Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. Az első és második részben a varroózisról és a vírusokról volt szó bővebben. Most az amerikai költésrothadás következik a sorban.

Az előző részt itt olvashatja

Az amerikai költésrothadás az Európai Unió 2016/429-as számú rendeletének (Állategészségügyi rendelet) hatálya alá tartozik, melynek alapján intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a betegség importtal ne kerülhessen harmadik országokból EU-tagországokba. A betegség kitörése esetén kereskedelmi korlátozások – karanténzónák felállítása – lépnek életbe. A betegség terjedését figyelemmel kell kísérni, azonosítást követően pedig értesíteni kell az illetékes hatóságokat.

A költésrothadás gyakorlatilag az egész világon felbukkanhat. A betegséget egy Paenibacillus larvae (P. larvae) elnevezésű, gram-pozitív, spórával szaporodó baktérium okozza.

A betegség rendkívül fertőző a lárvák számára, míg a felnőtt méhek tünetmentesek maradnak.

Erről a jellegzetes, látható tűnetéről kapta a nevét a nyúlós költésrothadás
A lárvák a fertőzésre a petéből „kibújást” követő 12-36 órában a legfogékonyabbak és csupán néhány spóra is elegendő ahhoz, hogy megfertőződjenek ebben a stádiumban.

Négy különböző P. larvae típust ismerünk. Ezek különböző klinikai tüneteket idéznek elő, eltérő a fertőzőképességük, fenotípusuk (fizikai megjelenésük), csírázási hajlamuk, hőmérséklet-érzékenységük, a nyugalmi szakaszuk és spórásodásra való hajlamuk.

A fertőzés úgy kezdődik, hogy a méhlárva az élelemmel együtt elfogyasztja a P. larvae spórákat is. A spórák ezután a középbélben igen erőteljesen szaporodnak. Amint áttörik a bélfalat, bejutnak a lárva belső szerveibe, amivel a lárva halálát okozzák.

A lárva ezután a zárt sejten belül elrothad, majd kiszárad. A baktérium spórákat képez, miközben az elpusztult méhlárva lapos pikkellyé szárad és szilárdan odatapad a sejt falára.

A P. larvae képes a legkülönbözőbb méhészeti termékekben is több évig túlélni, a már említett kiszáradt, pikkelyesedett lárvamúmián akár 35 évig is. A költésrothadás hosszú vegetatív időszaka és a fertőzőképessége a megelőzés hatékonyságának súlyos akadályai, illetve igen komoly és hatékony fertőtlenítő eljárásokra van szükség ahhoz, hogy méhészetünkben megszabadulhassunk a fertőzéstől.

Néhány olyan tulajdonság, mint például a méhek tisztítóhajlama, csökkentheti a költésrothadás előfordulását, ennek ellenére óvintézkedések és ellenintézkedések hiányában a fertőzés végül a beteg család teljes pusztulásához vezet.

A P. larvae spóráinak átadása eltájolás, rablás és rajzás következtében is történhet, illetve a méhész ugyancsak elősegítheti annak terjedését olyan spórával fertőzött eszközökkel és anyagokkal, mint a keretek, a méz, a virágpor vagy a méhek etetésével, másik méhészetből származó virágporral, a családok kezelésére szolgáló szerszámokkal és a fertőzött méhcsaládok adásvételével.

Amennyiben gyanús családot találunk, a továbbterjedés lehetőségének csökkentésére be kell tartanunk a hivatalos előírásokat, hogy elejét vegyük egy valószínűsíthető járványnak.

Szigorúan kövessük nyomon a család adásvételének állomásait, ügyeljünk a kezeléshez használt eszközeinkre és a méhészeti termékre. Kiemelten fontos, hogy felmerülő gyanú esetén szigorúan kövessük a hatósági állatorvosi előírásokat, illetve tartsuk naprakészen a családjainkra vonatkozó adatokat - többek között helyadatokat – a nemzeti méhészeti adatbázisban.

Diagnózis a terepen

A betegségre figyelmeztető első jel a sörétes fiasítás. A sejtfedelek horpadtak és lyukasak, kinézetre sötét-nedvesnek látszanak. Az olyan sejtek, amelyek kávébarna, felfúvódott halott lárvát vagy bábot tartalmaznak, nagy valószínűséggel ezzel a baktériummal fertőződtek. Súlyos fertőzöttség esetén a fias fedelek eltávolítását követően átható rothadt szag is megcsapja az orrunkat, köszönhetően a lárvák halál utáni lebomlási folyamatának.

Ahhoz, hogy már a terepen igazolni tudjuk a feltételezést, alkalmazhatjuk annak meglétét az úgynevezett „gyufaszál” vagy „nyúlósság” technikával, amely során egy gyufaszállal, vagy méretben passzoló ágdarabbal átszúrjuk a gyanús fedelet és a bábot, majd kihúzzuk azt.

Friss fertőződés esetén egy vékony barna fonalat tudunk a fadarabbal kihúzni a sejtből. Alternatív megoldásként kimondottan a költésrothadásra kifejlesztett tesztfelszereléssel is elvégezhetjük az azonosítást. Előrehaladott állapotban a lárva már kiszáradt, színe barnás-fekete és pikkelyhez hasonló alakban a sejt falához van tapadva.

A betegség súlyos következményei miatt, a végleges bizonyítási eljárást egy arra szakosodott laboratóriumban kell elvégeztetni. Amennyiben a gyanú igazolást nyer, tájékozódni kell a jogi kötelezettségekről és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságokat

Nyúlós költésrothadással fertőzött méhészet lépjeinek égetése
.

Laboratóriumi diagnózis

Olyan családoknál, ahol a klinikai tünetek még nem állapíthatók meg, a megelőzés érdekében a felnőtt méheket, a mézet, a viaszt, a virágport vagy a kaptárhulladékot vizsgálat alá lehet venni. Ezen anyagok ellenőrzése egyszerű és hatékony megoldásként kínálkozik a P. larvae jelenlétének azonosítására és a továbbterjedés megelőzésére még a klinikai tünetek megjelenése előtt.

A baktérium igazolt elburjánzása esetén (pl. klinikai tünetek megléte, pozitív gyufateszt vagy diagnosztikai vizsgálat), egy darab fiasításos kaptármintát kell küldeni az illetékes laboratóriumnak, amennyiben lehetséges, az illetékes szerveken keresztül.

A hatékony és megalapozott P. larvae vizsgálat során a feltételezetten fertőzött mintát inkubálják, hogy megfelelő mennyiségű spóra álljon rendelkezésre a fertőzés előrehaladtának megállapítására és a reakció elősegítésére. Laboratóriumi körülmények között biokémiai profilozással, antigén-azonosítással, hagyományos és valós idejű PCR-rel (polimeráz-láncreakció), valamint a tömegspektrométerrel és egyéb eljárások alkalmazásával tesztelik a patogén jelenlétét.

Jó méhtartási gyakorlat a betegség azonosítása érdekében

A jó méhtartás feltételei nélkülözhetetlenek a mézelő méhek egészségének megőrzése érdekében. Ezek a gyakorlatok meglehetősen hasznosak az olyan patogének elszaporodásának megakadályozásában, mint amilyen például a P. larvae.

Ahhoz, hogy naprakész információval rendelkezzünk a méhtartásról és a méhbetegségekről, ajánlott a rendszeres részvétel a méhészeti képzéseken.

Ajánlott továbbá a klinikai tünetek folyamatos figyelemmel kísérése, az anya meglétének ellenőrzése legalább egyszer tavasszal az áttelelést követően, az első komolyabb gyűjtést megelőzően és az utolsó pergetést követően a beteleltetés megkezdése előtt. Érdemes legalább évente egyszer, a tünetmentes családokat is ellenőrizni a költésrothadás jelei után kutatva (fedett mézkoszorúban, a fiasításos keretekben, illetve a kaptárhulladékban) laboratóriumi eljárásokat segítségül hívva, hogy még a klinikai tünetek megjelenése előtt azonosítani lehessen a P. larvae spóráinak jelenlétét, és hogy megfelelő ellenintézkedéseket lehessen tenni még idejekorán.

Fel kell jegyezni a családok egészségi állapotát (egészséges, beteg, fertőzött, elpusztult), a vizsgálatok időpontját, a diagnózist, az érintett családok azonosíthatóságát, a kezelést és azok eredményét, hogy teljes képet alkothassunk. Gyorsan ellenőrizzük az elpusztult családokat fertőző betegségek nyomai után kutatva, majd kaptárostól égessük el a fertőzött családokat. Általános higiéniás elvként folyamatosan távolítsuk el a viaszt és a propoliszt a kaptárok belsejéből, valamint ne hagyjunk eszközöket és anyagokat szerteszét a méhesben.

Rendszeresen tisztítsuk meg a felszerelésünket, mielőtt új méh­családhoz nyúlnánk. Ne helyezzünk át semmilyen biológiai anyagot (pl. fiasítást vagy mézes kereteket) egyik kaptárból a másikba, amennyiben a szóban forgó családok egészségügyi állapota nem ismert.

Ne etessük a méheket mézzel, virágporral vagy egyéb élelemmel, hacsak a betegséghordozó spórák (költésrothadás, költés­meszesedés, nozéma...) jelenlétét laboratóriumi vizsgálatokkal előzetesen ki nem szűrték.

Rajokat csakis egészséges fiasítással rendelkező, betegségektől mentes családokból készítsünk. Ugyanígy járjunk el családerősítés esetén is. Családokat csak megfelelő, betegségek jelenlétét célzó vizsgálatot követően szabad vásárolni, amennyiben lehetséges, kérjünk hatósági állatorvosi igazolást is. Amennyire lehetséges, kerüljük el az ismeretlen helyről származó rajok elhelyezését a méhészetünkben. Ezeket az újonnan befogott családokat tartsuk elkülönítve a törzsállománytól mindaddig (legalább egy hónapig), amíg megbizonyosodunk arról, hogy egészségesek, így elkerülve a törzsállományunk esetleges lefertőzését. Tartsuk szem előtt a higiéniás előírásokat (pl. időközönként váltsunk méhészruhát, kesztyűt, kalapot, méhészeti szerszámokat...) különösen akkor, ha elpusztult családokkal, illetve e családok kaptáraival dolgozunk.

Ha a költésrothadást azonosította méhészetében, de klinikai tünetek még nem észlelhetők, akkor az alábbi megelőző intézkedéseket ajánlott bevezetni.

Használjon eldobható kesztyűt a gyanús kaptárok kezelése során. Először az egészségesnek tűnő családokat vizsgálja meg, majd a betegségre gyanúsakat.

Rövid időközönként ellenőrizze állományát, hogy a betegséget még a korai stádiumában fel tudja ismerni. Ne cserélgesse a kereteket a családok között. Új családokat csakis fertőtlenített kaptárba tegyen, tiszta műlépes építőkeretekre és csak cukorsziruppal etesse őket.

A lehető leggyorsabban távolítsa el az elpusztult családokat az állományból, égesse el a kaptár tartalmát, illetve amit nem, azt fertőtlenítse. Tisztítsa meg és fertőtlenítse méhészeti felszerelését, a méhesházat, a szerszámokat, a tároló és csomagoló felszerelést, hogy minimalizálni tudja a kórokozó terjedését, továbbá minden potenciálisan fertőződött eszközt (pl. kesztyűk), miután érintkezésbe kerültek a feltételezhetően fertőzött méhcsaládokkal. (folytatjuk)

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Mitől gyógyhatású a méz? (1)

A mézben található fehérjék, enzimek, peptidek, vitaminok és ásványianyagok továbbá a méz fizikai tulajdonságai adják azokat az együtthatókat, melyek a mézet kiváló és természetes gyógyhatású készítménnyé teszik és megkülönböztetik a kristálycukortól vagy az egyéb édesítőszerektől. De melyek is pontosan ezek a hatóanyagok?

Gyógynövények - Nem is gondolnánk…

A világon rengeteg, megközelítőleg 12 000 gyógynövényfaj él, ebből hazánkban 300-350-et használtak kisebb-nagyobb jelentőséggel történelmünk során. Jól látszik, hogy a körülbelül 30 gyakori, közismert gyógynövényen túl még sok olyan növény él hazánkban, amelyek valamilyen gyógyhatással, vagy kedvező élettani hatással rendelkeznek. Néhány meglepő képviselőjüket mutatjuk be.

Amit a növényútlevélről tudni kell

Az új növényegészségügyi szabályozás célja a növényi kártevőkkel és betegségekkel szembeni hatékonyabb védekezés, hogy biztonságosabbá váljon a kereskedelem, és csökkenjen a károsítók unió területére való behurcolásának és elterjedésének kockázata.

Az articsóka egészségesebb mint gondolná

Mindannyian hallottuk már, hogy jó, ha több zöldséget eszünk, de azét nyomós indok nélkül nehéz rávenni magunkat, hogy egy nagy adag csülkös pacal helyett inkább a zöldséget válasszuk. Azért az köztudott, hogy étrendünk milyen nagy hatással van közérzetünkre a hét minden napján.

Mézmelegítés olcsón, kíméletesen

Évek óta használtam már elektromos mézkimelegítő készüléket, a folyamatos kimelegítgetés helyett azonban kerestem egy egyszerűbb megoldást. Azt a módszert, amellyel a több hordó méz állandó jelleggel a kívánt hőmérsékleten van és bármikor üvegezhető.

A paprika és a C-vitamin

Szent-Györgyi Albert az aszkorbinsavnak (eredetileg hexuronsavnak) nevezett bioaktív anyagot a magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben és nevezte el C-vitaminnak. Ezeket az eredményeket először 1934-ben tették közzé a Biochemistry tudományos folyóiratban. A tudósnak a C-vitamin élettani hatásaira irányuló kutatási eredményeit 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el.

150 ezer genetikailag módosított szúnyogot engedtek szabadon az Egyesült Államokban

A Bill Gates által támogatott Oxitec biotechnológiai cég folytatja azt a tervet, miszerint több százmillió génmódosított szúnyogot engedjen szabadon Floridában, hogy a népességszabályozás egy új, kísérleti jellegű formáját tesztelje - erősítette meg a vállalat egy sajtóközleményben. A szúnyogok első adagját a héten engedték szabadon.

Erdélyben is megjelent a madárinfluenza, 180 ezer szárnyast ölnek le

A H5N8-as típusú madárinfluenza-vírus jelentélét mutatták ki egy Maros megyében, Nyárádtőn (Ungheni) működő baromfifarmon, ezért elrendelték a teljes állomány (180 ezer szárnyas) elpusztítását - közölte pénteken a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA).

Baromfi Világnap: május 10-e a baromfis szakma ünnepe

Magyar kezdeményezésre május 10-én ünnepli a baromfis szakma a Baromfi Világnapot. Az esemény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a baromfiágazati szereplőkre, akik egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ élelmiszer-ellátásában.