A kutatás rámutatott, hogy a több milliárdos piacon fontos innováció volt a fejést végző olyan robotkar kifejlesztése, amely az állattartás körülményei mellett is törésmentes és működőképes.”
A robotkar mozgatását a tőgy és a tőgybimbók helyét precízen felismerő kamerarendszer biztosítja.
A robotizált fejés elterjedésével párhuzamosan az automatikus etetőrendszerek és az automatikus takarmány-rendező berendezések is egyre elterjedtebben megtalálhatók. Beszélgető partnerem elmondása szerint ezek a jövedelmezőséget növelni hivatott technológiák termékkínálatukban sorra megtalálhatók.
youtube://v/Gnz9VZUYJKc
Az automatikus fejés hazánkban is egyre több gazdaságban helyet kap. Riportunk az Aranykocsi Zrt. KOCS automatizált istállójában készült. Itt 450-500 tehén fejését biztosítják 8 robottal a nap 24 órájában. Az istállóban működő a DeLaval DelPro telepirányítási rendszer által vezérelt irányított forgalomnak köszönhetően jut be a tehén a fejőállásba, ahol a tejtermeléséhez igazítva abrakot kap. A rendszertől alapvető elvárás a tej higiénikus kinyerése, amelyet az automatikus fejőegység biztosít.
A tőgynegyedenkénti tejmérés és az ehhez kapcsolódó tőgynegyedenkénti automatikus kehelylevételnek köszönhetően kizárt a – fejőházi körülmények között gyakran előforduló vakfejés. Ez a rendszer a tehenek termelésének növekedéséhez és a stabil tőgyegészséghez nagy mértékeben hozzájárul.
– mondja Mezei Mihály, a DeLaval magyarországi, romániai és szlovákiai értékesítési vezetője.
Egyénileg, egyenként nyúlunk a tőgynegyedekhez, ahogy ezt egyébként természetesen a borjak is teszik.
Külön szólni kell az egyedi kamerarendszeréről. A találati arány, hogy mennyi idő alatt helyezi fel a készüléket, az meghatározó az áteresztőképesség érdekében, és a DeLaval Insight rendszere 99,8 százalékos találati biztonsággal helyezi föl a tőgyre a kelyheket.”
A kocsi istálló 2 éve üzemel, ahol a világon legelterjedtebb modell, a DeLaval VMS fejőberendezés működik. Az elmúlt két évben a termelési mutatóik látványosan javultak, a tehenek egyedi termelése, a tőgyegészségügyi állapot és a szaporodásbiológiai mutatók területén is. Az egy tehénre jutó fejési átlag a korábbi tartási körülmények és fejőházi időszak eredményét jelentősen meghaladva 35 kg felett van.
„Egy ilyen istállóban, ahol a robotokat elhelyezzük, maximális állatkomfort kerül kialakításra. Ebben a pihenőbokszos tartás, a hígtrágya eltávolítással együtt, a szellőzőrendszer, az épület kialakítása, mind ehhez a robotos fejéshez lett integrálva és ezen belül az állat az úgynevezett egyedi azonosítási rendszeren keresztül napjában akár 4, sőt 5 alkalommal is lefejésre kerülhet, amennyiben a tejtermelése ezt igényli, illetve a laktáció végén lévő állományok csak egy vagy akár félszer fejődik naponta. Ezzel el lehet érni, hogy a tőggyulladások maximálisan megelőzhetők.
A munkaerőre vonatkoztatva pedig a telepvezetés jobban tud a részletekkel foglalkozni, és nincs szüksége folyamatosan a fejési rutinnal és a fejőházi fejésben megszokott rutinnal foglalkozni. Legfontosabb még, hogy a takarmányozás, a szaporodásbiológia, a tőgyhigiénia – ezek mind egy szoftveren keresztül kerülnek feldolgozásra” – mondta Mezei Mihály.
A nyugati országokban elterjedt legelőre járással kombinált tartás a magyarországi éghajlati viszonyok mellett erősen limitált, az istállózott tartási körülmények között pedig szükség van arra, hogy az állatjólétet különféle eszközökkel biztosítsuk – ilyen például a lengő-forgó tehénkefe, amely Kocson szinte mindig használatban van. Ha az itt látható, az állat és a gazdálkodó minden igényét kielégítő istállói tartást vesszük, lehetséges-e a kisebb, családi gazdasági méretnél – legeltetéssel kombinálni? Az állatok kötetlen és szabad mozgása a robotos fejés esetén is megvalósítható?
„Országonként eltérő a kialakult tartási kultúra, akár egy új-zélandi, akár egy egyesült királysági tartási körülmények között nagyon szép példákat tudunk mutatni és ha ilyen igény van,
És itt jön elő a számítógépes telepirányításnak az egyik kulcsmotívuma, hogy eldönti, hogy kiengedem-e az istállóból az állatot vagy pedig bent tartom, mert neki úgynevezett fejési engedélye van. De semmilyen akadálya nincs annak, hogy bármilyen istálló integrálva legyen egy legelő vagy akár egy kifutóba történő kijárásra, ha az állatjólét szempontjait nézzük” – hangsúlyozta Mezei Mihály.
A DeLaval szakemberei szerint egy robot 65-70 tehenet tud ellátni, így egy magas termelésű 40 tehenes állományban is már megtérülő beruházás lehet.
A Kocson működő 8 robotos 528 férőhelyes istálló igazolja a fejőrobot nagyüzemi létjogosultságát. A DeLaval szakemberének elmondása szerint a családi gazdaságokkal párhuzamosan több nagy telepi beruházásuk van, ahol 12 vagy éppen 64 robot dolgozik kitűnő mutatókkal a fejőrobotos istállókban. Ez a DeLaval technológia részéről nagyfokú adaptálhatóságot jelent. Mi az üzenete ennek a flexibilátásnak egy gazdálkodó részére?
„A családi gazdaságot veszem, ahol a gazda maga felel a teheneiért, akkor az egy nagy előny, hogy neki nem a fejéssel kell foglalkozni, hanem az etetéssel, a szaporodásbiológiával, és az üzlettel, hogy hogy tud több tejet termelni. Ehhez a fejőrobotos fejés maximálisan megfelel, plusz igazítható esetleg egy család esetében a család saját rutinjához.
De ha egy nagyobb üzemre gondolok, ott a munkaerő kihasználtsága változik meg. A fejősök helyett magasabban képzett agrárszakembereket lehet a gazdaságban alkalmazni vagy bevonni, akik a magasabb termelés érdekében sokkal jobban tudnak figyelni a takarmányozási kérdésekre, szaporodásbiológiai kérdésekre a fejőrobot pedig végzi a dolgát. megfelelő szervizháttér mellett a fejőrobottal úgy efektíve nem kell foglalkozni ő fej” – fejtette ki Mezei Mihály.
Akár családi gazdaságban, akár nagyüzemi körülmények között a robotos fejés létjogosultsága vitathatatlan.
Érdemes tehát EU-s beruházási támogatásokat is igénybe venni, de a fejlesztés azoktól függetlenül is megvalósítható, amihez a DeLaval – banki partnerével közösen – kedvező lízingkonstrukciót tud ajánlani a gazdáknak, amire növekvő az érdeklődés.