Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. Az első és második részben a varroózisról és a vírusokról volt szó bővebben. Most az amerikai költésrothadás következik a sorban.

Az előző részt itt olvashatja

Az amerikai költésrothadás az Európai Unió 2016/429-as számú rendeletének (Állategészségügyi rendelet) hatálya alá tartozik, melynek alapján intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a betegség importtal ne kerülhessen harmadik országokból EU-tagországokba. A betegség kitörése esetén kereskedelmi korlátozások – karanténzónák felállítása – lépnek életbe. A betegség terjedését figyelemmel kell kísérni, azonosítást követően pedig értesíteni kell az illetékes hatóságokat.

A költésrothadás gyakorlatilag az egész világon felbukkanhat. A betegséget egy Paenibacillus larvae (P. larvae) elnevezésű, gram-pozitív, spórával szaporodó baktérium okozza.

A betegség rendkívül fertőző a lárvák számára, míg a felnőtt méhek tünetmentesek maradnak.

Erről a jellegzetes, látható tűnetéről kapta a nevét a nyúlós költésrothadás
A lárvák a fertőzésre a petéből „kibújást” követő 12-36 órában a legfogékonyabbak és csupán néhány spóra is elegendő ahhoz, hogy megfertőződjenek ebben a stádiumban.

Négy különböző P. larvae típust ismerünk. Ezek különböző klinikai tüneteket idéznek elő, eltérő a fertőzőképességük, fenotípusuk (fizikai megjelenésük), csírázási hajlamuk, hőmérséklet-érzékenységük, a nyugalmi szakaszuk és spórásodásra való hajlamuk.

A fertőzés úgy kezdődik, hogy a méhlárva az élelemmel együtt elfogyasztja a P. larvae spórákat is. A spórák ezután a középbélben igen erőteljesen szaporodnak. Amint áttörik a bélfalat, bejutnak a lárva belső szerveibe, amivel a lárva halálát okozzák.

A lárva ezután a zárt sejten belül elrothad, majd kiszárad. A baktérium spórákat képez, miközben az elpusztult méhlárva lapos pikkellyé szárad és szilárdan odatapad a sejt falára.

A P. larvae képes a legkülönbözőbb méhészeti termékekben is több évig túlélni, a már említett kiszáradt, pikkelyesedett lárvamúmián akár 35 évig is. A költésrothadás hosszú vegetatív időszaka és a fertőzőképessége a megelőzés hatékonyságának súlyos akadályai, illetve igen komoly és hatékony fertőtlenítő eljárásokra van szükség ahhoz, hogy méhészetünkben megszabadulhassunk a fertőzéstől.

Néhány olyan tulajdonság, mint például a méhek tisztítóhajlama, csökkentheti a költésrothadás előfordulását, ennek ellenére óvintézkedések és ellenintézkedések hiányában a fertőzés végül a beteg család teljes pusztulásához vezet.

A P. larvae spóráinak átadása eltájolás, rablás és rajzás következtében is történhet, illetve a méhész ugyancsak elősegítheti annak terjedését olyan spórával fertőzött eszközökkel és anyagokkal, mint a keretek, a méz, a virágpor vagy a méhek etetésével, másik méhészetből származó virágporral, a családok kezelésére szolgáló szerszámokkal és a fertőzött méhcsaládok adásvételével.

Amennyiben gyanús családot találunk, a továbbterjedés lehetőségének csökkentésére be kell tartanunk a hivatalos előírásokat, hogy elejét vegyük egy valószínűsíthető járványnak.

Szigorúan kövessük nyomon a család adásvételének állomásait, ügyeljünk a kezeléshez használt eszközeinkre és a méhészeti termékre. Kiemelten fontos, hogy felmerülő gyanú esetén szigorúan kövessük a hatósági állatorvosi előírásokat, illetve tartsuk naprakészen a családjainkra vonatkozó adatokat - többek között helyadatokat – a nemzeti méhészeti adatbázisban.

Diagnózis a terepen

A betegségre figyelmeztető első jel a sörétes fiasítás. A sejtfedelek horpadtak és lyukasak, kinézetre sötét-nedvesnek látszanak. Az olyan sejtek, amelyek kávébarna, felfúvódott halott lárvát vagy bábot tartalmaznak, nagy valószínűséggel ezzel a baktériummal fertőződtek. Súlyos fertőzöttség esetén a fias fedelek eltávolítását követően átható rothadt szag is megcsapja az orrunkat, köszönhetően a lárvák halál utáni lebomlási folyamatának.

Ahhoz, hogy már a terepen igazolni tudjuk a feltételezést, alkalmazhatjuk annak meglétét az úgynevezett „gyufaszál” vagy „nyúlósság” technikával, amely során egy gyufaszállal, vagy méretben passzoló ágdarabbal átszúrjuk a gyanús fedelet és a bábot, majd kihúzzuk azt.

Friss fertőződés esetén egy vékony barna fonalat tudunk a fadarabbal kihúzni a sejtből. Alternatív megoldásként kimondottan a költésrothadásra kifejlesztett tesztfelszereléssel is elvégezhetjük az azonosítást. Előrehaladott állapotban a lárva már kiszáradt, színe barnás-fekete és pikkelyhez hasonló alakban a sejt falához van tapadva.

A betegség súlyos következményei miatt, a végleges bizonyítási eljárást egy arra szakosodott laboratóriumban kell elvégeztetni. Amennyiben a gyanú igazolást nyer, tájékozódni kell a jogi kötelezettségekről és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságokat

Nyúlós költésrothadással fertőzött méhészet lépjeinek égetése
.

Laboratóriumi diagnózis

Olyan családoknál, ahol a klinikai tünetek még nem állapíthatók meg, a megelőzés érdekében a felnőtt méheket, a mézet, a viaszt, a virágport vagy a kaptárhulladékot vizsgálat alá lehet venni. Ezen anyagok ellenőrzése egyszerű és hatékony megoldásként kínálkozik a P. larvae jelenlétének azonosítására és a továbbterjedés megelőzésére még a klinikai tünetek megjelenése előtt.

A baktérium igazolt elburjánzása esetén (pl. klinikai tünetek megléte, pozitív gyufateszt vagy diagnosztikai vizsgálat), egy darab fiasításos kaptármintát kell küldeni az illetékes laboratóriumnak, amennyiben lehetséges, az illetékes szerveken keresztül.

A hatékony és megalapozott P. larvae vizsgálat során a feltételezetten fertőzött mintát inkubálják, hogy megfelelő mennyiségű spóra álljon rendelkezésre a fertőzés előrehaladtának megállapítására és a reakció elősegítésére. Laboratóriumi körülmények között biokémiai profilozással, antigén-azonosítással, hagyományos és valós idejű PCR-rel (polimeráz-láncreakció), valamint a tömegspektrométerrel és egyéb eljárások alkalmazásával tesztelik a patogén jelenlétét.

Jó méhtartási gyakorlat a betegség azonosítása érdekében

A jó méhtartás feltételei nélkülözhetetlenek a mézelő méhek egészségének megőrzése érdekében. Ezek a gyakorlatok meglehetősen hasznosak az olyan patogének elszaporodásának megakadályozásában, mint amilyen például a P. larvae.

Ahhoz, hogy naprakész információval rendelkezzünk a méhtartásról és a méhbetegségekről, ajánlott a rendszeres részvétel a méhészeti képzéseken.

Ajánlott továbbá a klinikai tünetek folyamatos figyelemmel kísérése, az anya meglétének ellenőrzése legalább egyszer tavasszal az áttelelést követően, az első komolyabb gyűjtést megelőzően és az utolsó pergetést követően a beteleltetés megkezdése előtt. Érdemes legalább évente egyszer, a tünetmentes családokat is ellenőrizni a költésrothadás jelei után kutatva (fedett mézkoszorúban, a fiasításos keretekben, illetve a kaptárhulladékban) laboratóriumi eljárásokat segítségül hívva, hogy még a klinikai tünetek megjelenése előtt azonosítani lehessen a P. larvae spóráinak jelenlétét, és hogy megfelelő ellenintézkedéseket lehessen tenni még idejekorán.

Fel kell jegyezni a családok egészségi állapotát (egészséges, beteg, fertőzött, elpusztult), a vizsgálatok időpontját, a diagnózist, az érintett családok azonosíthatóságát, a kezelést és azok eredményét, hogy teljes képet alkothassunk. Gyorsan ellenőrizzük az elpusztult családokat fertőző betegségek nyomai után kutatva, majd kaptárostól égessük el a fertőzött családokat. Általános higiéniás elvként folyamatosan távolítsuk el a viaszt és a propoliszt a kaptárok belsejéből, valamint ne hagyjunk eszközöket és anyagokat szerteszét a méhesben.

Rendszeresen tisztítsuk meg a felszerelésünket, mielőtt új méh­családhoz nyúlnánk. Ne helyezzünk át semmilyen biológiai anyagot (pl. fiasítást vagy mézes kereteket) egyik kaptárból a másikba, amennyiben a szóban forgó családok egészségügyi állapota nem ismert.

Ne etessük a méheket mézzel, virágporral vagy egyéb élelemmel, hacsak a betegséghordozó spórák (költésrothadás, költés­meszesedés, nozéma...) jelenlétét laboratóriumi vizsgálatokkal előzetesen ki nem szűrték.

Rajokat csakis egészséges fiasítással rendelkező, betegségektől mentes családokból készítsünk. Ugyanígy járjunk el családerősítés esetén is. Családokat csak megfelelő, betegségek jelenlétét célzó vizsgálatot követően szabad vásárolni, amennyiben lehetséges, kérjünk hatósági állatorvosi igazolást is. Amennyire lehetséges, kerüljük el az ismeretlen helyről származó rajok elhelyezését a méhészetünkben. Ezeket az újonnan befogott családokat tartsuk elkülönítve a törzsállománytól mindaddig (legalább egy hónapig), amíg megbizonyosodunk arról, hogy egészségesek, így elkerülve a törzsállományunk esetleges lefertőzését. Tartsuk szem előtt a higiéniás előírásokat (pl. időközönként váltsunk méhészruhát, kesztyűt, kalapot, méhészeti szerszámokat...) különösen akkor, ha elpusztult családokkal, illetve e családok kaptáraival dolgozunk.

Ha a költésrothadást azonosította méhészetében, de klinikai tünetek még nem észlelhetők, akkor az alábbi megelőző intézkedéseket ajánlott bevezetni.

Használjon eldobható kesztyűt a gyanús kaptárok kezelése során. Először az egészségesnek tűnő családokat vizsgálja meg, majd a betegségre gyanúsakat.

Rövid időközönként ellenőrizze állományát, hogy a betegséget még a korai stádiumában fel tudja ismerni. Ne cserélgesse a kereteket a családok között. Új családokat csakis fertőtlenített kaptárba tegyen, tiszta műlépes építőkeretekre és csak cukorsziruppal etesse őket.

A lehető leggyorsabban távolítsa el az elpusztult családokat az állományból, égesse el a kaptár tartalmát, illetve amit nem, azt fertőtlenítse. Tisztítsa meg és fertőtlenítse méhészeti felszerelését, a méhesházat, a szerszámokat, a tároló és csomagoló felszerelést, hogy minimalizálni tudja a kórokozó terjedését, továbbá minden potenciálisan fertőződött eszközt (pl. kesztyűk), miután érintkezésbe kerültek a feltételezhetően fertőzött méhcsaládokkal. (folytatjuk)

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Antibakteriális kötszer gyümölcs­héjból

A durian héjából kivont magas minőségű cellulóz és glicerin kombinálásával fejlesztettek ki kutatók szilikonhoz hasonló lágy gélt a szingapúri Nanyang Egyetemen. A gél különféle alakú és méretű kötszerekké vágható fel, és mivel élesztőből előállított, természetes fenolokként ismert szerves molekulákat adnak hozzá, antibakteriális hatású.

Egyszerű és finom mézes keverékek

Az egyszerű receptek akkor jönnek jól, ha vendégünk érkezik és gyorsan elkészíthető finomsággal szeretnénk a kedvébe járni. A méz jótékony hatásával számos cikkben foglalkoztunk már, most folytatjuk az egyszerű recepteket, melyekben a méz jótékony hatása egyesül a további hozzávalókéval.

A vegák tovább élnek?

A húsmentes étrend lehetséges előnyei - vagy hátrányai - már évtizedek óta vitatott téma. Ez a vita az elmúlt években is folytatódott; egyes tanulmányok szerint a vegetáriánus étrend csökkentheti bizonyos megbetegedések kialakulásának veszélyét, mások azonban nem találtak bizonyítékot erre az összefüggésre.

Újabb 25 ezer állatot ölnek le Romániában

Újabb, csaknem 25 ezer sertés elpusztításáról döntöttek a romániai hatóságok, miután a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA) afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki a bánsági Gátalján (Gataia) a Smithfield húsfeldolgozó tröszt egyik sertésfarmján - közölte a román közszolgálati rádió csütörtökön.

Gyógyteák, amik bármilyen panaszra megoldást jelenthetnek

Mi lehet jobb egy csésze teánál különösen, ha otthonról dolgozunk, a nap nagy részét pedig a lakásunkban töltjük? Közismert tény, hogy a napi megfelelő mennyiségű folyadékbevitel fontos az egészségünk szempontjából, de mit tehetünk, ha elképzelhetetlen dolog történik, és túl sok koffeint viszünk be a teafogyasztás során?

Kíméletes és átlátható állatszállítás

A Hunland nem várja meg az uniós szabályozás változását, inkább állatvédő civil szervezetekkel együttműködve, a saját hatáskörében vezet be az érvényes előírásoknál sokkal szigorúbb állatjólléti szabályokat a haszonállat-szállításban, nyilatkozta a vállalat egyik igazgatósági tagja egy uniós meghallgatást követően.

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.