Back to top

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Az alföldi kocsányos tölgyek látványosan elszíneződtek, csak a kőrisek lombja maradt zöld. A levelek színe sokszor már júniusban kifakul.
A komoly károkat okozó tölgy-csipkéspoloska megfékezésére egyelőre még keressük a megoldást. A károsítás felmérésében az erdőterületeket legjobban ismerő erdészkollégákra támaszkodunk. Az utóbbi három évtizedben több idegenhonos, fás szárú tápnövényt fogyasztó rovarfaj jelent meg hazánkban, mint az azt megelőző 110 évben. Nem mindegyik okoz nagy gondot, de sok közülük inváziós fajjá válhat, azaz tömegesen elszaporodhat, gyorsan terjeszkedhet, így számottevő lehet az ökológiai és/vagy ökonómiai hatása.

Nagy valószínűséggel az észak-amerikai származású tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) a magyar erdőkben valaha megjelent legnagyobb jelentőségű idegenhonos, inváziós rovar, bár európai „pályafutásának” még csak az elején tart.

A kártevőt a kontinensünkön először 2000-ben Észak-Olaszországban észlelték, oda valószínűleg élő növényszállítmánnyal juthatott be. Ma már 19 országban azonosították.

Mindenütt jelen van

Nagyobb távolságokra történő terjedését elősegíti a közúti és vasúti forgalom. Jellegzetes „autóstoppos” rovar, először általában a forgalmas utak mentén, például autópályák pihenőhelyein jelenik meg, majd onnan „beszivárog” a környező erdőterületekre. Magyarországon először 2013-ban, a Szarvasi Arborétumban találtuk meg, 2019 őszére pedig már az összes megyében jelen volt – az ország délkeleti felében, illetve a Dél-Dunántúlon, szinte mindenütt tömegesen. Akkor már több mint 100 ezer hektáron észlelték erős fertőzését.

Fakéreg alatt tömegesen telelő tölgy-csipkéspoloskák

Minden honos tölgyfajunk megfelelő tápnövénye lehet, így Magyarországon mintegy 600 ezer, Európában pedig legalább 30 millió hektár tölgyerdő kínál számára megfelelő táplálékforrást.

A kifejlett poloskák telelnek át, és a vizsgálataink szerint a hazai telek nem okoznak nagy veszteséget népességükben, ezért további terjedésére és tömeges jelenlétére a jövőben is számítanunk kell. Évenként 2-3 nemzedéke fejlődik ki, így áprilistól októberig találkozhatunk valamelyik fejlődési alakjával. A nemzők és a lárvák egyaránt a levélfonákon szívogatnak. A tölgyekre és a tölgyökoszisztémákra gyakorolt hosszú távú hatásait részleteiben még nem ismerjük, az eddigi tapasztalatok azonban nem sok jót sejtetnek.

Elszáradnak a levelek

Tömeges jelenlétük korai lombelszíneződést, levélszáradást okoz akár már június végére, ennek következtében pedig számottevően csökken a növények párologtatása és asszimilációja. Ez a kedvezőtlen hatás különösen felerősödhet a manapság egyre gyakoribb, erősen aszályos időszakokban.

Az erősen fertőzött tölgyesekben ritkábban, kevesebb és kisebb méretű makk terem. Hosszabb távon ez jelentős nehézségeket okozhat a tölgyesek természetes felújításában, de akár a csemetetermelésben is.

A tölgy-csipkéspoloska petéi
Mindezeken túl a tölgy-csipkéspoloska kedvezőtlenül befolyásolhatja a tölgyekhez kötődő kiemelkedően fajgazdag növényevő rovaregyütteseket. Tölgyeinken mintegy 700 olyan rovarfaj él, ami élő növényi szövetet fogyaszt. Ezek kétharmada a leveleket rágja, szívogatja, azokon készít aknákat, vagy éppen gubacsokat.

Bár a lombon élő rovarok fajszáma a tavaszi, kora nyári időszakban a legmagasabb, a nyár második felében is nagyon sokan (pl. tölgyspecialista lepkehernyók, gubacsdarazsak) táplálkoznak a tölgyleveleken.

Mivel ezek a fajok más tápnövényen nem képesek élni, a csipkéspoloskák a létüket veszélyeztetik azzal, hogy szívogatásuk nyomán leszárad a lomb. A pergamen púposszövő (Harpya milhauseri) fiatal hernyói például éheznek és elpusztulnak a csipkéspoloskáktól erősen fertőzött leveleken. Egyelőre még nem bizonyított, de okkal feltételezhető, hogy a hosszabb időn keresztül fennálló tápanyagforgalmi zavarok a tölgyek szimbionta gombáinak (vargánya, szarvasgomba, stb.) a fejlődését is veszélyeztetik.

Ha mindez még nem volna elég, a poloskák táplálék után kutatva, időnként az emberi bőrön is próbaszúrást végeznek, ami igen kellemetlen érzés.

Nem is beszélve a tölgyfák közelében szárított ruhákról, amiken időnként nemkívánatos mintázatokat hagynak. A csipkéspoloskák hatásai tehát meglehetősen sokrétűek, nemcsak az erdőgazdálkodásban, hanem a tölgy-ökoszisztémák egészében, de még a lakosság számára is érzékelhetőek.

Keresik az ellenségét

lárvák a levél fonákán szívogatnak
Európában nem tudunk olyan természetes ellenségéről, ami a kártevő állományát szabályozná. Közismert, hogy a behurcolt rovarfajok gyakran „megszöknek” az őshazában őket kordában tartó természetes ellenségek elől. Vélhetőleg a csipkéspoloska sikeres európai terjeszkedésének is ez az egyik oka. Kertekben és parkokban védekezhetnénk a csipkéspoloskák ellen vegyszerekkel, de erdőkben, nagy területeken semmiképpen. A kémiai védekezés ugyanis csillagászati összegeket igényelne, miközben az eredményessége bizonytalan. Még ennél is fontosabb azonban, hogy a fajgazdag, ökológiai szempontból kiemelkedően értékes tölgyesekben a vegyszerezés vállalhatatlan mellékhatásokkal járna.

Érdemi, eredményes védekezést valószínűleg csak egy klasszikus biológiai védekezési program jelenthet.

A kifejlett kártevő a nevét a mintázatáról kapta
Ennek lényege, hogy az őshazájában (Észak-Amerikában) kell megtalálni a faj természetes ellenségét, és azt onnan betelepíteni a veszélyeztetett területekre. E téren azonban nem számíthatunk gyors sikerre, ugyanis az állományszabályozás céljából betelepítendő természetes ellenséget előzetesen alapos vizsgálat alá kell vetni, hogy a nem kívánt mellékhatások kockázatát a lehető legkisebbre csökkentsük.

A NAIK ERTI Erdővédelmi Osztály az erdőgazdaságok jelzései alapján jelenleg is dolgozik a csipkéspoloska hatásainak felmérésén, illetve a biológiai védekezés lehetőségeinek a kidolgozásán.

Mert ha vannak fafajok, amik megérdemlik a kiemelt figyelmet és a gondoskodást, akkor őshonos tölgyeink mindenképpen azok.

Paulin Márton, Hirka Anikó és Csóka György

NAIK ERTI Erdővédelmi Osztály

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőfürdő

Erdőfürdőzés hallatán joggal kérdezhetik: hát az meg mi fán terem? – mert bizony fák között „terem”, és nincs köze kádhoz, medencéhez. Valójában tudatos megmerítkezést jelent az erdő, a természet élményében, egy avatott kísérő vezetésével.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Gombásszunk januárban!

Szeretne télen is gombát szedni az erdőben? Ez nem lehetetlen, mert fafülgombát még januárban is találunk. Ez a gomba elsősorban a kínai fogásokból ismert, de Magyarországon is bőségesen megtalálható.

Új rektor a Soproni Egyetem élén

Dr. Fábián Attila egyetemi tanárt nevezte ki a Soproni Egyetem rektorává a köztársasági elnök. Áder János államfő 2021. január 13-án Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelenlétében adta át az új rektor 2025. december 31-ig szóló megbízólevelét. Az unikális képzéseknek helyt adó egyetem 2020 őszétől alapítványi fenntartásban működik.

Biológiai gombaölő szert fejlesztettek ki tárolási betegségek ellen

A Decco Italia forgalmazza a Nexy nevű biológiai gombaölő szert, amivel az alma, körte és a citrusfélék tárolási betegségeit lehet megelőzni. Az új készítmény szermaradék nélkül akadályozza meg a Botrytis cinerea, a Colletotrichum musae, vagy a Penicillium-fertőzést.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!

Új évi növényvédőszer-újdonságok

Az idén három új növényvédő szert vezet be a Syngenta. Az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig talaj­fertőtlenítő és teljes értékű startertrágya kombinációja. Utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibrid kukorica, illetve burgonya termesztéséhez ajánlják, hangzott el a cég online bemutatóján.

Animációs tananyagsegédlet az erdősítésekről

Tíz kisfilmből álló animációs tananyag készült az erdészeti szakközépiskolák tanulói számára. Az Ásotthalmi Bedő Albert Alapítvány megbízásából, az Agrárminisztérium támogatásával született sorozat az erdősítés témáját dolgozza fel. A videók hasznos eszközt jelenthetnek nemcsak a szakközépiskolások és pedagógusok, hanem a magánerdő-tulajdonosok és gazdálkodók számára is.