Back to top

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.

Hogy ez mennyire alaptalanok az előítéletek, azt sok évtizedes tapasztalatai támasztják alá; elmondása szerint 46 éve tart kuvaszokat, 35 évig pedig tenyésztette a fajtát. Utóbbi tevékenységgel azért hagyott fel, mert a családja nehezen tudta feldolgozni, hogy a rövid idő alatt megszeretett kiskutyáik elkerülnek a háztól. Jelenleg két kuvaszuk van – Tulipán és Bíbor –, akiket öt unoka tart „edzésben”. A szakember szavai szerint e fajta esetében különösen fontos szerepe van a korai szocializációnak, ezért a kuvaszokat a bevésődési időszakban hozzá kell szoktatni a társasághoz, legyen szó gyermekekről, kutyákról vagy éppen haszonállatokról.

4 hónapos kuvasz kölyök
4 hónapos kuvasz kölyök
Kétségtelen, a kuvasz leginkább a tapasztalt kutyatartóknak való, akik kellő következetességgel és türelemmel képesek nevelni és tanítani négylábú társukat.

„A legfontosabb, hogy a gazda elérje, hogy tisztelje őt a kutya, és ez persze fordítva is igaz, éppen ezért kiabálásról és agresszív bánásmódról szó sem lehet. Napjainkban a kuvaszok többsége városi környezetben él, ahol elengedhetetlen, hogy a gazdák foglalkozzanak velük, illetve lefoglalják őket” – magyarázta. Mint mondta, a magyarországi, származási lappal rendelkező állomány körülbelül 2000 kutyából áll; az összes hazai kuvasz száma ennek a többszöröse lehet.

A törzskönyv megléte persze nemcsak a nyomon követhetőség szempontjából fontos: kiváltását a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület egyebek között a csípőizületi diszplázia szűréséhez is köti, ami a nagytestű, mozgékony kutyák esetében különösen fontos. Pischoff Ferenc tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy a kuvasz egy, az időjárási viszontagságoknak ellenálló, egészséges, betegségekre kevéssé hajlamos fajta.

Ami leginkább problémát okozhat nála – és ez alól a többi nagytestű fajta sem kivétel –, az a gyomorcsavarodás, mely akkor is bekövetkezhet, ha a gazdi megteszi a szükséges „óvintézkedéseket”. A szakember ezzel együtt azt javasolja, érdemes odafigyelni az olyan alapszabályokra, mint hogy a száraz táp áztatást követően kerüljön a kutya elé, illetve kerülendő az evés utáni mozgatás is.

A nap egyéb időszakaiban azonban a legkülönfélébb helyzetekben válhat aktív társ a kuvaszokból, melyek sokrétűségével az őseink is tisztában voltak.

A honfoglaló magyarok erőtől duzzadó kutyáikkal magukat és jószágaikat is védték az ellenség, valamint a medvék és farkasok támadásaival szemben, az Árpád-házi királyok korának uralkodói, főurai és nemesei pedig rendszeresen állították „csatasorba” kuvaszaikat a nagyvad vadászataik alkalmával.

De említhetnénk azokat az időket is, amikor hatalmas magyar szürke szarvasmarha gulyákat indítottak útnak a hajcsárok a Kárpát-medencéből, s tettek meg velük akár napi 25 kilométert is, hogy mielőbb eljussanak a nyugat-európai nagy állatvásárokra. A hosszú út távolról sem volt veszélytelen, éppen ezért hárult fontos feladat a csapatot kísérő kuvaszokra.

A fajta napjainkban is számos helyzetben bizonyítja kiváló képességeit. Jó példa erre a 2016-ban indult Kuvasz-Őr Program (ide kattintva olvashatnak róla bővebben), melyet a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület is támogat, sőt tenyésztési programja részekét tekint rá. A kezdeményezés keretében kuvaszkölyköket kaphatnak azok a gazdálkodók, akik veszélyeztetve érzik állatállományukat a nagyragadozók támadásaival szemben.

Nem kevésbé fontos az a kezdeményezés sem, melynek eredményeképp immáron kuvaszok is segítik az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) munkáját.

A 2018-ban indult program részeként az Agrárminisztérium és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége évente öt kuvaszkölyök kiképzését támogatja. „Ez egy remek lehetőség a fajta népszerűsítésére, hiszen a polgárőrök az ország legkülönbözőbb pontjain látják el faladataikat, s mutatkozhatnak meg a kuvaszokkal” – mondta Pischoff Ferenc, aki az OPSZ Lovas és Kutyás Tagozat elnökségi tagjaként felel a kutyák kiképzésért. Nem mellékes az sem, hogy az ő kutyája, az akkor tízéves Jázmin lett két éve Magyarország első polgárőr vizsgát tett kuvasza.

A szakember fontosnak tartja, hogy minden alkalmat megragadjon annak érdekében, hogy eloszlassa a fajtával kapcsolatos tévhiteket. Gyakran tart előadásokat iskolákban, illetve rendszeresen látogat el kutyáival óvodákba is a kicsik nagy örömére, egy hagyományőrző egyesület tagjaként pedig országszerte vesz részt különböző rendezvényeken, ahol kutyás bemutatókkal népszerűsítik a magyar fajtákat, köztük a kuvaszt is.

Emellett arról is beszélt, hogy bő egy évnyi munkát követően ez év végén megjelenik egy, a fajtáról szóló, körülbelül 400 oldalas kiadvány is,

melynek elkészítésében egyetemi professzorok, kinológusok és etológusok is részt vettek. „A korábbi évek népszerűsítő kezdeményezéseivel sikerült elérnünk, hogy a magyarországi éves szaporulat emelkedjen – 170-180 egyedről körülbelül 220-230-ra. Szeretnénk, ha ez a szám a jövőben tovább nőne” – tette hozzá a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Az erőforrások hatékonyabb felhasználásával lesz fenntartható a gazdálkodásunk

Negyedik fenntarthatósági konferenciáját szervezte meg a BASF, ahol arra kerestek megoldásokat, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a mezőgazdasági termelést úgy, hogy közben megfeleljen a gazdasági, környezeti és méltányossági szempontoknak is. Az MTA székházában rendezett tanácskozáson dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az EU Farm to fork programját.

A szőlőültetvények fele megújult Magyarországon

A szőlőültetvények fele az elmúlt 10 évben megújult Magyarországon, így megvan a minőségi alapanyag előállításának lehetősége - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a 9. Borkonferencia megnyitóján, ahol az új bortörvényről is beszélt.

Tarjánban fákat ültettek a Településfásítási Program keretében

A magyar vidék, a magyar emberek többsége bízik a jövőben, ezt üzeni a Településfásítási Program sikere és egyben a mai faültetés is- emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára Tarjánban, a Településfásítási Program őszi ültetésének újabb állomásán.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Elismeréseket adott át az agrárminiszter

A tét a magyar mezőgazdaság erősödése, illetve, a szuverenitás, az önrendelkezés, az egészséges, biztonságos magyar élelmiszerek védelme. Ehhez olyan elkötelezett és lelkes emberekre van szükség, akik munkájukat hivatásnak élik meg, és feladataikat szenvedéllyel és szorgalommal látják el. Ezt Nagy István agrárminiszter mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadott elismerések kapcsán.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.