Nemcsak a gyógynövényes, azaz a herbaborok megjelenése jelent különlegességet, hanem a készítésük is, hiszen ezek az italok amforákban érlelődnek. Bene Zsuzsanna nemcsak borász, de a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének borászati kutatásvezetője és egyetemi oktató is. Így nemcsak készíti a borokat, de elemzi és kutatja is azokat, ebből fakadnak kísérletező és megújító ötletei a saját borászatában. Arra gondolt, hogy feleleveníti a régi tudást, és a mai kor igényeihez igazítva készít gyógynövényes borokat. Ehhez felfedezte Légli Attila kőagyag amforáit, és ebben érleli a herbaborokat, hogy azok átadják az energiájukat a bennük készült boroknak, ahogyan Zsuzsa fogalmaz.
Inkább gasztronómiai élményt nyújtanak harmonikus ízeikkel, de azért a bennük lévő gyógynövények is kifejtik hatásukat.
Minden évjáratból olyan alapbort választanak ki, amely magasabb alkohol- és savtartalommal rendelkezik, hogy a növényi hatóanyagok minél tökéletesebben kioldódhassanak az áztatás során. Igyekeznek megtartani az alapbor kategóriájára jellemző jegyeket, amelyeket szépen kiegészít a gyógynövénypáros aromája. A növények sem véletlenül kerülnek egymás mellé az amforákba,
Többféle párosítást is kipróbáltak, például apróbojtorján és citromfű, vagy fehér akác és zsálya, levendula és citromfű, málnalevél és citromfű, ezenkívül készült galagonya és bodza, gyömbér és ezerjófű párosítással bor, és egy karácsonyi összeállítás is, amelyhez fekete berkenyét használtak.
Zsuzsa azt tapasztalja, hogy erős az emberek vonzalma a gyógynövények iránt, ezért rögtön felkeltik az érdeklődésüket a borai, a gasztronómiában pedig azért figyelnek fel rájuk, mert érdekes és új ízként jelennek meg az italpalettán.