Back to top

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.

Hogy ez mennyire alaptalanok az előítéletek, azt sok évtizedes tapasztalatai támasztják alá; elmondása szerint 46 éve tart kuvaszokat, 35 évig pedig tenyésztette a fajtát. Utóbbi tevékenységgel azért hagyott fel, mert a családja nehezen tudta feldolgozni, hogy a rövid idő alatt megszeretett kiskutyáik elkerülnek a háztól. Jelenleg két kuvaszuk van – Tulipán és Bíbor –, akiket öt unoka tart „edzésben”. A szakember szavai szerint e fajta esetében különösen fontos szerepe van a korai szocializációnak, ezért a kuvaszokat a bevésődési időszakban hozzá kell szoktatni a társasághoz, legyen szó gyermekekről, kutyákról vagy éppen haszonállatokról.

4 hónapos kuvasz kölyök
Kétségtelen, a kuvasz leginkább a tapasztalt kutyatartóknak való, akik kellő következetességgel és türelemmel képesek nevelni és tanítani négylábú társukat.

„A legfontosabb, hogy a gazda elérje, hogy tisztelje őt a kutya, és ez persze fordítva is igaz, éppen ezért kiabálásról és agresszív bánásmódról szó sem lehet. Napjainkban a kuvaszok többsége városi környezetben él, ahol elengedhetetlen, hogy a gazdák foglalkozzanak velük, illetve lefoglalják őket” – magyarázta. Mint mondta, a magyarországi, származási lappal rendelkező állomány körülbelül 2000 kutyából áll; az összes hazai kuvasz száma ennek a többszöröse lehet.

A törzskönyv megléte persze nemcsak a nyomon követhetőség szempontjából fontos: kiváltását a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület egyebek között a csípőizületi diszplázia szűréséhez is köti, ami a nagytestű, mozgékony kutyák esetében különösen fontos. Pischoff Ferenc tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy a kuvasz egy, az időjárási viszontagságoknak ellenálló, egészséges, betegségekre kevéssé hajlamos fajta.

Ami leginkább problémát okozhat nála – és ez alól a többi nagytestű fajta sem kivétel –, az a gyomorcsavarodás, mely akkor is bekövetkezhet, ha a gazdi megteszi a szükséges „óvintézkedéseket”. A szakember ezzel együtt azt javasolja, érdemes odafigyelni az olyan alapszabályokra, mint hogy a száraz táp áztatást követően kerüljön a kutya elé, illetve kerülendő az evés utáni mozgatás is.

A nap egyéb időszakaiban azonban a legkülönfélébb helyzetekben válhat aktív társ a kuvaszokból, melyek sokrétűségével az őseink is tisztában voltak.

A honfoglaló magyarok erőtől duzzadó kutyáikkal magukat és jószágaikat is védték az ellenség, valamint a medvék és farkasok támadásaival szemben, az Árpád-házi királyok korának uralkodói, főurai és nemesei pedig rendszeresen állították „csatasorba” kuvaszaikat a nagyvad vadászataik alkalmával.

De említhetnénk azokat az időket is, amikor hatalmas magyar szürke szarvasmarha gulyákat indítottak útnak a hajcsárok a Kárpát-medencéből, s tettek meg velük akár napi 25 kilométert is, hogy mielőbb eljussanak a nyugat-európai nagy állatvásárokra. A hosszú út távolról sem volt veszélytelen, éppen ezért hárult fontos feladat a csapatot kísérő kuvaszokra.

A fajta napjainkban is számos helyzetben bizonyítja kiváló képességeit. Jó példa erre a 2016-ban indult Kuvasz-Őr Program (ide kattintva olvashatnak róla bővebben), melyet a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület is támogat, sőt tenyésztési programja részekét tekint rá. A kezdeményezés keretében kuvaszkölyköket kaphatnak azok a gazdálkodók, akik veszélyeztetve érzik állatállományukat a nagyragadozók támadásaival szemben.

Nem kevésbé fontos az a kezdeményezés sem, melynek eredményeképp immáron kuvaszok is segítik az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) munkáját.

A 2018-ban indult program részeként az Agrárminisztérium és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége évente öt kuvaszkölyök kiképzését támogatja. „Ez egy remek lehetőség a fajta népszerűsítésére, hiszen a polgárőrök az ország legkülönbözőbb pontjain látják el faladataikat, s mutatkozhatnak meg a kuvaszokkal” – mondta Pischoff Ferenc, aki az OPSZ Lovas és Kutyás Tagozat elnökségi tagjaként felel a kutyák kiképzésért. Nem mellékes az sem, hogy az ő kutyája, az akkor tízéves Jázmin lett két éve Magyarország első polgárőr vizsgát tett kuvasza.

A szakember fontosnak tartja, hogy minden alkalmat megragadjon annak érdekében, hogy eloszlassa a fajtával kapcsolatos tévhiteket. Gyakran tart előadásokat iskolákban, illetve rendszeresen látogat el kutyáival óvodákba is a kicsik nagy örömére, egy hagyományőrző egyesület tagjaként pedig országszerte vesz részt különböző rendezvényeken, ahol kutyás bemutatókkal népszerűsítik a magyar fajtákat, köztük a kuvaszt is.

Emellett arról is beszélt, hogy bő egy évnyi munkát követően ez év végén megjelenik egy, a fajtáról szóló, körülbelül 400 oldalas kiadvány is,

melynek elkészítésében egyetemi professzorok, kinológusok és etológusok is részt vettek. „A korábbi évek népszerűsítő kezdeményezéseivel sikerült elérnünk, hogy a magyarországi éves szaporulat emelkedjen – 170-180 egyedről körülbelül 220-230-ra. Szeretnénk, ha ez a szám a jövőben tovább nőne” – tette hozzá a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Uniós oltalomban részesült a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén.

Agrárdigitalizációs fejlesztések a jövő mezőgazdaságáért

Harmadik alkalommal dolgozhatnak együtt piacvezető agrár nagyvállalatokkal hazai agtech startupok, a 2021 szeptemberében induló NAK TechLab inkubációs program keretében. A program az elmúlt két évben több olyan együttműködést is eredményezett, amely meghatározó lehet az agrárium fejlődése szempontjából. A három hónapos inkubátor programba 2021. augusztus 22-ig lehet jelentkezni.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Nehéz szezon, rekord eredmények - befejeződött az aratás

Bár az időjárás viszontagságai extrém módon nehezítették meg a gazdálkodást, a fő kultúrákkal mégis rekordhozamokat sikerült elérni itthon a szántóföldi növénytermesztésben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.