Back to top

Miért kevesebb az asztmás a parasztgyerekek között?

Tudományosan is alátámasztották, hogy a gazdálkodó családban, farmon felnövő gyerekek között kevesebb az asztmás, mint kortársaik körében, számolt be róla az agrarheute.com.

Tudni véljük, hogy aki vidéki környezetben, farmon nő fel, az egészségesebb, sőt, azt is tartja a közbeszéd, hogy a mezőgazdasági környezetben élő gyerek kisebb eséllyel betegszenek meg asztmában. Müncheni kutatók (a Helmholtz Centrum, illetve a Ludwig-Maximilian Egyetem szakemberei) kifejtették, hogy miért van így, számol be róla az agrarheute.com portál.

Az ok a bélrendszerben (is) keresendő, világítottak rá a kutatók.

Az ugyanis, hogy milyen szintű védelemre képes az immunrendszerünk, az a belünk mikroflóráján is nagyon nagy mértékben múlik.

Az első életév során alakul ki a bél mikroflórája, később ez stabilizálódik, és elkísér minket az életünk során. Minél fejlettebb a bél-mikroflóra, annál több olyan baktérium van benne, amely rövidláncú zsírsavakat termel, ezeknek pedig nagyon nagy a szerepük az asztma elleni védekezésben.

Vizsgálataik során a német kutatók megállapították, hogy

a bél-mikroflóra kifejlődésében nagyon komoly szerepük van azoknak a hatásoknak, amelyek kifejezetten mezőgazdasági környezetben érhetik csak a kisgyerekeket,

vagyis például, hogy rendszeresen tartózkodnak az istállóban.

„Ebben a sajátos környezetben számos olyan környezeti hatás éri a gyerekeket, amely beépül a bél-mikroflórába, és ily módon pozitívan befolyásolja az asztma elleni védekezőrendszert” – hivatkozta az agrarheute.com cikke dr. Martin Depner a Helmholtz Centrum szakértőjének véleményét.

A kutatásba 700 két és tizenkét hónap közötti kisgyereket vontak be, akinek egy része mezőgazdasági környezetben él.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Macskáink örömmel elfogadják az ételt ellenségeinktől is?

Egy kutatás bebizonyította, hogy a macskák egyáltalán nem preferálják jobban azt a személyt, aki pozitívan viszonyul a gazdájukhoz, mint azt, aki negatívan viselkedik velük szemben.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről – 1. rész

Nem kevesebb, mint három évtizede küzd a magyar mezőgazdaság az osztatlan közös tulajdon problémakörével. De miért is tekintünk problémaként az osztatlan közös tulajdonra? Az nem igényel különösebb magyarázatot, hogy egy többször tíz, akár több száz tulajdonos birtokában lévő ingatlan esetében aligha érvényesülhet a tulajdonosi szemlélet.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

A vadászható vadfajok az erdők fáihoz és más élőlényeihez hasonlóan a természeti tőke részei és az erdei ökoszisztémára gyakorolt hatásukat a gazdálkodási módszerek nagyban befolyásolják. Az oly sok természetjáró számára élményteli perceket szerző őzek, gímszarvasok, vaddisznók és más vadfajok élete szoros összefüggésben van az erdők fejlődésével, jólétével és fennmaradásával.

Úttörő, innovatív kiállítás: már látogatható a 39. AGROmashEXPO, ezúttal virtuálisan

Mától látogatható a 39. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás, amely a szervezők ígérete szerint a korábbi évek rendezvényeihez hasonlóan rengeteg hasznos információt, agrárgépipari aktualitást kínál a látogatóknak. Az esemény regisztrációt követően ingyenesen látogatható, a programjai pedig élőben követhetők, sőt, vissza is nézhetők.

Nyitnak az árudák Németországban

A járványügyi intézkedésként bevezetett többhónapnyi leállás után március 1-jén újra kinyithattak a bajorországi virágüzletek, faiskolák és barkácsáruházak.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.