Back to top

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Geodéziai torony új köntösben – Csóványosi-kilátó
Következő, nagy volumenű tervezői munkája a Szendehely-Katalinpusztán létrehozott kirándulóközpont központi épületének tervezése és a szabadtéri látogatóközpont kialakítása volt az Ipoly Erdő Zrt. megbízásából. A szakember tervezte a Csóványosi-kilátót, mely a Börzsöny legmagasabb pontja. Ennek a munkának a legnagyobb kihívása az volt, hogy a leromlott állapotú geodéziai mérőtornyot építették át kilátóvá, megtartva az eredeti szerkezetet és funkciót.

Szintén a Börzsönyben, Kútbereken egy régi erdei őrház a keze alatt alakult át erdei hegyi menedékházzá, majd ebben a szellemben öntötte új formába, és új funkcióval látta el az egykori Pénzásási erdei munkásszállást, mely ma már turista menedékházként üzemel.

Kiemelt feladata volt a Som-hegyi turistaház felújítása. A szálláshely először 1983-ban nyitotta meg kapuit a turisták előtt, majd harminc évre rá teljes felújításon, átépítésen és korszerűsítésen esett át, az eredmény pedig magáért beszél.

A Márianosztra-Nagyirtás közötti kisvasút teljes turisztikai célú helyreállítása, az állomás épületének újraépítése is a szakember nevéhez fűződik, ugyanúgy, mint a Márianosztrai matracszállás építészeti, belsőépítészeti tervezése, valamint a felújított Kisirtáspusztai hegyi menedékház belsőépítészeti újraálmodása.

Látványos, a mai szemmel is gyönyörű,  szintén nagy volumenű munkája a több ütemben felépült Somoskői Kirándulóközpont és Erdei Iskola építészeti és belsőépítészeti kialakítása.

Karakteresen tájjelegű építmény a bazaltorgonákat idéző Somoskői Kirándulóközpont
További belsőépítészeti munkái például a Balassagyarmati Huszárház, polgári ház rekonstrukciója, a Bánki vendégház, a Tóviki vendégház, a Salgóbánya Erdészház belsőépítészete, az erdei bolt és kiállítóterem/bemutatóterem tervezése. Az Ipoly Erdő Zrt. központi irodájának, a Nagymarosi, a Szentendrei, a Pilismaróti Erdészet irodáinak, valamint  a Királyréti Kirándulóközpontnak belsőépítészete is az elképzeléseit tükrözi.

Az Országos Erdészeti Egyesület rendezvényeinek arculati megtervezésére is többször kapott felkérést. Az egyesület alapításának 150. évfordulója alkalmából Erdélyben szervezett 147. vándorgyűlés alkalmából Vörösné Baracsi Erzsébet tervezte az erdész szakma egyik hazai legnagyobb képviselője, kálnoki Bedő Albert nyughelyén elhelyezett obeliszket, valamint az életútjáról szóló állandó kiállítást a Sepsiszentgyörgyi Vadászati Múzeumban.

Munkái során mindig igyekezett előremutató megoldásokkal szolgálni, az anyaghasználatban pedig központi szerepet kapott a fa.

A kő és fa építészeti megoldások a Naszály északi oldalában – Katalinpusztai Kirándulóközpont
Vörösné Baracsi Erzsébet gazdag képzelőerejével, a szakmája iránti alázatával követendő példát mutat, szaktudásával pedig méltón szolgálja a magyar erdészet, erdőgazdálkodás ügyét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.