Back to top

Ön használna szennyvízből és konyhai hulladékból nyert műtrágyát?

Ezt a kérdést teszi most fel a németországi gazdálkodóknak egy kutatócsoport, ugyanis már régebb óta foglalkoznak a téma megvalósíthatóságán, és most jutottak abba a szakaszba, hogy felmérjék, milyen lenne a termék fogadtatása.

A képzési és kutatási minisztérium által is támogatott, több egyetem és kutatóintézet részvételével elstartolt RUN projekt (Rural Urban Nutrient Partnership) célkitűzése, hogy megtalálja a módját,

Szennyvíztisztító. A kutatók tervei szerint bezárulhatna a tápanyagkörforgás köre a városok és a mezőgazdasági földek között
Fotó: Michal Jarmoluk / Pixabay

miként lehet a konyhai szerves hulladékból, illetve a háztartási szennyvízből biztonságos és hatékony műtrágyát készíteni mezőgazdasági felhasználásra.

Ahogy még tavaly beszámolt róla a Top Agrar online kiadása, Heidelberg városában terveztek egy nagyléptékű kísérletet, azt vizsgálva, hogy városi környezetből hogyan lehet minél rövidebb úton visszajuttatni a tápanyagot a mezőgazdaságba.

Először a tápelem-visszanyerés módszereit tesztelték laborkörülmények között, a projekt későbbi szakaszában pedig azt nézik, miként tudják a növények mindezt hasznosítani.

Ezenkívül fontos feladatnak tartják azt is felmérni, hogy a gazdálkodók miként fogadnák az ilyen termékeket.

Most tartanak ebben a fázisban, az agri-experts.de oldalon tölthetik ki a kérdőívet a gazdálkodók és oszthatják meg a kutatók által „design-műtrágyának” nevezett termékekhez való viszonyulásukat (a kutatók hangsúlyozzák, hogy a háztartási szennyvízből és szelektíven begyűjtött konyhai szerves hulladékból gyártott termékek folyékony és szilárd formában kerülnének forgalomba, és a kijuttatásuk is megoldható lenne a szokásos műtrágyákhoz használt gépekkel).

Az általános oldalról indulva – jó vagy rossz ötletnek tartja-e a dolgot, mennyire tájékozott a válaszadó a tápanyagkörforgás témakörében – olyan kérdésekig jut el a kérdőív, hogy rizikósnak tartaná-e az ilyen termékeket,

szívesen kipróbálná-e, vagy inkább a klasszikusakra esküszik, mennyire fogadnák el a környezetében élők/gazdálkodók, valamint a vevői, ha így döntene,

és hogy mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy idővel magától értetődő lesz ez az alternatíva. Arra is rákérdeznek a kutatók, hogy ha kipróbálná, akkor milyen növénykultúrákban, milyen formulációt tartana praktikusnak, és komplex vagy mono műtrágyákat részesítene előnyben.

A legérdekesebb rész pedig az, amelyben hat elméleti szituációt vázolnak fel a kutatók, és be kell jelölni, melyik terméket választanánk az adott információk birtokában. Mind a hat szituációban három műtrágya szerepel, két „design” és egy klasszikus, és mindegyiknek vannak előnyei, illetve hátrányai: amíg az egyik feltételezett termék nehézfémtartalma bőven a határérték alatt van, addig a másiké éppen csak, amíg az egyiknek a tápelem-összetétele fix, addig a másiké választható, amíg az egyik megbízhatóan kapható mindig, addig a másiknál előfordulhatnak ellátási gondok, és persze amíg az egyik drága, addig a másiknak akár 100 euróval is olcsóbb lehet tonnája.

Ezeket az elméletben elképzelt tulajdonságokat mindenféle kombinációkban kiosztották a „design” és a klasszikus termékekre, és el kell dönteni, melyik helyzetben melyiket vásárolnánk.

A kutatók várják a gazdálkodók válaszait; hosszú távú cél, hogy a fejlesztendő termékek segítségével be lehessen zárni a tápanyag-körforgás körét a városi és mezőgazdasági térségek között – írják az agri-experts.de oldalon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendszeresen mezőgazdasági magánutakra tereli az autósokat a Google Maps

Érdemi problémává vált Németország néhány térségében, hogy a navigációs rendszerek mezőgazdasági területeken átvezető magánutakat jelölnek meg a legrövidebb vagy a leggyorsabb útvonalként. Az agrarheute.com portál foglalkozott a témával friss cikkében.

Minél többet dolgozunk, annál többet takarítunk meg – precíziós növénytermesztés Mezőhegyesen

Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nél még 2018-ban kezdték el a precíziós növénytermesztés előkészítését. A hároméves programban elkészültek a minden eddiginél részletesebb talajtérképeik, és meghatározták azokat az úgynevezett menedzsmentzónákat, amelyek a gazdálkodásuk alapját képezik.

A kölyökkutyák örömmel kommunikálnának az emberekkel

Egy kutatás keretein belül 375 nyolchetes kölyökkutya kommunikációs képességeit vizsgálták egy évtizeden keresztül, mely során megállapították, hogy a kutyák már röviddel a születésük után az emberekéhez hasonló szociális képességekkel rendelkeznek.

Dióolaj zöld dióból

Június második felében végre elérkezik a zöld dió szedésének az ideje. Megéri kísérletezni vele, mert a zsenge termés igazán különleges és ínycsiklandó finomságokhoz használható.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Vegán pókselyemmel az egyszer használatos műanyagok ellen

A kutatók előállítottak egy növényi alapú anyagot, amely a pókselyemhez hasonlít erősségében és sűrűségében, így akár számos fogyasztói termékben helyettesítheti az egyszer használatos műanyagokat.

Rengeteg munka, magas foglalkoztatás, kelendő termény - hogy áll a hazai dohánytermesztés?

A dohányágazatban a tavalyi év koránt sem volt kedvező a termelőknek, ami egyrészt a palántanevelés időszakában az időjárás kiszámíthatatlanságából fakadt, emellett a pandémia okozta munkaerőhiányt is megsínylette az ágazat. Az idei év kilátásairól, a palántanevelésről és az ágazat helyzetéről Kenyeres Sándor, a tisztújítás során a MADOSZ frissen választott elnöke számolt be lapunknak.

Értéktőzsde - Kötés nélküli kereskedés

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a június 4–10. közötti tőzsdenapokon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica júliusi tőzsdei elszámolóára változatlanul 86 500 forint/tonna volt. A termény 2021. november – 2022. júliusi jegyzése 2000–3000 forinttal 67 250–71 000 forint/tonnára emelkedett.

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.

Talaj- és növényanalízis a Kamaránál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara köztestületként többféle szolgáltatással járul hozzá, hogy tagjai minél gyorsabban és költséghatékonyabban tudják teljesíteni jogszabályi kötelezettségeiket, pályázati vállalásaikat. Emellett a tudatos gazdálkodást is segíti azzal, hogy 2019-től talaj-, a tavalyi évtől pedig növényminták elemzését is elvégzi.