0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Teret nyer a datolyaszilva

Szerencsés helyzetben érezhetik magukat a kárpátaljaiak, mivel a november végén évtizedek óta menetrendszerűen hozzánk érkező közép-ázsiai termelőknek köszönhetően, már régen megismerkedhettek a datolyaszilvával. Az utóbbi években egyre több fénykép tanúskodik a világhálón arról, hogy immár nálunk is megterem ez az igencsak ízletes és vitaminokban gazdag gyümölcs.

Megtudhattuk azt is, hogy néhány fajtája már itteni faiskolákban is beszerezhető – igaz, egyelőre igencsak borsos áron. Jó hír, hogy emellett szemzéssel, oltással, gyökérsarjakról magunk is szaporíthatjuk. Ahogy ezt tette Bodnár István okleveles kertészmérnök, aki a megye őshonos alma-, körte- és szilvafajtáinak összegyűjtése és megőrzése mellett arra vállalkozott, hogy e délszaki növény honosításával kísérletezzék nagybaktai kertjében.

Honnan jött az ötlet?

– Kétségtelen, hogy mások sikerei bá­torítottak fel. Egyébként korábban is gondolhattunk volna rá, hogy ezzel a növénnyel érdemes kísérletezni, hiszen több fagytűrő fajtája is létezik.

Az én kertemben jelenleg hat datolyaszilvafa nő, amelyek közül háromnak már a gyümölcsét is élvezni tudtuk.

Nem is keveset: az egyik magról vetett fámról például több mint hatvan gyümölcsöt sikerült szüretelni tavaly, egy másik fámon pedig idén már a százat is meghaladta a termések száma. Ráadásul a saját termesztésű gyümölcseim mérete jócskán nagyobb a piacon kapható datolyaszilvákénál. A szaporítást még korántsem fejeztem be: ötven termő fa telepítése a cél.

Tudjuk, hogy a gyümölcsnek több ezer fajtája létezik, és amint említette, ezek némelyike fagytűrő. Gondolom, leginkább ezekkel érdemes próbálkozni vidékünkön.

– Így igaz. A datolyaszilva Délkelet-Ázsia, Kína és India régi kultúrnövénye.

Mivel ősi változatai a szubtrópusi hegyvidékek lakói, ezért némileg fagytűrőnek bizonyultak.

Ezekből nemesítették azt a több ezer fajtát, amelyek zömét napjainkban is termesztik. Közöttük vannak olyanok, amelyeknek paradicsomra emlékeztető, ízletes gyümölcsei akár félkilósra is megnőnek. Növényünk önmagában is mutatós bőrszerű, fényes sötétzöld levelével, ami ősszel sárgás vagy vöröses árnyalatot kap. Lassan növekvő fáról van szó, amely felnőtt korában a 10–15 méteres magasságot is elérheti.

Kinek érdemes datolyaszilvával kísérletezni?

– Ugyan nyakunkon a fölmelegedés, de azért a datolyaszilva nem termeszthető akárhol.

Csak akkor érdemes belevágnunk, ha van a kertünkben napos, meleg, szélvédett hely, ahol facsemetéink jól érezhetik magukat.

Talaj tekintetében a homokos, enyhén savas vagy semleges kémhatású, jó vízáteresztő-képességű az optimális. Arra kell még odafigyelni, hogy ültetéskor a facsemetét olyan mélyen tegyük a talajba, hogy az oltás 20 centire a talajszint alá kerüljön. Így elejét vehetjük, hogy kifagyjon a nemes rész.

Gondolom, a szaporításon igen sok múlik.

– Valóban, már a fajta kiválasztásánál sok minden eldől.

Jobban járunk, ha külföldről, például Olaszországból behozott facsemeték helyett hazai magról kelt, itthoni fákról oltott növényeket szerzünk be, ezek ugyanis sokkal kevésbé érzékenyek a fagyra.

Az ültetésen kívül kritikus fontosságú még a növény első 2 éve, amikor ajánlatos papírzsákkal betakargatni, ezzel védve az időjárási viszontagságoktól. A későbbiekben a növény már elég erős ahhoz, hogy még a síkvidéki teleinket is könnyedén átvészelje. Nagy előnye a datolyaszilvának, hogy eddig semmilyen ismert betegsége vagy kártevője nincsen. Ezért bátran merem ajánlani a növénykedvelőknek, hogy próbálják meg datolyaszilvával gazdagítani gyümölcsöskertjük palettáját!

Forrás: Magyar Mezőgazdaság