Back to top

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

A gönci pálos templom és kolostor maradványa
Ennek a varázslatos örökségnek a fenntartásáról, a Zemplén északnyugati szegletében az ÉSZAKERDŐ Zrt. Telkibányai Erdészeti Igazgatósága gondoskodik.

Az egykori Sátorhegységre jellemző szabdalt domborzati viszonyok: zömében magas, vulkanikus eredetű hegykúpok, meredek, sokszor sziklás-köves hegyoldalak és szűk patakvölgyek alkotják a hegység északnyugati és központi, magasabb fekvésű tömbjét, ahol az erdészet főként bükkös, kisebb részt kocsánytalan tölgyes, gyertyános-tölgyes és lucfenyves erdőállományokkal borított erdőterületen gazdálkodik.

„Az erdő valójában az unokáink öröksége, ahogyan azt erdőgazdaságunk jelmondata és filozófiája is megfogalmazza.

Egy bonyolult működésű élő rendszer, mely egyúttal nagyon komoly értéket, nemzeti vagyont is képvisel, számtalan, pénzben nem kifejezhető funkciója pedig a bolygó fennmaradását és az emberi életminőség javulását szolgálja. A felelős és tartamos erdőgazdálkodás napjainkban azt jelenti, hogy úgy próbálunk az erdő által nyújtott javakhoz (pl. faanyaghoz) hozzáférni, hogy közben az erdő önfenntartó és önszabályozó működésének rendszere minél kevésbé sérüljön” – magyarázza Hulják Péter erdészeti igazgató, aki gyermekkora óta szereti és járja a Zemplént. Az erdő és szakma iránti vonzalmát édesapjától örökölte: Hulják József erdőmérnök ugyanitt, a Telkibányai Erdészetben kezdte szakmai pályafutását és később ugyanez a terület volt évtizedeken át erdőfelügyelői körzete.

Telkibánya erdőterületei a regéci uradalom részeként a 17-19. században a Rákócziak, majd a Trautson és a Bretzenheim családok tulajdonában voltak.

Az összefüggő erdőtömb kettéosztásával a 19. század második felében létrejött az úgynevezett Felső- és Alsó-erdő. Előbbi – többszöri öröklés után – 1922-ben Csajka Endre és társai tulajdonába került, akik ott birtokosságot alakítottak. Utóbbit 1910 után különböző fakereskedők adták-vették, míg végül 1928-ban gróf Károlyi Imre, az Angol-Magyar Bank elnökének tulajdona lett, aki egészen 1943-ig intenzív erdőgazdálkodást folytatott a területen. Abban az időszakban épült a ló- és gőzüzemű, keskeny nyomtávú erdeivasút-hálózat, ami gyorsan és olcsón szállította a kitermelt faanyagot a gönci vasútállomásra.

Királykúti jegesbarlang

Hazai viszonylatban egyedülálló, évről évre megismétlődő természeti jelenség színhelye az a felhagyott középkori bányavágat, mely Mátyás király kútja fölött, a Király-hegy oldalában található. Különleges geológiai és mikroklimatikus tényezők összhatásának eredményeként sajátos jégképződmények, aljzaton cseppkő módjára növekedő jégbabák, mennyezetről lelógó méretes jégcsapok, és a bányavágat ácsolatán megjelenő szabályos szerkezetű jégkristályok figyelhetők meg januártól május végéig a hideg barlangban.

1945 után került állami tulajdonba az itteni erdőterületek nagyobbik része, melyet először a Hernádvölgyi Állami Erdőgazdaság, később a Zemplénhegységi Állami Erdőgazdaság, majd pedig az ÉSZAKERDŐ Zrt. jogelődje, a miskolci székhelyű Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelt.

Az erdészeti igazgatóság szakmai tevékenysége csaknem 5000 hektárra terjed ki. Az idegenhonos, pusztuló lucfenyvesek szerkezetátalakítása – melynek során a nagy kiterjedésű, elegyetlen, egy fafajból álló fenyves monokultúrák helyén őshonos fafajokból álló elegyes, vegyeskorú erdőállományokat hoznak létre – éppúgy az erdészet feladatai közé tartozik, mint a Sertéshegyi erdőrezervátum védőzónájában, vagy az erdészet területének mintegy harmadát kitevő, fokozottan védett területeken folyamatos erdőborítást biztosító szálalóerdők gondozása. „A szívemhez az itt folytatott természetközeli, természetszerű erdőgazdálkodás áll legközelebb. Olyan stabil erdőállományokat próbálunk kialakítani, melyek szerkezetükben és működésükben a természetes állapot jegyeit viselik magukon” – tette hozzá az igazgató.

A fenyvesek fokozatos eltűnése a globális klímaváltozás miatt sajnálatos és elkerülhetetlen folyamat Magyarországon.

A lucfenyvesek télen-nyáron szép haragoszöld színének szemet gyönyörködtető látványában – nagyon úgy tűnik – a következő generációknak már nem lesz része. A fenyves állományok helyére ültetendő bükkcsemeték nagyobbik részét csemetekertben termeli meg a Telkibányai Erdészet, melyek a beteg fenyőállományok teljes letermelését követően, égetéses vágástakarítás és kézi talajelőkészítés elvégzése után kerülnek be a katonás rendben kialakított padkasorokba. Ez az úgynevezett mesterséges erdősítés nagyon költséges és időigényes munka, és az utóbbi években egyre kevesebben vállalkoznak a szakszerű elvégzésére.

Őshonos fafajokból álló erdőkben szerencsére ilyen munkára nincs szükség, mert az idős fákon megtermett és talajra hullott makkokból, magokból jön létre a fiatal erdő, ha a természetes újulat megmaradásának feltételei megfelelőek.

A százéves kort megközelítő bükkös és tölgyes állományokban manapság leginkább szálalóvágásos erdőfelújítást alkalmaz az erdészet: egy-egy erdőrészletben 40-50 évre is elnyújtva, a természetes folyamatokra alapozva, csoportokban – szakszóval lékekben – termelik le az idős, vágásérett anyaállományt.

A változatos erdőszerkezet szép is, hasznos is
Ezáltal a korábbiaknál vegyesebb korszerkezetű, állékonyabb, az időjárás és klímaváltozás viszontagságainak jobban ellenálló, természetszerű erdőket hoznak létre. Az erdőgazdálkodás mellett természetesen vadgazdálkodással is foglalkoznak az erdészet szakemberei. Éves szinten megközelítőleg 200 nagyvad elejtése szerepel a szakmai tervekben. Az ágazatnak az utóbbi években újabb és újabb kihívásokkal kellett szembenéznie. A nagyvadállományt, főként a muflont az évekkel ezelőtt visszatelepedett farkasok növekvő populációja zsákmányolja látványosan, a korábbi bőséges vaddisznóállományt pedig a két éve jelenlévő afrikai sertéspestis napjainkra szinte teljesen eltüntette. A hazai erdők királyának tartott gímszarvas állományát a kárpáti vérvonal teszi igazán különlegessé a térségben. Kiemelt vadgazdálkodói feladat ennek a genetikai állománynak a megőrzése és erősítése.

„Az ÉSZAKERDŐ Zrt. legkisebb erdészete nem csak szakmai látnivalókban bővelkedik: számos botanikai, zoológiai és geológiai érték, valamint ipar- és kultúrtörténeti emlék található az erdőterületen.

Hazánk legrégebbi, több mint fél évszázada folyamatosan lakott szirti sas fészkelőhelye, majd egyetlen nemesopál-lelőhelye, egyik legrégibb vízduzzasztó gátjának maradványa és Magyarország legnagyobb légikatasztrófájának helyszíne is mind-mind az itteni erdők mélyén rejtőzik” – árulta el Hulják Péter.

Gunyakúti kulcsosház

Településektől távol, erdő szélén, forrás mellett, egy hatalmas duglászfenyő jótékony árnyékában áll a Telkibányai Erdészet közkedvelt kulcsosháza: Gunyakút. Az egykori erdészházból kialakított erdei szálláshely ideális bázisa a nomád romantikát kedvelő, elvonulásra és feltöltődésre vágyó – nem csak bakancsos – turistáknak.

A Dobogó-hegy oldalában épült, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt gönci pálos templom és kolostor romja, valamint a tőle néhány kilométerre található, 13. századi Amadé-vár maradványa – mely Aba Amadé nádor hányatott sorsú főúri sasfészke volt egy szinte megközelíthetetlen sziklagerinc tetején – a környék legizgalmasabb látnivalói közé tartozik. A Szent Erzsébet út, illetve a piros jelzésű turistaút mentén,

Telkibányától alig 3 kilométerre található pálosrendi kolostor és templom együttesét feltehetően a 14. század közepén építtette Nagy Lajos király.

A gótikus stílusú egyhajós templom szentélyéhez északról csatlakozik a torony romos maradványa. Kicsiny kolostor volt a hozzátartozó gazdasági és lakóépületekkel. A történelem viharai miatt nem sokáig működött: 1530 körül feldúlták és kifosztották, onnantól kezdve indult pusztulásnak. Az erdei pihenőhelyek, emlékhelyek, források és turisták által látogatott egyéb kirándulóhelyek fenntartása és üzemeltetése szintén hozzátartozik az igazgatóság által ellátott közfeladatokhoz.

V. I. – H. P.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

Tápanyag és talajfertőtlenítő egyben, ez a Force Evo

Jövőre három új növényvédő szert vezet be a Syngenta: az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra a szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig a talajfertőtlenítő és a teljes értékű startertrágya kombinációja. Az utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibridkukorica termesztéséhez ajánlják, hangzott el az online bemutatón.

Szklerotinia: a talajból érkező veszedelem

Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy még ideális vetésforgó mellett sincs teljes biztonság a szklerotiniától! A fehérpenész rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) gombája polifág kórokozó, több száz gazdanövénye van. Három nagy szántóföldi kultúránkat - a repcét, a napraforgót és a szóját - is „kedveli”.

Hova tűnhetett a Bócsán vadkamerának pózoló tarajos sül?

November 18-án, egy Bócsán kihelyezett vadkamera tarajos sült rögzített, amit a Kiskunsági Nemzeti Park is alátámasztott. Az eset igazán rendhagyó, hiszen a faj Afrikában őshonos, a hazai faunának nem része. Ugyanakkor Európa mediterrán régióban, például Olaszországban vagy a Balkánon már megjelent.

Nem veszélyeztetik a hazai fenyőfa értékesítést a korlátozó intézkedések

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete a fenyőfa értékesítést érintő esetleges korlátozó intézkedések körüli bizonytalanságok miatt levélben fordult az Agrárminisztériumhoz.