Back to top

Teret nyer a datolyaszilva

Szerencsés helyzetben érezhetik magukat a kárpátaljaiak, mivel a november végén évtizedek óta menetrendszerűen hozzánk érkező közép-ázsiai termelőknek köszönhetően, már régen megismerkedhettek a datolyaszilvával. Az utóbbi években egyre több fénykép tanúskodik a világhálón arról, hogy immár nálunk is megterem ez az igencsak ízletes és vitaminokban gazdag gyümölcs.

Megtudhattuk azt is, hogy néhány fajtája már itteni faiskolákban is beszerezhető – igaz, egyelőre igencsak borsos áron. Jó hír, hogy emellett szemzéssel, oltással, gyökérsarjakról magunk is szaporíthatjuk. Ahogy ezt tette Bodnár István okleveles kertészmérnök, aki a megye őshonos alma-, körte- és szilvafajtáinak összegyűjtése és megőrzése mellett arra vállalkozott, hogy e délszaki növény honosításával kísérletezzék nagybaktai kertjében.

Remélhetően egyre több kiskertben kap helyet a datolyaszilva

Honnan jött az ötlet?

– Kétségtelen, hogy mások sikerei bá­torítottak fel. Egyébként korábban is gondolhattunk volna rá, hogy ezzel a növénnyel érdemes kísérletezni, hiszen több fagytűrő fajtája is létezik.

Az én kertemben jelenleg hat datolyaszilvafa nő, amelyek közül háromnak már a gyümölcsét is élvezni tudtuk.

Nem is keveset: az egyik magról vetett fámról például több mint hatvan gyümölcsöt sikerült szüretelni tavaly, egy másik fámon pedig idén már a százat is meghaladta a termések száma. Ráadásul a saját termesztésű gyümölcseim mérete jócskán nagyobb a piacon kapható datolyaszilvákénál. A szaporítást még korántsem fejeztem be: ötven termő fa telepítése a cél.

Tudjuk, hogy a gyümölcsnek több ezer fajtája létezik, és amint említette, ezek némelyike fagytűrő. Gondolom, leginkább ezekkel érdemes próbálkozni vidékünkön.

– Így igaz. A datolyaszilva Délkelet-Ázsia, Kína és India régi kultúrnövénye.

Mivel ősi változatai a szubtrópusi hegyvidékek lakói, ezért némileg fagytűrőnek bizonyultak.

Ezekből nemesítették azt a több ezer fajtát, amelyek zömét napjainkban is termesztik. Közöttük vannak olyanok, amelyeknek paradicsomra emlékeztető, ízletes gyümölcsei akár félkilósra is megnőnek. Növényünk önmagában is mutatós bőrszerű, fényes sötétzöld levelével, ami ősszel sárgás vagy vöröses árnyalatot kap. Lassan növekvő fáról van szó, amely felnőtt korában a 10–15 méteres magasságot is elérheti.

Kinek érdemes datolyaszilvával kísérletezni?

– Ugyan nyakunkon a fölmelegedés, de azért a datolyaszilva nem termeszthető akárhol.

Csak akkor érdemes belevágnunk, ha van a kertünkben napos, meleg, szélvédett hely, ahol facsemetéink jól érezhetik magukat.

Talaj tekintetében a homokos, enyhén savas vagy semleges kémhatású, jó vízáteresztő-képességű az optimális. Arra kell még odafigyelni, hogy ültetéskor a facsemetét olyan mélyen tegyük a talajba, hogy az oltás 20 centire a talajszint alá kerüljön. Így elejét vehetjük, hogy kifagyjon a nemes rész.

Gondolom, a szaporításon igen sok múlik.

– Valóban, már a fajta kiválasztásánál sok minden eldől.

Jobban járunk, ha külföldről, például Olaszországból behozott facsemeték helyett hazai magról kelt, itthoni fákról oltott növényeket szerzünk be, ezek ugyanis sokkal kevésbé érzékenyek a fagyra.

Az ültetésen kívül kritikus fontosságú még a növény első 2 éve, amikor ajánlatos papírzsákkal betakargatni, ezzel védve az időjárási viszontagságoktól. A későbbiekben a növény már elég erős ahhoz, hogy még a síkvidéki teleinket is könnyedén átvészelje. Nagy előnye a datolyaszilvának, hogy eddig semmilyen ismert betegsége vagy kártevője nincsen. Ezért bátran merem ajánlani a növénykedvelőknek, hogy próbálják meg datolyaszilvával gazdagítani gyümölcsöskertjük palettáját!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Harc a pozsgás ritkaságokért

A pozsgás növények már közel 15 éve divatosak, és minél kedveltebbek, annál többféle típust keresnek a vásárlók. Az érdeklődés várhatóan a közeljövőben sem csökken, a termesztők azonban egyre nehezebben találnak különleges, egyedi változatokat, mondta Bill Steen, a Fleurizon vezérigazgatója.

Szerencsehozó növények az élelmiszerüzletekben

A madársóska (Oxalis) egyike azoknak a fajoknak, amelyek értékesítési időszaka nagyon rövid. Noha néhány kereskedelmi egység már karácsony előtt elkezdi árulni a négylevelű szerencsehozó növényt, a kereslete zömmel a két ünnep közötti néhány napra korlátozódik. Wilhelm Baum düsseldorfi kertészete főként élelmiszerboltoknak és diszkontáruház-láncoknak szállít, 6-7-9 és 11 centiméteres cserepekben.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Hamar árnyékot adó növények

Egy kert kialakításakor, vagy átalakításakor szükség van némi előrelátásra, térben és időben egyaránt. Mert eltelik néhány év, és a gyorsabban növő növények lassan elnyomják a lassabban fejlődőket, vagy beárnyékolják az alájuk kerülőket. Az ágyások besűrűsödnek. A kert képe folyamatosan alakul, amiben az egyensúlyt a kert gondozójának kell fenntartani.

Más, mint a többi - újszerű mikulásvirág

Alig múltak el az ünnepek, a Dümmen Orange már a következő karácsonyra készül. A J’Adore nevű mikulásvirág-család növényei tökéletes formájukkal, kompakt növekedésükkel és a fellevelek mutatós színével hívják fel magukra a figyelmet.

Tudományos kutatás a fenntarthatóbb környezetért

Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) idén bemutatta az 5. Előretekintés (Foresight) tanulmányt. Az Agrárminisztérium javaslatára Báldi Andrást, az MTA doktorát is felkérték a rangos nemzetközi szakértői körbe, ami a hazai fenntarthatósági kutatások jelentős elismerése.

Folyamatosan jönnek létre az öntözési közösségek

Megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait. A mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja az öntözésfejlesztés, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból is kulcskérdés.