Back to top

Újabb kártevő jelentkezett a mezőgazdaságban

Egyelőre még elég ritka fajnak számít, de a Szigetköz és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén kifejezetten gyakorivá vált egy bizonyos invazív emlősfaj, amely további terjeszkedése esetén a mezőgazdasági területekre és a hazai ökoszisztémára is nagy veszélyt jelenthet. A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos.

A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos, ahol a Baktérítőtől délre, a mérsékelt klímájú területekről indulva, mára a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig minden országban és minden tájon elterjedt, a hegyvidékeket is beleértve.

Prémje és húsa miatt európai tenyésztése a ’30-as évek környékére datálható, de a szőrmeipar „üldöztetése” miatt kialakult kereslethiány következtében a telepeket felszámolták.

Ekkor néhány egyednek sikerült megmenekülnie, és a kiszabadult nutriapopuláció azóta szaporodásnak indult.

Fotó: Wikipédia
Sűrű és rövid, már-már gyapjúszerű bundája szinte vízhatlan aljszőrzetből és hosszú, puha, fényes fedőszőrből áll. A farka testhosszával megegyező (40-45 cm), a patkányéhoz hasonlóan pikkelyes, hengeres, lesimuló sörtével borított. Innen származik a hódpatkány vagy mocsári hód elnevezés is, amit alátámasztanak éles, sárga metszőfogai, amellyel ha önmagát vagy területét veszélyben érzi, támadni is képes.

A mocsarak és a nádasok preferált élőhelyek számára, de az álló vagy lassú vízfolyású területeket is kedveli.

A vizet nem hagyja el 100 méternél messzebb, de akár nappal is találkozhatunk vele, mivel a hóddal ellentétben rejtekhelyét elhagyva, fényes nappal is táplálkozik, főként lágyszárúakkal.

Egyelőre nem jelentős hazai állománynagysága miatt károkozása nem mérvadó, de komoly kártételt okozhat az őszi repcében, nádasokban, valamint megrágja a szántóföldi növényeket is.

Ezen felül gátakban, öntözőrendszerekben, csatornapartokon is képes kárt okozni.

2016-ban felkerült az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaság versenyképességét is javíthatja a drónok használatának elterjedése

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alapító tagként részt vesz a Magyarországi Drón Koalícióban, amely május 4-én alakult meg. A drónok használata a mezőgazdaság versenyképességének növekedéséhez is hozzájárulhat, az új technológiák elterjesztését a NAK is segíti tagjai körében.

Értéktőzsde - Kötik a takarmánykukoricát

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 23–29. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica májusi jegyzése 74 000 forint/tonna (–1000 forint) volt.

Fészekhagyó tojók

Apjukra hagyják éppen csak kikelt fiókáikat, hogy egy másik hímmel álljanak párba. Ennyire rossz anyák a széki lile amerikai változatának tojói. Vagy mégsem! Magyar kutatók felfedezése szerint az emberi szemszögből visszatetsző viselkedést evolúciós késztetés diktálja.

A vadregényes Ipoly

A Kistermelők Lapja új cikksorozatot indít, melyben bemutatjuk kiemelkedő értékekkel bíró hazai horgászvizeinket, megszólaltatva az adott folyó vagy tó egy-egy szakavatottját: legyen szó helyi horgászegyesületi vezetőkről vagy éppen az adott vizet jól ismerő versenyzőkről.

Támadnak a gyümölcsösök kártevői - ideje védekezni ellenük

A mandula, a barack, a cseresznye és a szilva már elvirágzott. Az almafák most bontották ki szirmaikat, ám e pompás látvány se feledtetheti, hogy ez idő tájt kezdődik a poloskaszagú darázs fajok és a gyümölcsmolyok első nemzedékének rajzása. Ideje nyakon csípni őket, mielőtt jelentős károkat okoznak a kiskertekben, és tönkreteszik még azt a gyümölcsöt is, amelyeket megkíméltek a tavaszi fagyok.

Sikeres szakmai konzultáció az agrártámogatások zöld előírásairól

Eredményes volt a harminc mezőgazdasági szakmai szervezet, környezetvédelmi társadalmi szervezet, valamint egyetem és kutatóintézet bevonásával lezajlott, 2023 utáni időszakban működtetni tervezett területalapú agrártámogatási rendszer környezet- és klímavédelmi előírásairól lefolytatott szakmai konzultáció - jelentette be Feldman Zsolt.

Klímaszabályozás és biológiai védelem

A növényházi palántanevelés és árutermelés során nagyon fontos a megfelelő klímaszabályozás. Minél jobban tudjuk ellenőrizni a berendezés klímáját, annál egészségesebbek és szebbek lesznek a növények. A sikeres biológiai védekezéshez is nélkülözhetetlen az egyenletes, az adott kultúra számára kedvező klíma tartása.

Mit várnak a méhészek a repcétől?

Még korai jóslatokba bocsátkozni, de várhatóan a repce sem hoz megváltást a méhészeknek – az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke gyenge méztermésre számít.

Megsemmisített repcetáblák Baranyában - meg kell előzni a tömeges méhpusztulást

Az előző héten több Baranya megyei virágzó vagy virágzás előtt álló repcetáblából mintát vettek a megyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei a méhészek jelzésinek következményeképpen. Az állami laborvizsgálatból kiderült, hogy a növényállományok kockázatot jelentettek a beporzókra, különös tekintettel a méhekre. Bross Pétert, az OMME elnökét kérdeztük az eset kapcsán.

A cél, hogy működjön az ágazat

A tavaly óta tartó takarmányár-emelkedés már sajnos áldozatokat is követelt: vannak például olyan baromfihizlalással foglalkozó termelők, akik úgy döntöttek, egyelőre szüneteltetik ezt a tevékenységet. A folyamatos veszteségtermelés helyett inkább a munkásaikat a gazdaságukon belül átcsoportosítják, hogy ne kelljen őket elbocsátani. A helyzet mindenképpen valamiféle beavatkozást igényel.