatású gyeptrágya csillagfürtből?

A tartós hatású nitrogén műtrágya különösen fontos a gyep ápolásához, mivel ezeknél a trágyáknál a kimosódás minimális, a fű tápanyag igénye pedig hosszú időn keresztül kielégíthető. Egy németországi vállalat csillagfürt magjából tartós hatású műtrágyát készít.

Mit tud a len?

Az olajlen szerény haszonnövény, amiben nagyon sokáig csak ipari alapanyagot láttak és főként a festékgyártásban használták impregnáló anyagként. A korszerű táplálkozásban azonban újszerű szerepet kapott, mivel rendkívül magas a szervezetünk számára pótolhatatlan Omega3 zsírsavtartalma.

Precízió és digitalizáció a szántóföldi gazdálkodásban

Az elmúlt évtizedben a KITE Zrt. elébe ment mindannak, ami a következő évtized után az Európai Unióban a gazdákra vár. Június 1-jén Nádudvaron, 3-án Dalmandon, 9-én pedig Mezőfalván rendhagyó bemutatón vázolták, hogy a több oldalról szorongatott mezőgazdálkodásnak szerintük mi jelenti a kiutat.

Földpiac: a történelmi esély

Bár a törvény nem szabott határidőt az ukrán állampolgárok földhöz jutását illetően, a szakértők egyértelműen állítják, hogy a még szabad földterületek rövid időn belül gazdára találnak. Ukrajnában néhány hét múlva, július 1-jén megnyitják a földpiacot, amitől várhatóan felgyorsulnak az események.