Back to top

Komoly veszélyt jelentenek az özönnövények az őshonos gyepes élőhelyekre

Korábban már hírt adtunk arról a pályázatról, mely keretében a természetvédelmi szakemberek Pest megye több pontján végeznek gyep- és erdőhelyreállító munkákat, melyek alapját az özönnövények elleni küzdelem jelenti. Következzenek most a részletek, melyekről Schneider Zoltánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzserét kérdeztük.

Az alföldi homoki élőhelyek utolsó maradványfoltjainak megmentése érdekében Szigetmonostor, Szigetszentmiklós, Tóalmás, Szentmártonkáta, Nagykáta, Nagykőrös, Csemő, valamint Csévharaszt védett, illetve Natura 2000 területein történnek munkálatok. Mint azt a szakember elmondta, a legfőbb feladatot minden helyszín esetében az inváziós növények előretörése elleni „harc”, azaz az özönnövény-mentesítés jelenti.

„Miután évtizedekkel ezelőtt abbamaradt az érintett területek hasznosítása – korábban jellemzően legeltették őket –, elindultak azok az erdősülési folyamatok, melyek az özönnövények térhódításának kedveztek.

A fásszárúak tekintetében a keskenylevelű ezüstfa, a fehér akác, a mirigyes bálványfa és a nyugati ostorfa, a lágyszárú fajok közül pedig a selyemkóró terjedése okozza a legtöbb gondot.

Példaképp a nyugati ostorfát hozta fel, melynek magjai a termését fogyasztó madarak révén gyakran jó pár kilométerrel odébb is a földbe kerülnek, így nyitva utat a növény gyors terjedésének. Az említett fajok közül több is olyan anyagot bocsát a talajba, ami gátolja a többi faj magjainak csírázását, azaz allelopatikus hatású” – magyarázta.

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Éppen ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őrei folyamatosan járják az érintett területeket, így ahol szükséges, gyorsan elkezdődhet az inváziós fajok elleni védekezés.

A cserjék eltüntetése mechanikus úton, például szárzúzással történik, egyéb esetekben pedig a precíz, egyedszintű vegyszeres kezelés jelenti a hathatós megoldást.

Schneider Zoltán hangsúlyozta, a megfelelő beavatkozással akár 100 hektáros gyep-, illetve erdőterület is helyreállítható, ugyanakkor a nyomon követésre a munkák végeztével is szükség van. A készenlétre országos szinten szükség van, hiszen a klíma változása és a globalizáció következtében hazánkban is egyre-másra vernek gyökeret a távoli földrészekről származó új fajok. Éppen ezért ajánlotta olvasóink figyelmébe a DINPI „Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai” című ingyenes kiadványát, mely a www.termeszetvedelem.hu webcímen érhető el.

A homoki kikerics a homoki területek egyik értékes fokozottan védett növényfaja, a többi közt e faj fennmaradását is segíti a pályázat
Fotó: Hock Ferenc
A projektmenedzser arról is beszélt, hogy a szóban forgó pályázat keretében a természetvédelmi szakemberek fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást is végeznek. Ennek során először eltávolítják az inváziós fajokat, hogy helyettük őshonos faállományt ültethessenek – elsősorban szürke és fehér nyarat, illetve tölgy fajokat, további elegy-fafajként pedig mezei juhart és vadkörtét.

A projekt részeként egy vadkizáró kerítés is épül, méghozzá Nagykőrösön.

A térségben ugyanis olyan mértékű a vadállomány – elsősorban a dámszarvas –, ami megnehezíti a természetes erdőfelújulást, ráadásul a vadak az ültetett állományt is lelegelik. Ez megakadályozható a kerítéssel, ami később – miután a fák elérték a megfelelő méretet – eltávolítható lesz.

Nem kevésbé fontos tény az sem, hogy az érintett területeken felszámolják az illegális hulladéklerakókat is, emellett pedig sorompókat állítanak fel, hogy lezárják a gépjárművek elől a védett területekhez vezető utakat. A VEKOP- 4.2.1-15-2016-00005 kódszámú, „Pannon homoki élőhelyek fejlesztése” című pályázathoz köthető fejlesztések összesen 1336 hektár hatásterületet fednek le, s járulnak hozzá a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Rezét újra szolgálatban

Sikeresen teljesítette a hatósági üzembe helyezési vizsgát a Gemenci Állami Erdei Vasút gőzöse, így újból szolgálatba állhat. Utasokkal teli szerelvényeket azonban a koronavírus-járvány miatt még nem vontathat.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

Szúnyogmonitor egy újabb járvány kialakulásának megelőzéséért

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) egy új weboldalt hozott létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék azokat az invazív szúnyogfajokat, amelyek az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat terjesztik.

A szárazság ellenére is kel a parlagfű

A szárazság és szélsőségesen váltakozó hőmérséklet jellemezte az idei tavaszt. Március közepétől a heti rendszerességgel átvonuló hidegfrontok hatására a hőmérséklet egyik napról a másikra nem ritkán 5-10 °C-al csökkent és gyakoriak voltak a hajnali fagyok, ami nem kedvezett a parlagfű kelésének.