Back to top

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.

Hogy ez mennyire alaptalanok az előítéletek, azt sok évtizedes tapasztalatai támasztják alá; elmondása szerint 46 éve tart kuvaszokat, 35 évig pedig tenyésztette a fajtát. Utóbbi tevékenységgel azért hagyott fel, mert a családja nehezen tudta feldolgozni, hogy a rövid idő alatt megszeretett kiskutyáik elkerülnek a háztól. Jelenleg két kuvaszuk van – Tulipán és Bíbor –, akiket öt unoka tart „edzésben”. A szakember szavai szerint e fajta esetében különösen fontos szerepe van a korai szocializációnak, ezért a kuvaszokat a bevésődési időszakban hozzá kell szoktatni a társasághoz, legyen szó gyermekekről, kutyákról vagy éppen haszonállatokról.

4 hónapos kuvasz kölyök
Kétségtelen, a kuvasz leginkább a tapasztalt kutyatartóknak való, akik kellő következetességgel és türelemmel képesek nevelni és tanítani négylábú társukat.

„A legfontosabb, hogy a gazda elérje, hogy tisztelje őt a kutya, és ez persze fordítva is igaz, éppen ezért kiabálásról és agresszív bánásmódról szó sem lehet. Napjainkban a kuvaszok többsége városi környezetben él, ahol elengedhetetlen, hogy a gazdák foglalkozzanak velük, illetve lefoglalják őket” – magyarázta. Mint mondta, a magyarországi, származási lappal rendelkező állomány körülbelül 2000 kutyából áll; az összes hazai kuvasz száma ennek a többszöröse lehet.

A törzskönyv megléte persze nemcsak a nyomon követhetőség szempontjából fontos: kiváltását a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület egyebek között a csípőizületi diszplázia szűréséhez is köti, ami a nagytestű, mozgékony kutyák esetében különösen fontos. Pischoff Ferenc tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy a kuvasz egy, az időjárási viszontagságoknak ellenálló, egészséges, betegségekre kevéssé hajlamos fajta.

Ami leginkább problémát okozhat nála – és ez alól a többi nagytestű fajta sem kivétel –, az a gyomorcsavarodás, mely akkor is bekövetkezhet, ha a gazdi megteszi a szükséges „óvintézkedéseket”. A szakember ezzel együtt azt javasolja, érdemes odafigyelni az olyan alapszabályokra, mint hogy a száraz táp áztatást követően kerüljön a kutya elé, illetve kerülendő az evés utáni mozgatás is.

A nap egyéb időszakaiban azonban a legkülönfélébb helyzetekben válhat aktív társ a kuvaszokból, melyek sokrétűségével az őseink is tisztában voltak.

A honfoglaló magyarok erőtől duzzadó kutyáikkal magukat és jószágaikat is védték az ellenség, valamint a medvék és farkasok támadásaival szemben, az Árpád-házi királyok korának uralkodói, főurai és nemesei pedig rendszeresen állították „csatasorba” kuvaszaikat a nagyvad vadászataik alkalmával.

De említhetnénk azokat az időket is, amikor hatalmas magyar szürke szarvasmarha gulyákat indítottak útnak a hajcsárok a Kárpát-medencéből, s tettek meg velük akár napi 25 kilométert is, hogy mielőbb eljussanak a nyugat-európai nagy állatvásárokra. A hosszú út távolról sem volt veszélytelen, éppen ezért hárult fontos feladat a csapatot kísérő kuvaszokra.

A fajta napjainkban is számos helyzetben bizonyítja kiváló képességeit. Jó példa erre a 2016-ban indult Kuvasz-Őr Program (ide kattintva olvashatnak róla bővebben), melyet a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület is támogat, sőt tenyésztési programja részekét tekint rá. A kezdeményezés keretében kuvaszkölyköket kaphatnak azok a gazdálkodók, akik veszélyeztetve érzik állatállományukat a nagyragadozók támadásaival szemben.

Nem kevésbé fontos az a kezdeményezés sem, melynek eredményeképp immáron kuvaszok is segítik az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) munkáját.

A 2018-ban indult program részeként az Agrárminisztérium és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége évente öt kuvaszkölyök kiképzését támogatja. „Ez egy remek lehetőség a fajta népszerűsítésére, hiszen a polgárőrök az ország legkülönbözőbb pontjain látják el faladataikat, s mutatkozhatnak meg a kuvaszokkal” – mondta Pischoff Ferenc, aki az OPSZ Lovas és Kutyás Tagozat elnökségi tagjaként felel a kutyák kiképzésért. Nem mellékes az sem, hogy az ő kutyája, az akkor tízéves Jázmin lett két éve Magyarország első polgárőr vizsgát tett kuvasza.

A szakember fontosnak tartja, hogy minden alkalmat megragadjon annak érdekében, hogy eloszlassa a fajtával kapcsolatos tévhiteket. Gyakran tart előadásokat iskolákban, illetve rendszeresen látogat el kutyáival óvodákba is a kicsik nagy örömére, egy hagyományőrző egyesület tagjaként pedig országszerte vesz részt különböző rendezvényeken, ahol kutyás bemutatókkal népszerűsítik a magyar fajtákat, köztük a kuvaszt is.

Emellett arról is beszélt, hogy bő egy évnyi munkát követően ez év végén megjelenik egy, a fajtáról szóló, körülbelül 400 oldalas kiadvány is,

melynek elkészítésében egyetemi professzorok, kinológusok és etológusok is részt vettek. „A korábbi évek népszerűsítő kezdeményezéseivel sikerült elérnünk, hogy a magyarországi éves szaporulat emelkedjen – 170-180 egyedről körülbelül 220-230-ra. Szeretnénk, ha ez a szám a jövőben tovább nőne” – tette hozzá a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Uniós oltalomban részesült a Madarasi birspálinka

Az Európai Bizottság szeptember 21-én kihirdetett rendeletével a „Madarasi birspálinka” védett elnevezés lett az EU-ban. Ezzel tizenkettőre emelkedett az uniós oltalmat élvező magyar pálinka elnevezések száma.

Kiemelt feladatunk a lakosság ellátása minőségi hazai élelmiszerekkel

Az agrárkormányzat, illetve a termelők, a gyártók és a kereskedők közös feladata, hogy minél több embert lássunk el minőségi magyar élelmiszerekkel határainkon belül és kívül – jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Trade magazin által szervezett Business Days konferencia rendezvényen, ahol átadta a Kereskedelmi Nívódíj a Magyar Termékekért elismeréseket.

Kisállattenyésztés: jövedelmezősége csekély – Hobbiként kevesen választják

Az elmúlt évtizedek távlatában igen sok változáson ment keresztül a hazai kisállattenyésztés. Jelenleg ott tartunk, hogy sokkal kevesebben tartanak kisállatokat, mint korábban, amin érdemes lenne változtatni, hiszen ez egy olyan hobbi, amely segíti a család élelmiszer-ellátását, és valamikor még kiegészítő jövedelmet is hozott…

Nem a fogyasztókkal akarják megfizettetni veszteségeiket a tojástermelők

Nem tekinthető normálisnak a tojáson alkalmazott 50-55 százalékos árrés. A május óta veszteséges termelők többet fognak kérni, de ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árnak is növekednie kell – mondta Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke a mai sajtótájékoztatón, amelyet a szaktárca és az Agrármarketing Centrum szervezett a tojás világnapja alkalmából.

Átadták Az Év Digitális Faluja díjakat

Az innovációt, a közösségépítő energiát díjazzuk az Év Digitális Faluja díjjal. Azokat a kistelepüléseket, amelyek a legtöbbet tették egy jobb lakókörnyezet és erősebb közösség 21. századi megoldásokkal történő létrehozásáért - fogalmazott Feldman Zsolt „ Az Év Digitális Faluja” díjátadó ünnepségen.