Back to top

Újabb kártevő jelentkezett a mezőgazdaságban

Egyelőre még elég ritka fajnak számít, de a Szigetköz és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén kifejezetten gyakorivá vált egy bizonyos invazív emlősfaj, amely további terjeszkedése esetén a mezőgazdasági területekre és a hazai ökoszisztémára is nagy veszélyt jelenthet. A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos.

A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos, ahol a Baktérítőtől délre, a mérsékelt klímájú területekről indulva, mára a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig minden országban és minden tájon elterjedt, a hegyvidékeket is beleértve.

Prémje és húsa miatt európai tenyésztése a ’30-as évek környékére datálható, de a szőrmeipar „üldöztetése” miatt kialakult kereslethiány következtében a telepeket felszámolták.

Ekkor néhány egyednek sikerült megmenekülnie, és a kiszabadult nutriapopuláció azóta szaporodásnak indult.

Fotó: Wikipédia
Sűrű és rövid, már-már gyapjúszerű bundája szinte vízhatlan aljszőrzetből és hosszú, puha, fényes fedőszőrből áll. A farka testhosszával megegyező (40-45 cm), a patkányéhoz hasonlóan pikkelyes, hengeres, lesimuló sörtével borított. Innen származik a hódpatkány vagy mocsári hód elnevezés is, amit alátámasztanak éles, sárga metszőfogai, amellyel ha önmagát vagy területét veszélyben érzi, támadni is képes.

A mocsarak és a nádasok preferált élőhelyek számára, de az álló vagy lassú vízfolyású területeket is kedveli.

A vizet nem hagyja el 100 méternél messzebb, de akár nappal is találkozhatunk vele, mivel a hóddal ellentétben rejtekhelyét elhagyva, fényes nappal is táplálkozik, főként lágyszárúakkal.

Egyelőre nem jelentős hazai állománynagysága miatt károkozása nem mérvadó, de komoly kártételt okozhat az őszi repcében, nádasokban, valamint megrágja a szántóföldi növényeket is.

Ezen felül gátakban, öntözőrendszerekben, csatornapartokon is képes kárt okozni.

2016-ban felkerült az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Megújuló agrárium, megújuló vidék

Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium. Az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot - fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.

Állatbemutatókat és új gazdasági épületet adtak át a győri állatkertben

Törpevíziló- és pápaszemespingvin-bemutatót, valamint egy új gazdasági épületet adtak át a győri Xantus János Állatkertben, a Modern városok program részeként szerdán.

Új fajták és takarmányok

A takarmányozás mindig is az állattenyésztéssel kapcsolatos kutatásoknak azon területe volt, ahol a gazdasági élet szereplői szívesen együttműködtek az egyetemekkel, hisz a takarmányozási költségek csökkentése meghatározó az állati termék előállításának rentabilitásában.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Ártalmatlanok a májustól megjelenő tőrösdarazsak

Májustól a nyár végéig lehet számítani a termetes tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. A látvány ellenére nem kell félni tőlük, mert az emberre ártalmatlanok.