Back to top

Hamisított paradicsomsűrítmények kiszűrésén dolgoznak a Szent István Egyetem kutatói

Számos olyan esetről számolt már be a sajtó és a szakirodalom, amely szerint a boltokban kapható paradicsomos termékeket egyes előállítók élelmiszerhamisítás révén miként „varázsolták” a fogyasztók számára tetszetősebb színűvé, ízűvé, állagúvá, elsősorban gazdasági haszonszerzés céljából.

A Szent István Egyetem kutatóinak hiánypótló vizsgálata révén azonban most közelebb kerültünk ahhoz a pillanathoz, amikor egy szigorú minőségellenőrzési rendszeren már nem felelne meg egy ilyen termék.

A paradicsom a hazai és nemzetközi gasztronómia számára kiemelt fontosságú alapanyag, melyből globális szinten mintegy 160 millió tonnát termesztenek évente.

Ennek egy részéből sűrítmények, konzervek, szószok és ketchupok készülnek, melyek gyártási folyamatait az élelmiszerlánc szereplőinek védelme érdekében különböző jogszabályok és gyártói specifikációk rögzítik.

Különböző anyagokkal 5 százalékban hamisított paradicsomsűrítmények képei – a különbség szabad szemmel szinte észrevehetetlen
Fotó: Vitális Flóra

A paradicsomsűrítmények előállítása során konyhasó, citromsav, fűszerek és azok kivonatai keverhetők a termékhez, ezek mennyiségét ugyanakkor pontosan fel kell tüntetni a címkéken. Előfordul azonban, hogy ezekbe a sűrítményekbe

a receptúrákban rögzített összetevőkön túl további konyhasót, cukrot, állománymódosító anyagot (például kukoricakeményítőt) és egyéb feldolgozási melléktermékeket (például fűszerpaprikamag-őrleményt) is keverhetnek, ami azonban már élelmiszerhamisításnak számít, ezért gazdasági és egészségügyi szempontból egyaránt aggályos.

A SZIE Élelmiszertudományi Kar Méréstechnika és Automatizálási Tanszékének kutatócsoportja már több éve foglalkozik olyan innovatív módszerek fejlesztésével, amelyek révén fény derülhet az ilyen élelmiszercsalásokra, legutóbbi munkájuk során pedig épp a paradicsomsűrítmények hamisításának detektálási lehetőségeire koncentráltak.

Különböző anyagokkal hamisított paradicsomsűrítmények közeli infravörös spektrumai
Fotó: Vitális Flóra

A Sensors szaklapban megjelent tanulmány szerint az egyik fő cél annak meghatározása volt, hogy gyakori hamisítóanyagok és azok kombinációi milyen sikerességgel mutathatók ki az ipari paradicsomfeldolgozásban széles körben alkalmazott vízoldható szárazanyagtartalom-meghatározással, Bostwick-féle konzisztenciavizsgálattal, valamint az olyan gyors és roncsolásmentes modern analitikai módszerekkel, mint az elektronikus nyelv és a közeli infravörös spektroszkópia.

Felhígított paradicsomsűrítményes minták vizsgálata elektronikus nyelvvel
Fotó: Vitális Flóra

Mint arra Vitális Flóra, a SZIE Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója és a tanulmány első szerzője rámutatott, a napjainkban használt hagyományos módszerekkel még a nagyarányú (5-10 százalékos) hamisítást is csak részben tudták kimutatni, a fejlett analitikai módszerek révén azonban már 0,5 százalékos hamisításra is fény derült.

„A közeli infravörös spektroszkópia és az elektronikus nyelv használatával hatékonyabban tudtunk különbséget tenni az egyes mintacsoportok és hamisítóanyag koncentrációs szintjei között. Kutatásunk révén tehát olyan módszerek megalapozása valósult meg, amelyek gyorsan és hatékonyan nyújthatnak majd objektív eredményt a hamisított paradicsomsűrítmények detektálásában” – mutatott rá a fiatal PhD-hallgató kutató kolléga, akinek munkáját Dr. Kovács Zoltán nemzetközi dékánhelyettes, a Méréstechnika és Automatizálási Tanszék egyetemi docense segíti.

Forrás: 
Szent István Egyetem

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csupán három százaléka érintetlen a Földnek

Az eddig műholdas felvételek alapján, bolygónk felszínének megközelítőleg 20-40 százalékát még nem érintette jelentősen emberi tevékenység. Egy új kutatás szerint azonban nagyobb a baj, mint gondolnánk. Mint kiderült, az ökoszisztéma pontos állapotát műholddal nem lehet megfelelően megmérni, hiszen attól, hogy az erdő érintetlennek látszik, kulcsfontosságú fajok még hiányozhatnak belőle.

Almatermésűek növényvédelme

A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég. Cikkünkben a gyümölcsök növényvédelméről összegyűjtött információkat osztjuk meg, azon belül is leginkább az almatermésűekre (alma, körte) vonatkozókat. A piac egészét lefedő adataink a kajszibarack, az őszibarack és a többi csonthéjasok (meggy, cseresznye, szilva) számait is tartalmazzák.

Fóliasátortól a magaságyásig

„Változnak az idők: míg néhány évtizede sokan még fóliában termeltek zöldséget, amihez nyilván nagyobb földterületre volt szükség, addig manapság a magaságyás dívik, és akinek van legalább 2 négyzetméternyi földje, az már bizony termel.”

Antibakteriális kötszer gyümölcs­héjból

A durian héjából kivont magas minőségű cellulóz és glicerin kombinálásával fejlesztettek ki kutatók szilikonhoz hasonló lágy gélt a szingapúri Nanyang Egyetemen. A gél különféle alakú és méretű kötszerekké vágható fel, és mivel élesztőből előállított, természetes fenolokként ismert szerves molekulákat adnak hozzá, antibakteriális hatású.

Hogyan segíti a kerti munkákat a Hold

A Hold hatással van életünkre, ez vitathatatlan, elég csak a tömegvonzására gondolni, ami az ár-apály jelenséget okozza. Ha óceánok víztömegét képes a Hold megmozhatni, esélyes, hogy másra is hatással van, például a növények életére. Sokan vannak, akik a Hold fáziasit figyelembe véve tervezik és időzítik a kerti munkákat

Miért hozzuk be, ha van helyi?

Az édesburgonya 2018-ban a nyolcadik helyen állt a világ legnagyobb mennyiségben termesztett zöldségnövényeinek rangsorában. Hollandiában meglehetősen újnak számít a kultúrnövények között, az elmúlt néhány évben azonban bebizonyosodott, hogy trópusi származása ellenére sikeresen termeszthető.

Áznak-fáznak a spárgaszedők, félig üres kamionokat indítanak az exportőrök

Lehangoló helyzetről számolt be a spárgapiac egyik meghatározó, a termesztésre és az exportra egyaránt jó rálátással bíró hazai szereplője. Az árak elvileg jók, és a szedők is megérkezhettek, de érdemi mennyiségű szedhető spárga híján eddig leginkább csak fáztak és megáztak a földön. Ha pedig jobbra fordul az idő, egyszerre „robban majd be” a spárga Európa összes termesztőkörzetében.

Közösségre épített kertészet

A ráckevei Ízes Udvar kertészet külföldi példák alapján alakította ki értékesítési rendszerét. A viszonylag kis terület ellenére hatékony a termelés, ami a szigorúan megtervezett vetésforgónak is köszönhető.

Egyszerű és finom mézes keverékek

Az egyszerű receptek akkor jönnek jól, ha vendégünk érkezik és gyorsan elkészíthető finomsággal szeretnénk a kedvébe járni. A méz jótékony hatásával számos cikkben foglalkoztunk már, most folytatjuk az egyszerű recepteket, melyekben a méz jótékony hatása egyesül a további hozzávalókéval.

Vasútra fel!

Vasúton indította el első kísérleti citrusszállítmányát a SanLucar a spanyolországi Valenciából Kölnbe. A kereskedőház a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében fokozatosan növelni tervezi a vasúti szállítást a közútival szemben. Az 1993-ban alapított SanLucar naponta 610 tonna zöldséget és gyümölcsöt indít útjára 35 országból.