Back to top

Miért kevesebb az asztmás a parasztgyerekek között?

Tudományosan is alátámasztották, hogy a gazdálkodó családban, farmon felnövő gyerekek között kevesebb az asztmás, mint kortársaik körében, számolt be róla az agrarheute.com.

Tudni véljük, hogy aki vidéki környezetben, farmon nő fel, az egészségesebb, sőt, azt is tartja a közbeszéd, hogy a mezőgazdasági környezetben élő gyerek kisebb eséllyel betegszenek meg asztmában. Müncheni kutatók (a Helmholtz Centrum, illetve a Ludwig-Maximilian Egyetem szakemberei) kifejtették, hogy miért van így, számol be róla az agrarheute.com portál.

Fotó: Pixabay

Az ok a bélrendszerben (is) keresendő, világítottak rá a kutatók.

Az ugyanis, hogy milyen szintű védelemre képes az immunrendszerünk, az a belünk mikroflóráján is nagyon nagy mértékben múlik.

Az első életév során alakul ki a bél mikroflórája, később ez stabilizálódik, és elkísér minket az életünk során. Minél fejlettebb a bél-mikroflóra, annál több olyan baktérium van benne, amely rövidláncú zsírsavakat termel, ezeknek pedig nagyon nagy a szerepük az asztma elleni védekezésben.

Vizsgálataik során a német kutatók megállapították, hogy

a bél-mikroflóra kifejlődésében nagyon komoly szerepük van azoknak a hatásoknak, amelyek kifejezetten mezőgazdasági környezetben érhetik csak a kisgyerekeket,

vagyis például, hogy rendszeresen tartózkodnak az istállóban.

„Ebben a sajátos környezetben számos olyan környezeti hatás éri a gyerekeket, amely beépül a bél-mikroflórába, és ily módon pozitívan befolyásolja az asztma elleni védekezőrendszert” – hivatkozta az agrarheute.com cikke dr. Martin Depner a Helmholtz Centrum szakértőjének véleményét.

A kutatásba 700 két és tizenkét hónap közötti kisgyereket vontak be, akinek egy része mezőgazdasági környezetben él.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Baktériumok bontják a mikotoxinokat

Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően, mikotoxinmentesen termeszthetők az étkezési gombák a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai vezetésével zárult kutatás-fejlesztési program eredményeinek alkalmazásával. A konzorcium vezetője a Bio-Fungi Kft. volt, partnerei pedig a MATE és az ELTE.

A szójások egyesülete tagokat toboroz

Legutóbb egy Mezőkövesden tartott szántóföldi gépbemutatón hallottunk arról, hogy a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szakmaközi szervezetté való alakulását készítik elő, így tagokat toboroznak. Fontos tudni, hogy a fehérjenövények után járó EU-s támogatások alapfeltétele lesz a szakmaközi szervezeti tagság.

A jogviták gyakori okai

Lassan nyolc éve, hogy hatályba lépett az új földtörvény, és ez idő alatt folyamatosan tapasztalható volt az érintettek részéről a kiskapuk keresése, „nyitogatása”. Ezt felismerve a jogalkotónak is lépnie kellett, be kellett zárnia a kiskapukat.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Drágulnak az élelmiszerek

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Németországban is engedélyezték az orvosi kannabisz értékesítését

Néhány európai országban már megengedett a kannabisz gyógyá­szati célú forgalmazása. 2021 júniusától Németország is követi a példát, és elkezdi – egyelőre kizárólag gyógyszertárakban – az orvosi kannabisz értékesítését.

Viszik a pollenek

Amerikai kutatók kapcsolatot találtak a COVID-19 fertőzési rátája és az országos allergiatérkép által tükrözött pollenkoncentráció között. Vizsgálatuk szerint minden egyes virágporszemcse vírusok százainak a szállítására képes, márpedig csak a fák köbméterenként akár 100 gramm pollent ereszthetnek a környezetükbe.

A családi vállalatok optimistábbak és fejlesztésben is erősebbek

A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében.

Július 26-tól lehet pályázni a precíziós fejlesztések támogatására

Július 26-tól benyújthatók a támogatási kérelmek a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása elnevezésű pályázati felhívás keretében. A kormány által több, mint háromszorosára emelt vidékfejlesztési forráskeretnek köszönhetően a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd forint - jelentette be Nagy István agrárminiszter.