Back to top

Nagyobb gyökér, magasabb növény

A szabadban a gyorsuló klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek, beltéren pedig a fajoknak nem megfelelő körülmények gyakran csökkentik a növények díszítőértékét. A számukra kedvező környezeti tényezőkön túl a növények nagyobb gyökérzete segíti a tápanyagok felvételét, és fokozza a szárazságtűrést.

Kísérletünkben a Mikro-Vital P+ baktériumtrágya perlitre felvitt változatát használtuk
Kísérletünkben a Mikro-Vital P+ baktériumtrágya perlitre felvitt változatát használtuk

A Szent István Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézete, valamint az Erdőtelki Arborétum és a Fleischmann Rudolf Kutatóintézet közös kísérletében a baktériumtrágya hatását vizsgáltuk a kisvirágú árvácska vegetatív részeire.

Korábbi kutatási eredmények már igazolták a talajbaktériumok jótékony hatását a talaj fizikai-kémiai tulajdonságaira, a biológiai nitrogénkötésre, a növény tápanyag- (pl. foszfor-, kálium-) felvételére.

A baktériumtrágya-készítmények semlegesíteni tudják a kemikáliák és műtrágyák kedvezőtlen hatásait, növelik a talaj humusztartalmát, valamint a légköri nitrogén megkötésében is fontos szerepük van. Megkönnyítik a tápanyagok felvételét a gyökérzet számára, csökkentik a kórokozó mikrobák hatásait, fokozzák a gyökeresedést, a stressz­tűrést. A talajbaktériumoknak fontos szerepük van az egészséges, egyensúlyi helyzetű talajélet kialakításában, fenntartásában.

Baktériumtrágyával kezelt és kezeletlen kisvirágú árvácska (2020. 04. 13.)
Baktériumtrágyával kezelt és kezeletlen kisvirágú árvácska (2020. 04. 13.)
Magyar termék

Kísérletünkben a kisvirágú árvácska (Viola x cornuta) sárga színváltozatából három ismétlésben 5-5 növényt vontunk be a kontroll és a kezelt csoportba. A növényeket szabadföldön ültettük el, a kísérleti terület főbb talajtulajdonságait a táblázat tartalmazza. Az alkalmazott baktériumkészítményt (Mikro-Vital P+) 1997-ben egy magyar kutatócsoport hozta létre. A kísérletben a perlitre felvitt változatot használtuk, a perlitnek önmagában és hordozóanyagként is számos előnyös tulajdonsága van. A perlitre felvitt készítmény a kedvezőtlen hatásoknak jobban ellenáll, és még előnyösebbek a tulajdonságai. A készítmény kemikáliát és hormont nem tartalmaz, talajjavító hatása által csökkenthető a kijuttatott műtrágya mennyisége, ezáltal hozzájárul a környezetterhelés csökkentéséhez.

Az alkalmazott baktériumtrágya szabadon élő, nitrogénkötő és foszformobilizáló talajlakó baktériumokat (50% Pseudomonas-, 25% Azotobacter- és 25% Azospirillum-törzsek), valamint mikroelemeket tartalmaz.

Kiültetéskor az ültetőgödörbe egy kávéskanálnyi mennyiséget szórtunk közvetlenül a gyökérzet köré. Ezt követően nem végeztünk növényvédelmi kezelést és tápanyag-utánpótlást. A gyökértömeget, a gyökérátmérőt és a gyökérhosszúságot a kísérlet beállításakor (2019. 10. 27.), illetve kiértékelésekor (2020. 04. 23.) mértük meg, a növénytömeget, a növénymagasságot, a levelek és az elágazások számát, a bimbók és kinyílt virágok számát pedig havonta egy alkalommal rögzítettük.

Kontroll és kezelt kisvirágú árvácska gyökérzete (2020. 04. 23.)
Kontroll és kezelt kisvirágú árvácska gyökérzete (2020. 04. 23.)

Kimutatható különbség

A diagramokon mutatjuk be a baktériumtrágya-kezelés hatását a vegetatív paraméterekre. A kezelt növények gyökértömege 21,4%-kal, míg gyökérátmérője 8,2%-kal nagyobb volt a kontrollnövényekhez viszonyítva: a kontrollnövények átlagos gyökérátmérője 7,43, a kezelteké 8,09 centiméter volt, az átlagos gyökértömeg pedig 10,81 gramm volt a kontrollnál, és 13,75 gramm a kezelteknél. Eltérést igazoltunk a növénymagasságban is, azt a baktériumtrágya 16%-kal növelte: a kezelés nélküli növények átlagosan 19,23, a kezeltek pedig 22,87 centiméter magasra nőttek. A két csoport átlagos levélszáma szintén különbözött egymástól: a kezelt növényeknél 13%-kal nagyobb volt a kísérlet utolsó mérésénél a kontrollhoz viszonyítva (23 és 20 levelet számoltunk átlagban). A generatív paramétereknél nem volt kimutatható eltérés.

Más dísznövényeknél is

A kísérletben alkalmazott baktériumtrágya-készítményt korábban más dísznövényfajoknál (Begonia semperflorens, Se­necio cinerea, Ligustrum vulgare, Taxus baccata, Bryophyllum spp.) is vizsgáltuk, és szintén azt láttuk, hogy több vegetatív tulajdonságra (növénymagasság, gyökértömeg, gyökérhossz, növénytömeg) kedvezően hatott. A begóniánál a növénymagasság és a gyökértömeg esetén igazoltunk növelő hatást a kezeléssel. A hamvaskánál (Senecio cine­rea) a kezelés emelte a zárt térben lévő növények növénymagasságát, levélszámát és a gyökérhosszt. Nagyobb eltérés volt a kezelt és kontroll tiszafa (Taxus baccata) növénytömegében, gyökérhosszúságában a kezeltek javára. A fagyalnál (Li­gustrum vulgare) a baktériumtrágyás kezelés kedvező hatása egyértelmű volt a növénymagasságra, a szárelágazásra és a növénytömegre; kismértékű növekedést figyeltünk meg a levélszámban és gyökérátmérőnél. A Bryophyllum spp. kísérleti növényeknél kisebb növekedést mutatott a kezelt növények levélszáma és gyökértömege a kontrollhoz viszonyítva.

Az eddigi eredmények alapján az alkalmazott készítmény ajánlható más dísznövényfajok esetében is, előzetes gazdaságossági kalkuláció mellett.

A kísérletet támogatta az EFOP 3-6-1-16-2016-00001 Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen c. pályázat.

 

Kaprinyák Tünde, Láposi Réka

(SZIE Agrártudományi

és Vidékfejlesztési Intézet, Gyöngyös)

Zöllei Tamás

(SZIE Erdőtelki Arborétum)

Tóth Szilárd Zsolt

(Fleischmann Rudolf Kutatóintézet)

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Grow21: Együtt ültethetjük el a fenntartható jövő magjait

A vadonatúj virág- és zöldségkertészeti és tájkertészeti virtuális esemény a Kekkilä-BVB, Európa egyik vezető kertészeti cége támogatásával valósulhat meg. A fesztiválra a rendezők meghívnak mindenkit, hogy megvitassák, hogyan állhat fenntarthatóbb növekedési pályára a zöld ágazat.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

Magkezelési eljárások

A tavaszt váró kertészkedők ilyenkor már tervezik a vetéseket, térben és időben egyaránt. A palánták nevelésénél lényeges az időzítés is, például a fagyérzékenyeknek május közepére kell „készen lenniük”. Néhány mag nehezen kel ki, ezeket magkezelési eljárásokkal ösztönözhetjük. A rétegzésnek például már itt az ideje…

Kicsi aggyal okos méhek

Az Egyesült Államok egyik tudományos akadémiájának folyóiratában publikáció jelent meg arról, hogy a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait. Ezt a képességet mindeddig csak az embernél és néhány magasabb rendű állatnál mutatták ki.

Kisebb-nagyobb lépések a fenntarthatóság érdekében

A fenntartható mezőgazdaság és élelmezés szempontjából nagy jelentőségű a zöldség-gyümölcs termesztés, áll a Fruit Logistica Trend Report 2020-as kiadásában. Számítások szerint 2050-re kétszer több friss terméket kellene fogyasztanunk, hogy elérjük a kívánt célt.

Könnyen tartható dekoratív pozsgások

A Haworthia nemzetség fajainak magyarul elég sok nevük van: a sávos fűtől a tőrázsán át a szemölcsliliomig… Botanikailag persze sem a liliomokhoz, sem a fűfélékhez nincs közük, csak hogy bonyolultabb legyen a helyzet. Érdemes megpróbálkozni tartásukkal, mert dekoratívak, változatos megjelenésűek, nem növik ki a kisebb lakásokat sem, és igényeik is könnyen teljesíthetők...

Télen nyíló apróságok

Január ugyan a legzordabb hónap szokott lenni hazánkban, de a klímaváltozás hatására mintha enyhült volna az utóbbi években. Már az újév első napjaiban érdemes körülnézni a kertben, mert ha időben elültettük, több lágyszárú növény is megörvendeztet a virágaival az első hónapokban.

Az Év Honlapja „Különdíjas” lett a magyarmezogazdasag.hu

Kiadónk hírportáljának, a magyarmezogazdasag.hu-nak ítélték oda a Magyar Marketing Szövetség Internet Tagozatának nonprofit szakmai pályázatán Az Év Honlapja Különdíj 2020 elismerést média kategóriában. Büszkék vagyunk a Magyar Mezőgazdaság Kft. és portálunk elismerésére, mert igazolja, hogy jó irányba tartunk honlapunk fejlesztésével.