A Szent István Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézete, valamint az Erdőtelki Arborétum és a Fleischmann Rudolf Kutatóintézet közös kísérletében a baktériumtrágya hatását vizsgáltuk a kisvirágú árvácska vegetatív részeire.
A baktériumtrágya-készítmények semlegesíteni tudják a kemikáliák és műtrágyák kedvezőtlen hatásait, növelik a talaj humusztartalmát, valamint a légköri nitrogén megkötésében is fontos szerepük van. Megkönnyítik a tápanyagok felvételét a gyökérzet számára, csökkentik a kórokozó mikrobák hatásait, fokozzák a gyökeresedést, a stressztűrést. A talajbaktériumoknak fontos szerepük van az egészséges, egyensúlyi helyzetű talajélet kialakításában, fenntartásában.
Magyar termék
Kísérletünkben a kisvirágú árvácska (Viola x cornuta) sárga színváltozatából három ismétlésben 5-5 növényt vontunk be a kontroll és a kezelt csoportba. A növényeket szabadföldön ültettük el, a kísérleti terület főbb talajtulajdonságait a táblázat tartalmazza. Az alkalmazott baktériumkészítményt (Mikro-Vital P+) 1997-ben egy magyar kutatócsoport hozta létre. A kísérletben a perlitre felvitt változatot használtuk, a perlitnek önmagában és hordozóanyagként is számos előnyös tulajdonsága van. A perlitre felvitt készítmény a kedvezőtlen hatásoknak jobban ellenáll, és még előnyösebbek a tulajdonságai. A készítmény kemikáliát és hormont nem tartalmaz, talajjavító hatása által csökkenthető a kijuttatott műtrágya mennyisége, ezáltal hozzájárul a környezetterhelés csökkentéséhez.
Kiültetéskor az ültetőgödörbe egy kávéskanálnyi mennyiséget szórtunk közvetlenül a gyökérzet köré. Ezt követően nem végeztünk növényvédelmi kezelést és tápanyag-utánpótlást. A gyökértömeget, a gyökérátmérőt és a gyökérhosszúságot a kísérlet beállításakor (2019. 10. 27.), illetve kiértékelésekor (2020. 04. 23.) mértük meg, a növénytömeget, a növénymagasságot, a levelek és az elágazások számát, a bimbók és kinyílt virágok számát pedig havonta egy alkalommal rögzítettük.
Kimutatható különbség
A diagramokon mutatjuk be a baktériumtrágya-kezelés hatását a vegetatív paraméterekre. A kezelt növények gyökértömege 21,4%-kal, míg gyökérátmérője 8,2%-kal nagyobb volt a kontrollnövényekhez viszonyítva: a kontrollnövények átlagos gyökérátmérője 7,43, a kezelteké 8,09 centiméter volt, az átlagos gyökértömeg pedig 10,81 gramm volt a kontrollnál, és 13,75 gramm a kezelteknél. Eltérést igazoltunk a növénymagasságban is, azt a baktériumtrágya 16%-kal növelte: a kezelés nélküli növények átlagosan 19,23, a kezeltek pedig 22,87 centiméter magasra nőttek. A két csoport átlagos levélszáma szintén különbözött egymástól: a kezelt növényeknél 13%-kal nagyobb volt a kísérlet utolsó mérésénél a kontrollhoz viszonyítva (23 és 20 levelet számoltunk átlagban). A generatív paramétereknél nem volt kimutatható eltérés.
Más dísznövényeknél is
A kísérletben alkalmazott baktériumtrágya-készítményt korábban más dísznövényfajoknál (Begonia semperflorens, Senecio cinerea, Ligustrum vulgare, Taxus baccata, Bryophyllum spp.) is vizsgáltuk, és szintén azt láttuk, hogy több vegetatív tulajdonságra (növénymagasság, gyökértömeg, gyökérhossz, növénytömeg) kedvezően hatott. A begóniánál a növénymagasság és a gyökértömeg esetén igazoltunk növelő hatást a kezeléssel. A hamvaskánál (Senecio cinerea) a kezelés emelte a zárt térben lévő növények növénymagasságát, levélszámát és a gyökérhosszt. Nagyobb eltérés volt a kezelt és kontroll tiszafa (Taxus baccata) növénytömegében, gyökérhosszúságában a kezeltek javára. A fagyalnál (Ligustrum vulgare) a baktériumtrágyás kezelés kedvező hatása egyértelmű volt a növénymagasságra, a szárelágazásra és a növénytömegre; kismértékű növekedést figyeltünk meg a levélszámban és gyökérátmérőnél. A Bryophyllum spp. kísérleti növényeknél kisebb növekedést mutatott a kezelt növények levélszáma és gyökértömege a kontrollhoz viszonyítva.
Az eddigi eredmények alapján az alkalmazott készítmény ajánlható más dísznövényfajok esetében is, előzetes gazdaságossági kalkuláció mellett.
A kísérletet támogatta az EFOP 3-6-1-16-2016-00001 Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen c. pályázat.
Kaprinyák Tünde, Láposi Réka
(SZIE Agrártudományi
és Vidékfejlesztési Intézet, Gyöngyös)
Zöllei Tamás
(SZIE Erdőtelki Arborétum)
Tóth Szilárd Zsolt
(Fleischmann Rudolf Kutatóintézet)