Back to top

Fontos kutatások zajlanak a Batyki-lápréten

Cikkünkben arról a kutatásról számolunk be, melyet idén indítottak el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) természetvédelmi szakemberei a Batyki-lépréten. Céljuk, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, mely a leginkább segítheti az értékes láprét és a rajta előforduló ritka fajok fennmaradását.

Fotó: Fülöp Bence

Mindenekelőtt érdemes tudni, hogy a láprétek és mocsárrétek jellemzően erdők helyén vagy ott alakulnak ki, ahol a klimatikus tényezők hosszú távon lehetővé tennék a zárt erdőborítás kialakulását, ezt azonban valamilyen külső hatás megakadályozza. Ezt a behatást a prehisztorikus időkben a nagy testű növényevő állatok legelése és az időszakosan kialakuló természetes tüzek jelenléte biztosította. Később a nomád életmódot folytató népcsoportok állatállománya vette át ezt az élőhelykialakító és fenntartó szerepet, majd az extenzív állattartás legelő iránti igénye biztosította az üde gyepek számára a fennmaradást.

Napjaink intenzív mezőgazdasága számára egyre csekélyebb értéket jelentenek ezek a területek, így egyre több gyep kerül felhagyásra.

Ez egy kedvezőtlen változás, mivel az ilyen gyepek helyén kialakuló erdőtársulások biológiai változatossága általában jelentősen elmarad a korábbi gyepekétől, ez pedig az élőhelyek feldarabolásához, egymástól való elszigetelődéséhez és degradációjához vezet. E folyamatban komoly veszélyt jelentenek az agresszív módon terjedő idegenhonos inváziós fajok is, melyek hozzájárulnak az európai és így a hazai biológiai sokféleség általános csökkenéséhez.

Mivel a láprétek fennmaradását számos tényező veszélyezteti, megőrzésük egy meglehetősen összetett természetvédelmi feladat, ami országszerte komoly kihívások elé állítja a szakembereket. Kiemelten fontos ugyanis a megfelelő élőhelyfenntartó kezelések megtervezése és azok megfelelő végrehajtása, hiszen a veszélyeztető tényezők hatásait aktív beavatkozásokkal lehet kompenzálni.

A Batyki-láprét méretét és fajkészletét tekintve kiemelkedik a Zala-menti üde gyepek közül, egyebek között olyan ritka és természetvédelmi oltalom alatt álló fajok találhatók itt, mint a kormos csáté, a fehérmájvirág, a kornistárnics vagy éppen a sárga sásliliom.

Fotó: Fülöp Bence
A területen rendszeresek az élőhelyfenntartó kezelések – ez elsősorban szárzúzást jelent –, ennek ellenére az intenzív cserjésedés és az agresszívan terjedő, nagyrészt idegenhonos inváziós fajok térhódítása is fenyegeti. Idén a BfNPI szakemberei egy olyan kísérletet indítottak, mellyel a kezelések hatását tudják nyomon követni. Munkájukat az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, valamint a Szent István Egyetem Georgikon Karának munkatársai is segítették, hozzájárultak a kísérlet elméleti hátterének kidolgozásához, valamint a kezelési és monitoring feladatok gyakorlati megvalósításához.

A kígyónyelv is felbukkant a lápréten
Fotó: Pacsai Bálint
A hosszú távú cél, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, ami a leginkább segítheti láprét és a rajta előforduló ritka fajainak fennmaradását vagy esetleges terjedését. A kísérlet résztvevői a láprét négy különböző szegletében jelöltek ki mintaterületeket, melyekben 10x10 méteres kezelési egységeket hoztak létre. Ezeken különböző kezelési módokat alkalmaznak: kaszálnak (a lekaszált zöldtömeget összegyűjtik és eltávolítják), szárzúzást hajtanak vége (a lekaszált zöldtömeget a területen hagyják), égetnek, illetve bizonyos egységeket beavatkozás nélkül hagynak.

A mintavételi egységeken belül 2x2 méteres állandó kvadrátokat is használnak. Így az évenként felmért társulástani felvételekkel nyomon tudják követni az idén elvégzett alapállapot-felméréshez és a beavatkozás mentes kontroll területekhez viszonyított változásokat a vegetáció szerkezetében.

A felmérés első évének egyik meglepetése a kígyónyelv felbukkanása volt; ezt az apró termetű harasztot korábban már ismerték a láprétről, de az elmúlt években nem került elő.

Fotó: Schneidler Viktor

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vegán pókselyemmel az egyszer használatos műanyagok ellen

A kutatók előállítottak egy növényi alapú anyagot, amely a pókselyemhez hasonlít erősségében és sűrűségében, így akár számos fogyasztói termékben helyettesítheti az egyszer használatos műanyagokat.

Az iskolai szünet kezdetével megnyílnak az Erdei Vándortáborok

2021. június 16-án az Erdei Vándortábor Program immár ötödik szezonja indul az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A résztvevő diákok az erdők természeti és kulturális kincseinek megismerése mellett a környezettudatos életmódra is ösztönzést kapnak. A program az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával valósul meg.

Tavaly 5 százalékkal drágult a termőföld

Tavaly 5 százalékkal drágult átlagosan a termőföld Magyarországon: az előző évi 1,593 millió forintról 1,673 millió forintra nőtt a hektáronkénti átlagár a NAV nem teljeskörű adatai alapján - közölte az OTP Jelzálogbank kedden az MTI-vel.

A beporzó rovarok fontosságára hívják föl a figyelmet Szegeden

Egy fűtőmű falát díszítő virágos rétet ábrázoló, ötszáz négyzetméteres falfestménnyel hívják föl a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára a figyelmet Szegeden, a Mondolo Egyesület és a Szegedi Távfűtő Kft. Városmetamorfózis elnevezésű kezdeményezésének részeként méhlegelőket és méhecskehoteleket is kialakítottak a városban.

Több mint 300 településen irtják a szúnyogokat

Több mint háromszáz településen védekeznek a héten szúnyogok ellen - tájékoztatta a szúnyogirtási program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfőn az MTI-t.

Műanyaghulladékokon utazva szelik át az óceánokat a betolakodó fajok

Az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékokon utazva tesznek meg hatalmas távolságokat a betolakodó fajok, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.

Biomarha. Majdnem…

Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni.

Lángokban áll Oroszország leghidegebb régiója

Hatalmas területen égett a tőzeg a sarkvidéki Jakut földön tavaly tavasszal és nyáron, a lángok újra feléledtek, és több tízezer hektáron pusztít a tűz, ami településeket fenyeget.

Csatornába esett kiskacsákat mentettek ki a közutasok

Víznyelő rácsába ragadt egy csoportnyi kiskacsa még múlt vasárnap Egerben. Riasztották is a Magyar Közút dolgozóit, akik végül kimentették őket a fogságból.

Izlandig repítette a szaharai homokot az "éghajlatváltozás"

Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttműködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével.