Back to top

Komoly veszélyt jelentenek az özönnövények az őshonos gyepes élőhelyekre

Korábban már hírt adtunk arról a pályázatról, mely keretében a természetvédelmi szakemberek Pest megye több pontján végeznek gyep- és erdőhelyreállító munkákat, melyek alapját az özönnövények elleni küzdelem jelenti. Következzenek most a részletek, melyekről Schneider Zoltánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzserét kérdeztük.

Az alföldi homoki élőhelyek utolsó maradványfoltjainak megmentése érdekében Szigetmonostor, Szigetszentmiklós, Tóalmás, Szentmártonkáta, Nagykáta, Nagykőrös, Csemő, valamint Csévharaszt védett, illetve Natura 2000 területein történnek munkálatok. Mint azt a szakember elmondta, a legfőbb feladatot minden helyszín esetében az inváziós növények előretörése elleni „harc”, azaz az özönnövény-mentesítés jelenti.

„Miután évtizedekkel ezelőtt abbamaradt az érintett területek hasznosítása – korábban jellemzően legeltették őket –, elindultak azok az erdősülési folyamatok, melyek az özönnövények térhódításának kedveztek.

A fásszárúak tekintetében a keskenylevelű ezüstfa, a fehér akác, a mirigyes bálványfa és a nyugati ostorfa, a lágyszárú fajok közül pedig a selyemkóró terjedése okozza a legtöbb gondot.

Példaképp a nyugati ostorfát hozta fel, melynek magjai a termését fogyasztó madarak révén gyakran jó pár kilométerrel odébb is a földbe kerülnek, így nyitva utat a növény gyors terjedésének. Az említett fajok közül több is olyan anyagot bocsát a talajba, ami gátolja a többi faj magjainak csírázását, azaz allelopatikus hatású” – magyarázta.

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Éppen ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őrei folyamatosan járják az érintett területeket, így ahol szükséges, gyorsan elkezdődhet az inváziós fajok elleni védekezés.

A cserjék eltüntetése mechanikus úton, például szárzúzással történik, egyéb esetekben pedig a precíz, egyedszintű vegyszeres kezelés jelenti a hathatós megoldást.

Schneider Zoltán hangsúlyozta, a megfelelő beavatkozással akár 100 hektáros gyep-, illetve erdőterület is helyreállítható, ugyanakkor a nyomon követésre a munkák végeztével is szükség van. A készenlétre országos szinten szükség van, hiszen a klíma változása és a globalizáció következtében hazánkban is egyre-másra vernek gyökeret a távoli földrészekről származó új fajok. Éppen ezért ajánlotta olvasóink figyelmébe a DINPI „Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai” című ingyenes kiadványát, mely a www.termeszetvedelem.hu webcímen érhető el.

A homoki kikerics a homoki területek egyik értékes fokozottan védett növényfaja, a többi közt e faj fennmaradását is segíti a pályázat
Fotó: Hock Ferenc
A projektmenedzser arról is beszélt, hogy a szóban forgó pályázat keretében a természetvédelmi szakemberek fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást is végeznek. Ennek során először eltávolítják az inváziós fajokat, hogy helyettük őshonos faállományt ültethessenek – elsősorban szürke és fehér nyarat, illetve tölgy fajokat, további elegy-fafajként pedig mezei juhart és vadkörtét.

A projekt részeként egy vadkizáró kerítés is épül, méghozzá Nagykőrösön.

A térségben ugyanis olyan mértékű a vadállomány – elsősorban a dámszarvas –, ami megnehezíti a természetes erdőfelújulást, ráadásul a vadak az ültetett állományt is lelegelik. Ez megakadályozható a kerítéssel, ami később – miután a fák elérték a megfelelő méretet – eltávolítható lesz.

Nem kevésbé fontos tény az sem, hogy az érintett területeken felszámolják az illegális hulladéklerakókat is, emellett pedig sorompókat állítanak fel, hogy lezárják a gépjárművek elől a védett területekhez vezető utakat. A VEKOP- 4.2.1-15-2016-00005 kódszámú, „Pannon homoki élőhelyek fejlesztése” című pályázathoz köthető fejlesztések összesen 1336 hektár hatásterületet fednek le, s járulnak hozzá a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Franciaországnyi természetes erdő nőtt az elmúlt húsz évben

Franciaország méretű erdő nőtt természetes módon a világon az elmúlt 20 évben - állapította meg műholdas adatok alapján a Természetvédelmi Világlap (WWF) kutatócsoportja.

Bőrök növényekből: nem muszáj állatot ölni a bőrcipőért

A növényi bőrökkel nem csak az állatvédőket és vegetáriánusokat célozzák meg, hanem mindenkit, aki lelkifurdalás nélkül szeretne bőrcipőt viselni vagy bőrtáskát hordani. Mangóból, almából, ananászból és kaktuszból is készül alternatív bőr, sőt eredetileg a linóleum is egy természetes, lenolaj alapú anyag...

Erős korlátozással, de a Füvészkert híres pálmaháza is megnyitott

Ismét látogatható a pálmaház és a bemutatóház, naponta egy órára – adta hírül az ELTE budapesti botanikus kertje, a közismert Füvészkert. A szabadtéri területek március közepe óta már látogathatók, a fedett részek pedig május 8. óta tartanak nyitva, a belépés feltétele a védettségi igazolvány.

Miniszteri biztos a Balaton élővilágának megóvásáért

A Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá nevezte ki Szári Zsoltot az agrárminiszter május 1-től.

Nemzeti park létrehozásával akarják megmenteni a súlyosan veszélyeztetett csimpánzokat Guineában

A Bafing folyó mentén elterülő nemzeti park létrehozásával akarják megmenteni a súlyosan veszélyeztetett csimpánzokat Guineában, a nyugat-afrikai ország köztársasági elnöke múlt héten írta alá az erről szóló rendeletet - jelentette be hétfőn a lipcsei székhelyű Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet.

150 ezer genetikailag módosított szúnyogot engedtek szabadon az Egyesült Államokban

A Bill Gates által támogatott Oxitec biotechnológiai cég folytatja azt a tervet, miszerint több százmillió génmódosított szúnyogot engedjen szabadon Floridában, hogy a népességszabályozás egy új, kísérleti jellegű formáját tesztelje - erősítette meg a vállalat egy sajtóközleményben. A szúnyogok első adagját a héten engedték szabadon.

Május 10-én tartjuk az ország legrégebbi zöld ünnepét

A Föld napjának testvérünnepe a madarak és fák napja, amelyet a 1994-es miniszteri rendelet alapján, immár több mint 100 éve május 10-én ünneplünk. A hagyománnyá váló ünnepnap célja a társadalom természetvédelmi elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.

Még mindig parázslik egy óriás mamutfenyő a 2020-as kaliforniai tűzvész után

Még mindig parázsló óriás mamutfenyőt találtak kutatók a kaliforniai Sequoia Nemzeti Parkban, hónapokkal azt követően, hogy 2020 augusztusában tüzek pusztítottak a régióban.

Alsóban az élet

Rendhagyó, de igen fontos, országos tudományos kísérletben vesz részt a Mecsekerdő. A főként civileket megmozgató kezdeményezésben egyedüli erdőgazdálkodóként arról gyűjtenek és szolgáltatnak információt, mennyire egészséges a kezelésükben álló erdők talaja.

A Gemenc Zrt. vendégházai is kinyitottak

2021. május 7-étől a Gemenc Zrt. vendégházai is megnyitnak, így a turisták már több napos kirándulásokon is részt vehetnek Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében.