Back to top

Hány embert etet ma egy német gazda?

Egy statisztikán és a technika fejlődésén keresztül pontosan nyomon követhető a mezőgazdaság forradalma, és kiderül, hogy ma hány embert képes ellátni élelemmel egyetlen német gazda. A német Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezési Ügynökség tanulmánya szerint 1950-ben egy német gazda 10 embert tudott ellátni élelemmel, ma pedig 140-et.

100 évvel ezelőtt Németországot mezőgazdasági országnak tekintették. A dolgozók 38 százaléka a mezőgazdaságban talált munkát, és így ez a szektor csaknem 30 százalékkal járult hozzá a nemzeti össztermékhez. 1900 körül egy gazda csak azon dolgozott, hogy körülbelül négy embert etessen, azaz lásson el élelmiszerrel.   

1950-ben egy gazda már 10 ember, további 10 évvel később pedig 17 ember számára tudott elegendő mennyiségű élelmiszert termelni.

A következő években a mezőgazdasági termelékenység gyorsan növekedett. 2000-re ez a szám 127-re nőtt.

Ma egy gazda elméletileg 140 embert tud ellátni. Ez kétszer annyi, mint 1990-ben. Ez a mennyiség csak a Németországban előállított élelmiszereket és takarmányokat tartalmazza. Ha figyelembe vesszük azt a takarmány mennyiséget is, amelyet a német gazdák külföldről importálnak állataik etetésére, akkor 149-re nő az élelmiszerrel ellátott emberek száma.

Míg 100 évvel ezelőtt egy gazda átlagosan körülbelül 1,85 tonna búzát aratott le egy hektárról, addig jelenleg a búza hektáronkénti hozama átlagosan 7,6 tonna, ami több mint négyszerese a száz évvel ezelőttinek.

Továbbá száz évvel ezelőtt hektáronként csaknem 13 tonna burgonyát lehetett betakarítani, manapság ez hektáronként körülbelül 43 tonna.

A termelés hatalmas növekedését olyan fejlett termelési módszerek tették lehetővé, mint az erősebb mezőgazdasági gépek, a hatékonyabb növényvédelem és az új típusú gabonák.

A 20. században az igavonó állatokat motoros gépek váltották fel. Ez a fejlesztés az úgynevezett mezőgazdasági forradalom (Agricultural Revolution) 1.0 néven ismert. A traktor, mint univerzális, kardántengelyes és hidraulikus gép bevezetése jelenti a második lépcsőfokot mezőgazdasági forradalomban (2.0). 1980 óta az elektronika bekerült a mezőgazdasági gépekbe és a mezőgazdaságban használt személyi számítógépekbe, ez lett a 3.0-ás szint.

Néhány éve zajlik a digitalizálás a gazdaságokban, ami többek között segíti a termelési folyamatok hatékonyabbá tételét, az állatok jólétét és a környezet hatékony védelmét. Ez a fejlesztés képviseli a 4.0-ás szintet.

Németországban tízből több mint nyolc mezőgazdasági vállalkozás már használ digitális technológiákat és alkalmazásokat, például csúcstechnológiás mezőgazdasági gépeket, érzékelőket, robotokat vagy drónokat. A kutatások szerint további tíz százalék tervezi a bevezetést.

A Mezőgazdaság 4.0 középpontjában a termelési folyamatok intelligens összekapcsolása áll, nemcsak a gazdaságban, hanem az egész értékesítési láncban. Ez magában foglalja a modern információs és kommunikációs technológiák alkalmazását az adatok kiértékeléséhez és a döntések támogatásához.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyenek lesznek a jövő traktorai?

A mezőgazdasági traktorok fejlesztési irányának prizmáján áttekintve azt kell mondani, hogy a jövő traktorai teljesen mások lesznek mint a maiak, de vajon milyenek?

Negyvennyolc féle őszi búza

Idén is az egyik leglátványosabb része volt a NAK Szántóföldi Napoknak a szántóföldi növények kiállítása. Közel 10 hektáron láthatott a közönség fajtasor-, valamint mikroparcellás termesztéstechnológiai bemutatókat június 9-10-én Mezőfalván.

Ipari drónokkal foglalkozó cégbe száll be az MIB Invest Group

Új tulajdonossal bővült az ABZ Drone (Agrobot Kft). A Szekeres István által tulajdonolt MIB Invest Group jelentős részesedést vásárolt az ipari drónok, drónszoftverek kereskedelmével, szakszervizzel és drónpilótaképző tanfolyamokkal foglalkozó cégben.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Az éghajlatváltozás elősegíti a kártevők terjedését

A növénybetegségek és az invazív rovarok már most is óriási - akár 40%-os – kárt okoznak a globális növénytermesztésben, az éves veszteségek értéke megközelíti a 300 milliárd dollárt.

Elfogadhatatlan árat kínálnak a meggyért a konzervgyárak

A Penta Familia Szövetkezetben meggypiaci megbeszélést tartottak termesztők és a konzervgyárak képviselői részvételével. Keczkó Pétert, a szövetkezet elnökét kérdeztük, mire jutottak a rendezvényen.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Klímaváltozás: alkalmazkodnak a növények a fölmelegedéshez

Egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a növények meleghez való alkalmazkodási folyamatait vizsgálta. Arra próbáltak magyarázatot keresni, hogyan maradnak a növények élettani folyamatai optimálisak a növény számára már nem ideális, túlságosan magas hőmérsékleten

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.