Back to top

Kizárólag laborhúst szolgálnak fel egy izraeli étteremben

Tel-Avivban megnyílt az első olyan étterem a világon, ahol laboratóriumban előállított csirkehúst szolgálnak fel. A vendégek étkezhetnek, és megnézhetik, hogyan készül a fő összetevő.

Izrael fővárosában The Chicken néven nyitottak éttermet, ahol a  felszolgált csirkehúshoz hasonló készítményt laboratóriumban állítják elő, köszönhetően az izraeli SuperMeat induló vállalkozásnak. Az étterem nem csak ropogós "csirke filét” kínál, hanem lehetőséget arra is, hogy a vendégek megtekintsék a gyártás folyamatát, és megnézhessék, hogyan készül a laborhús. A tulajdonosok célja az in vitro hús népszerűsítése.

Fotó: pixabay

Az ott felszolgált csirkehamburger fő eleme a tenyésztett csirkehús, amit friss zöldségekkel és házi készítésű mártásokkal friss briós zsemlébe helyeznek.

Az induló vállalkozás számára mérföldkő az étterem megnyitása, mert lehetőséget ad arra, hogy visszajelzést kapjon az általa kínált termékről.  

A hamburgerért ugyanis nem kell fizetni, cserébe a vendégeknek egy kérdőívet kell kitölteni a tapasztalataikról.
-Több visszajelzés igazolja, hogy nem különböztethető meg a hagyományos gyártású csirkétől, és nagyszerű ízű a hamburger,  mondta Ido Savir vezérigazgató.
Az étterem megnyitása lépés a mesterséges hús népszerűsítése felé, és általa megismerik azokat a kihívásokat, amelyekkel a vállalatok szembesülni fognak a termékkel a piacon. Rámutat, hogy mennyire fontos bemutatni az előállítás folyamatát. Az ellenőrizhető előállítási folyamat lehetővé teszi olyan kiváló minőségű, tápláló és ízletes csirkehús létrehozását, amely képes felérni a hagyományos hússal.

A cég három évet töltött el a gyártás fejlesztésével, annak az optimális folyamatnak a megteremtésén, ahol az állatokból vett sejtek maguk az állatok nélkül növekednek. A folyamat legnagyobb kihívása az volt, hogy alkalmassá tegyék a nagy mennyiségek előállítására.

A vezérigazgató szerint, ha ez elterjed, akkor számos előnye lehet a hagyományos állattartással szemben.

Ezután nem szükséges túlzsúfolt helyeken antibiotikummal nevelni állatokat. Ráadásul ez a folyamat sokkal gyorsabb és hatékonyabb, mint a hagyományos állattenyésztés.  Emellett szükségtelen az állatok leölése is. További előnyként említi, hogy megújuló energiával csökkenthető a hús környezeti lábnyoma,

mivel előállításához kevesebb erőforrás szükséges.

Az élelmiszer egyelőre nem rendelkezik hatósági jóváhagyással, a kormányok még most dolgozzák ki a tenyésztett hús kategóriáját és annak kezelésre vonatkozó szabályokat.

A cég egyelőre a visszajelzésekért cserébe tudja felszolgálni a terméket, és reménykedik abban, hogy egy-két éven belül forgalmazható lesz az éttermekben és öt év múlva beindíthatja a kereskedelmi méretű üzemeit.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/fastcompany.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nehezen kibírható nyomás a vendéglátósokon – megfizethetetlen munkaerő és alapanyag

A turisták és a személyzet hiánya, a hatalmas bérigények, a magas alapanyagárak, valamint az elviteles ételek áfájának várható növekedése miatt az éttermek nagyon nehéz helyzetben kezdik meg a nyári szezont – mondta az InfoRádióban Kovács László. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a budapesti vendéglátók még nagyobb bajban vannak a külföldi vendégek hiánya miatt.

Műanyag szívószál helyett

Az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát 2021-ben betiltják Európában, úgyhogy helyettesítő anyagokat keresnek a kiváltásukra.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Mindig zsenge a karalábé

Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

Almáskert dobozba zárva

Az almáskertből egyenesen a közeli feldolgozóba érkeznek a gyümölcsök, ahol azonnal elkezdődik a préselés. Az almát nem hűtik, nem tárolják, a legideálisabb állapotában dolgozzák fel, ez az egyik titka a VitaBox natúr gyümölcslevek minőségének és sikerének.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.