Back to top

Fontos kutatások zajlanak a Batyki-lápréten

Cikkünkben arról a kutatásról számolunk be, melyet idén indítottak el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) természetvédelmi szakemberei a Batyki-lépréten. Céljuk, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, mely a leginkább segítheti az értékes láprét és a rajta előforduló ritka fajok fennmaradását.

Fotó: Fülöp Bence

Mindenekelőtt érdemes tudni, hogy a láprétek és mocsárrétek jellemzően erdők helyén vagy ott alakulnak ki, ahol a klimatikus tényezők hosszú távon lehetővé tennék a zárt erdőborítás kialakulását, ezt azonban valamilyen külső hatás megakadályozza. Ezt a behatást a prehisztorikus időkben a nagy testű növényevő állatok legelése és az időszakosan kialakuló természetes tüzek jelenléte biztosította. Később a nomád életmódot folytató népcsoportok állatállománya vette át ezt az élőhelykialakító és fenntartó szerepet, majd az extenzív állattartás legelő iránti igénye biztosította az üde gyepek számára a fennmaradást.

Napjaink intenzív mezőgazdasága számára egyre csekélyebb értéket jelentenek ezek a területek, így egyre több gyep kerül felhagyásra.

Ez egy kedvezőtlen változás, mivel az ilyen gyepek helyén kialakuló erdőtársulások biológiai változatossága általában jelentősen elmarad a korábbi gyepekétől, ez pedig az élőhelyek feldarabolásához, egymástól való elszigetelődéséhez és degradációjához vezet. E folyamatban komoly veszélyt jelentenek az agresszív módon terjedő idegenhonos inváziós fajok is, melyek hozzájárulnak az európai és így a hazai biológiai sokféleség általános csökkenéséhez.

Mivel a láprétek fennmaradását számos tényező veszélyezteti, megőrzésük egy meglehetősen összetett természetvédelmi feladat, ami országszerte komoly kihívások elé állítja a szakembereket. Kiemelten fontos ugyanis a megfelelő élőhelyfenntartó kezelések megtervezése és azok megfelelő végrehajtása, hiszen a veszélyeztető tényezők hatásait aktív beavatkozásokkal lehet kompenzálni.

A Batyki-láprét méretét és fajkészletét tekintve kiemelkedik a Zala-menti üde gyepek közül, egyebek között olyan ritka és természetvédelmi oltalom alatt álló fajok találhatók itt, mint a kormos csáté, a fehérmájvirág, a kornistárnics vagy éppen a sárga sásliliom.

Fotó: Fülöp Bence
A területen rendszeresek az élőhelyfenntartó kezelések – ez elsősorban szárzúzást jelent –, ennek ellenére az intenzív cserjésedés és az agresszívan terjedő, nagyrészt idegenhonos inváziós fajok térhódítása is fenyegeti. Idén a BfNPI szakemberei egy olyan kísérletet indítottak, mellyel a kezelések hatását tudják nyomon követni. Munkájukat az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, valamint a Szent István Egyetem Georgikon Karának munkatársai is segítették, hozzájárultak a kísérlet elméleti hátterének kidolgozásához, valamint a kezelési és monitoring feladatok gyakorlati megvalósításához.

A kígyónyelv is felbukkant a lápréten
Fotó: Pacsai Bálint
A hosszú távú cél, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, ami a leginkább segítheti láprét és a rajta előforduló ritka fajainak fennmaradását vagy esetleges terjedését. A kísérlet résztvevői a láprét négy különböző szegletében jelöltek ki mintaterületeket, melyekben 10x10 méteres kezelési egységeket hoztak létre. Ezeken különböző kezelési módokat alkalmaznak: kaszálnak (a lekaszált zöldtömeget összegyűjtik és eltávolítják), szárzúzást hajtanak vége (a lekaszált zöldtömeget a területen hagyják), égetnek, illetve bizonyos egységeket beavatkozás nélkül hagynak.

A mintavételi egységeken belül 2x2 méteres állandó kvadrátokat is használnak. Így az évenként felmért társulástani felvételekkel nyomon tudják követni az idén elvégzett alapállapot-felméréshez és a beavatkozás mentes kontroll területekhez viszonyított változásokat a vegetáció szerkezetében.

A felmérés első évének egyik meglepetése a kígyónyelv felbukkanása volt; ezt az apró termetű harasztot korábban már ismerték a láprétről, de az elmúlt években nem került elő.

Fotó: Schneidler Viktor

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biomarha. Majdnem…

Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni.

Lángokban áll Oroszország leghidegebb régiója

Hatalmas területen égett a tőzeg a sarkvidéki Jakut földön tavaly tavasszal és nyáron, a lángok újra feléledtek, és több tízezer hektáron pusztít a tűz, ami településeket fenyeget.

Csatornába esett kiskacsákat mentettek ki a közutasok

Víznyelő rácsába ragadt egy csoportnyi kiskacsa még múlt vasárnap Egerben. Riasztották is a Magyar Közút dolgozóit, akik végül kimentették őket a fogságból.

Izlandig repítette a szaharai homokot az "éghajlatváltozás"

Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttműködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével.

Egyedülálló élővilág, különleges programok és újabb fejlesztések a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Változatos növény- és állatvilágával, színes programkínálatával a Kiskunsági Nemzeti Park a kirándulók egyik kedvelt célpontja. Évente 100 ezer regisztrált látogatót fogadnak létesítményeikben és programjaikon, például a különböző szervezett túrákon, rendezvényeken, tanösvényeken vagy a kecskeméti Természet Házában. A nemzeti park látogatóközpontja, 25 tanösvénye, 6 bemutatóhelye, 2 erdei iskolája kínál kikapcsolódást az ide érkezőknek.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Tízből kilencen támogatják a műanyagok visszaszorítását

Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie - hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.

Megnyílt a regisztráció a Településfásítási Program második ütemére

Folytatódik az Agrárminisztérium által indított, rendkívül sikeres Településfásítási Program. A minisztérium az egyértelműen pozitív tapasztalatok alapján további egy milliárd forintot biztosít a 10 ezer fő alatti települések számára, így 2021 őszén, valamint 2022 tavaszán újabb 24 ezer fát ültethetnek el Magyarország legnagyobb belterületi fásítási programjában.

Egyre többen szeretnének Ifjú Kócsagőrök lenni

Rekordszámú jelentkezés érkezett az Agrárminisztérium Ifjú Kócsagőr Programjára, amely a természetvédelmi őrök munkájába nyújt betekintést. A kezdeményezés évről-évre egyre népszerűbb a természet védelme iránt elkötelezett diákok körében. A korábbi résztvevők közül már többen választották hivatásul ezt a területet, és azóta természetvédelmi őrként dolgoznak.

Bőkezű juhtenyésztés

Az ágazatról viszonylag kevés jó szót lehet hallani manapság. Általában véve csökken a faj egyedszáma, aminek az okaként mindig azt fogalmazzák meg, hogy nálunk nem éri meg juhval foglalkozni. Pedig sokkal többet exportálhatnánk, mint amennyit ma kiviszünk az országból, és mostanában az ára is elfogadhatónak tűnik.