Back to top

Fontos kutatások zajlanak a Batyki-lápréten

Cikkünkben arról a kutatásról számolunk be, melyet idén indítottak el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) természetvédelmi szakemberei a Batyki-lépréten. Céljuk, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, mely a leginkább segítheti az értékes láprét és a rajta előforduló ritka fajok fennmaradását.

Fotó: Fülöp Bence

Mindenekelőtt érdemes tudni, hogy a láprétek és mocsárrétek jellemzően erdők helyén vagy ott alakulnak ki, ahol a klimatikus tényezők hosszú távon lehetővé tennék a zárt erdőborítás kialakulását, ezt azonban valamilyen külső hatás megakadályozza. Ezt a behatást a prehisztorikus időkben a nagy testű növényevő állatok legelése és az időszakosan kialakuló természetes tüzek jelenléte biztosította. Később a nomád életmódot folytató népcsoportok állatállománya vette át ezt az élőhelykialakító és fenntartó szerepet, majd az extenzív állattartás legelő iránti igénye biztosította az üde gyepek számára a fennmaradást.

Napjaink intenzív mezőgazdasága számára egyre csekélyebb értéket jelentenek ezek a területek, így egyre több gyep kerül felhagyásra.

Ez egy kedvezőtlen változás, mivel az ilyen gyepek helyén kialakuló erdőtársulások biológiai változatossága általában jelentősen elmarad a korábbi gyepekétől, ez pedig az élőhelyek feldarabolásához, egymástól való elszigetelődéséhez és degradációjához vezet. E folyamatban komoly veszélyt jelentenek az agresszív módon terjedő idegenhonos inváziós fajok is, melyek hozzájárulnak az európai és így a hazai biológiai sokféleség általános csökkenéséhez.

Mivel a láprétek fennmaradását számos tényező veszélyezteti, megőrzésük egy meglehetősen összetett természetvédelmi feladat, ami országszerte komoly kihívások elé állítja a szakembereket. Kiemelten fontos ugyanis a megfelelő élőhelyfenntartó kezelések megtervezése és azok megfelelő végrehajtása, hiszen a veszélyeztető tényezők hatásait aktív beavatkozásokkal lehet kompenzálni.

A Batyki-láprét méretét és fajkészletét tekintve kiemelkedik a Zala-menti üde gyepek közül, egyebek között olyan ritka és természetvédelmi oltalom alatt álló fajok találhatók itt, mint a kormos csáté, a fehérmájvirág, a kornistárnics vagy éppen a sárga sásliliom.

Fotó: Fülöp Bence
A területen rendszeresek az élőhelyfenntartó kezelések – ez elsősorban szárzúzást jelent –, ennek ellenére az intenzív cserjésedés és az agresszívan terjedő, nagyrészt idegenhonos inváziós fajok térhódítása is fenyegeti. Idén a BfNPI szakemberei egy olyan kísérletet indítottak, mellyel a kezelések hatását tudják nyomon követni. Munkájukat az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, valamint a Szent István Egyetem Georgikon Karának munkatársai is segítették, hozzájárultak a kísérlet elméleti hátterének kidolgozásához, valamint a kezelési és monitoring feladatok gyakorlati megvalósításához.

A kígyónyelv is felbukkant a lápréten
Fotó: Pacsai Bálint
A hosszú távú cél, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, ami a leginkább segítheti láprét és a rajta előforduló ritka fajainak fennmaradását vagy esetleges terjedését. A kísérlet résztvevői a láprét négy különböző szegletében jelöltek ki mintaterületeket, melyekben 10x10 méteres kezelési egységeket hoztak létre. Ezeken különböző kezelési módokat alkalmaznak: kaszálnak (a lekaszált zöldtömeget összegyűjtik és eltávolítják), szárzúzást hajtanak vége (a lekaszált zöldtömeget a területen hagyják), égetnek, illetve bizonyos egységeket beavatkozás nélkül hagynak.

A mintavételi egységeken belül 2x2 méteres állandó kvadrátokat is használnak. Így az évenként felmért társulástani felvételekkel nyomon tudják követni az idén elvégzett alapállapot-felméréshez és a beavatkozás mentes kontroll területekhez viszonyított változásokat a vegetáció szerkezetében.

A felmérés első évének egyik meglepetése a kígyónyelv felbukkanása volt; ezt az apró termetű harasztot korábban már ismerték a láprétről, de az elmúlt években nem került elő.

Fotó: Schneidler Viktor

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Az igazi vadmacska

A világszerte elterjedt vadmacskának számos alfaja él Afrikában, Ázsiában, és az öreg kontinensen is megkülönböztetünk skót, illetve európai változatot. Korántsem annyira barátságos állat, mint amilyennek elsőre tűnik, és napjainkban vajmi keveset tudunk róla. Állományának feltérképezésére, az állatok viselkedésének mélyrehatóbb megismerésére 2019-ben indult program hazánkban.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Fiókarekord parlagi sasoknál

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a napokban végzik a parlagisas-fészkek közös éves ellenőrzését az Igazgatóság teljes működési területén.

Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően

Rendkívüli volumenben valósulnak meg fejlesztések a nemzeti parkokban, melyeknek köszönhetően idén tovább bővül az igazgatóságok kínálata és javul a természeti környezet állapota is. Számos bemutatóhely környezete szépül meg, emellett új kiállítások, tanösvények várják az érdeklődőket, valamint 3 új látogatóközpont is megnyitja kapuit idén.

Műanyag szívószál helyett

Az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát 2021-ben betiltják Európában, úgyhogy helyettesítő anyagokat keresnek a kiváltásukra.